A szövetségi számvevőszék páros lábbal szállt bele a német kormány ötletébe, amely kikerülné a költségvetést, és egy speciális alapba venne fel 85 ezer milliárd forintnyi gigahitelt.
Néhány napja jelentette be Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy a kormány maximalizálni próbálja a teljesen elszabadult energiaárakat. A javaslat szerint a „gázárfék”-projekthez egy óriási, akár 200 milliárd eurós (közel 85 ezer milliárd forintos) pénzügyi alapot hoznak létre – ami Németország GDP-jének 4,7 százaléka.
Scholzék ötlete értelmében az állam felső határt szab a gázáraknak, majd kifizeti a megállapított plafon és a gázimportőrök által a világpiacon fizetett összeg közötti különbözetet. A Gazdasági Stabilizációs Alap feltöltéséhez pedig óriási kölcsönöket venne fel Németország, miután a terv kivitelezéséhez a kormány nem akar a jelenlegi költségvetéshez hozzányúlni. Ez szembe is menne az alkotmányban rögzített adósságpolitikával, így az Alap segítségével tulajdonképpen válságkiadásként kezelnék a brutális kompenzációs összeget, kikerülve a hagyományos költségvetési gazdálkodást.
Igen ám, de a német szövetségi számvevőszék – egyébként nem meglepő módon – már ki is végezné a még el sem indított tervet. Kay Scheller, a számvevőszék elnöke – élesen bírálva a javaslatot – úgy fogalmazott:
Mint mondta, helytelen Lindner érvelése, amely szerint a speciális alapokon keresztül beáramló pénz különbözik a szokásos adósságtól, amely növelheti az inflációt.
„A speciális alapok esetében az állam ugyanúgy hitelt vesz fel, így szövetségi adósságnak számítanak akkor is, ha másképpen nevezik el” – mutatott rá, hozzátéve, hogy
„A szövetségi költségvetésre az egységesség elve vonatkozik, vagyis teljesen átláthatónak kell lennie mind a parlament, mind a közvélemény számára” – tette hozzá Kay Scheller, hangsúlyozva, hogy az alapok eddig is nagy száma (2020-ban huszonhat ilyen alap létezett) miatt ez egyre nehezebb.
Hasonlóan lesújtó véleménnyel van a javaslatról Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője is. Sajtótájékoztatóján rámutatott:
„Az árnyékköltségvetésben felhalmozott adósság majdnem annyi, mint egy teljes szövetségi költségvetés”– fogalmazott Merz.
A számvevőszék sommás dörgedelme kellemetlen napokat fog okozni Christian Lindner pénzügyminiszternek, aki mindenáron ki akarta kerülni a költségvetés terhére felvett adóssághalmazt. Az ötletelés újraindul, a pénzt sürgősen elő kell teremteni.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Elektronikus nyilvántartás lép a helyébe.
Olena Ivanovszka szerint a jelenlegi szankciók nem tartják vissza a jogsértőket, ezért emelést sürget.
