Ukrajna az EU tagjelöltje lett – hogyan tovább?

2022. június 24. 14:11
Csütörtök óta Moldovával együtt az EU tagjelöltjének számít Ukrajna. Mik a további lépések a tagság felé? Lehet-e gyorsított eljárással belépni az Unióba?

Csütörtök óta újabb két ország rendelkezik európai uniós tagjelölti státusszal.

Ukrajna és Moldova kérelmét az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján egyhangúlag támogatta

mind a huszonhét tagállam vezetése. De mit jelent ez a gyakorlatban? Küszöbön áll Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz?

Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és politikustársai gyakran nyilvánosan is arról ábrándoznak, hogy Ukrajnát az Európai Uniónak gyorsított eljárásban kellene a tagjai közé fogadnia, erről egyelőre úgy tűnik, hogy nincsen szó. Ukrajnának és Moldovának ugyanúgy végig kell járnia a „szamárlétrát” az EU-hoz való csatlakozásig, mint minden nem alapító tagállamnak, így például hazánknak is.

Ukrajna számára sincs gyorsított eljárás

Az Európai Unió képviselői idővel – az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan nem azonnal – csatlakozási tárgyalásokat kezdenek majd Ukrajnával és Moldovával.

Ez – bármennyire is szeretné lerövidíteni az ukrán elnök – egy nagyon hosszú, soklépcsős folyamat, ami nem csak tárgyalásokból áll, hanem intenzív jogalkotási és reformtevékenységet is elvár a csatlakozni kívánó országoktól. A tagjelölteknek ugyanis alkalmassá kell tenniük a jogrendszerüket arra, hogy átvegyék a közösségi jogot, a különböző uniós sztenderdeket, majd ezt fokozatosan meg is kell lépniük. Mire egyáltalán kilátásba kerül, hogy a tagjelölt országok csatlakozzanak az Unióhoz,

lényegében a teljes közösségi joganyagot át kell venniük

– csak bizonyos, nagyon indokolt esetekben lehet ettől eltérni.

Az átveendő joganyagot harmincöt részre bontják, amiket fejezeteknek neveznek. Ezeken a fejezeteken egyesével végig kell mennie a tagjelölteknek a csatlakozási tárgyalások során, és csak akkor tekinthető lezártnak egy-egy rész, ha az Európai Unió is úgy ítéli meg, hogy a jelentkező ország minden szükséges intézkedést megtett. Hosszú évekbe telik, mire a felek minden egyes csatlakozási fejezeten átrágják magukat, így

Zelenszkij alighanem hiába álmodik gyorsított eljárásokról.

Egy ilyen intézkedés azokkal az országokkal szemben is igazságtalan lenne, amik néhány éve már tárgyalnak az EU-val a csatlakozásról.

Az EU-hoz való csatlakozásnak azonban nem csak jogi, hanem gazdasági és politikai feltételei is vannak. A csatlakozni kívánó országoknak tanúbizonyságot kell tenniük arról, hogy demokratikusan működnek,

tiszteletben tartják a jogállamiság alapvető követelményeit, az emberi jogokat és különösen a kisebbségek jogait.

Ezeknél a feltételeknél minden bizonnyal lesznek nagyon elgondolkodtató pillanatok az ukránokkal folytatott tárgyalások során. A gazdasági kritériumok előírják, hogy a csatlakozni kívánó országnak stabil piacgazdasággal kell rendelkeznie, illetve olyan monetáris és fiskális politikát kell folytatnia, amely megfelel az EU igen szigorú elvárásainak. Ezek az elvárások az államháztartási hiánnyal és az inflációval kapcsolatban is érvényesek.

Sokan várnak az uniós tagságra

Bár a fentiek alapján úgy tűnhet, hogy az Európai Unióhoz szinte lehetetlenség csatlakozni, azért természetesen a közelmúltban is voltak olyan országok, akik meg tudták ugrani ezt a lécet. Az Európai Unióhoz legutóbb Horvátország csatlakozott, 2013-ban.

A Nyugat-Balkánon még jó néhány állam folytat kisebb-nagyobb intenzitású csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval,

de nem mindenki halad egyformán a dologgal.

 

Az Európai Unió egy 2018-ban kiadott anyaga nagyjából 2025-re tette az EU következő bővítésének lehetséges dátumát. Ez a dokumentum Szerbia és Montenegró (külön-külön) csatlakozásával számol addigra, de

ez nem jelenti azt, hogy két és fél év múlva ünnepélyesen fel is vonják az uniós zászlót Belgrádban és Podgoricában.

Szerbia esetében például majdnem húsz csatlakozási fejezetet nyitottak meg eddig, véglegesen lezárni viszont alig sikerült közülük. Ez általánosnak mondható a nyugat-balkáni bővítések során, ami arra késztette az EU-t, hogy – Várhelyi Olivér bővítési biztos vezetésével – átgondolja a tagjelöltekkel való tárgyalások eddigi gyakorlatát.

A bővítési biztos eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet következtetni, hogy rendkívüli geopolitikai helyzet ide vagy oda, az ukránoknak sem fogják könnyebben odaadni az EU-tagságot, mint másoknak. Várhelyi múlt pénteken kijelentette: Ukrajna, Moldova és Grúzia – utóbbi csatlakozási szándékát elutasították – csak feltételekkel juthat európai perspektívához. A biztos üdvözölte Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadását.

Bár hazánk és Ukrajna kapcsolatai az utóbbi években meglehetősen hűvösek voltak, amire az ukrán kormány háborús retorikája csak még inkább ráerősített,

a magyar kormány támogatta Ukrajna tagjelöltté fogadását,

mint ahogy általánosságban támogatni szokta az EU bővítéseit.

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP

Összesen 116 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez csak porhintés az ukrán nép szemébe. Bármikor visszavonható.

Soha nem lesz Ukrajna EU tag . soha.

Szerintem is no para. Majd azt mondja az unió, hogy Ej ráérünk arra még!

Azt mondta az egyik szakértő, hogy a tagjelölti státusz vissza is vehető.

Szerbia is jobban áll. Vele packáznak. Jó, majd egyszer. Gondoltam már rá.

Na igen, Biden fennhatósága alatt áll.

Igen, ez még kérdéses. A Lengyeleknek is fáj a foguk egy szép kis nyugati darabkára. Meg egyébként is. Keletről, Délről máris lemondhatnak az ukránok.

Tudom, tenger, homok, szállodák a tengerparton.
Barcelona a törzshelyem, a szálloda a tengerparton van.
Majd egyszer. Emlékszel talán, múltkor a horvát tengerpartról beszélgettünk. Csak az az éttermes, aki kiírta, amit kiírt, elvette a kedvünket.

Fel kell darabolni, 'oszt jónapot. Probléma megoldva.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés