A kulturális építkezés korszaka

2022. február 20. 11:15

L. Simon László
Az elmúlt tizenkét évben számos kulturális nagyberuházás valósult meg Budapesten, ikonikus épületek újultak meg, színházi, zenei, múzeumi programok sorát indította útjára a kormányzat.

Az Orbán-kormány kultúrpolitikáját annak felismerése alakítja, hogy Magyarország éppen attól marad magyar ország, ha a kultúránkhoz, a nyelvünkhöz, a történelmünkhöz és a hagyományhoz való viszonyunk alapjai nem változnak, s a nemzeti kultúra a jövőben is abroncsként fogja össze az itt élőket és az innen elszármazottakat.

A szabad alkotáshoz, az intézmények működtetéséhez megfelelő költségvetési forrásokra van szükség. 2010-ben az új kormány csődközeli helyzetben vette át az ország irányítását, az elkövetkező években mégis maradt forrás a bajok orvoslására. Az elmúlt évtizedben a kultúra valamennyi területén jelentős forrásnövekedést ért el hazánk: 2010-ben összességében 72 milliárd forintot fordítottunk kulturális kiadásokra, 2020-ban ez a szám már 578 milliárd forint volt.

2010 óta az Országgyűlés számos olyan törvényt fogadott el, amelynek eredményeképpen jelentős strukturális változások valósultak meg az ágazatban.

A régészeti terület átalakítása során a feltárási jogot visszaadtuk a megyei múzeumoknak, és megszüntettük a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot. Ezt a folyamatot tette teljessé az, hogy 2022-től a Magyar Nemzeti Múzeum kezében összpontosul az a régészeti kapacitás és forrás, amely a kiszámítható feladatellátás záloga, s megfelelően koordinálja a vidéki múzeumok nagyberuházásoknál végzett régészeti tevékenységét.

2011-ben módosult az előadó-művészeti törvény, új minősítési rendszert és kategóriákat kialakítva. 2019-ben a kőszínházak esetében a parlament szabályozta az állami és az önkormányzati felelősség megosztását, a finanszírozási, fenntartói kötelezettséget és az intézményvezetői kinevezési jogot.

Korszerűsítettük a Nemzeti Kulturális Alapot, hatékonyabb és átláthatóbb működést bevezetve. A Nemzeti Film­intézet (korábban Magyar Nemzeti Filmalap) támogatja a moziforgalmazásra szánt filmek gyártását és terjesztését. Óriási előrelépés volt azon adókedvezmény-rendszer kidolgozása, amely egy sor nemzetközi produkciót hozott Magyarországra.

Fontos kultúrpolitikai lépés volt a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté nyilvánítása 2011-ben, amivel a korábban magánegyesületként működő szervezet erős politikai és jogi támogatást kapott.

Az egyik legmélyrehatóbb változást a kulturális közalkalmazotti státusz átalakítása hozta magával. A 2020 tavaszán elfogadott jogszabály alapján a kulturális ágazat munkavállalói másfél éve a munkatörvénykönyv hatálya alá tartoznak, így az intézményvezetőknek nőtt a mozgásterük a személyzeti politikában, a dolgozók motiválásában.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés