Idegenlégiósok a Donáti utcában – ellenzéki tervek az Alkotmánybírósággal

2022. február 15. 18:27
Baloldali választási győzelem esetén az Alaptörvény félretétele mellett EU-közeli és egyéb külföldi akadémikusokat, jogászokat nevezhetnek ki magyar közjogi pozíciókba – akár alkotmánybírónak.

Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.

„A baloldal győzelme esetén külföldi alkotmánybírákat is kinevezne!” – áll Varga Judit igazságügyi miniszter január 31-ei Facebook-posztjában. A politikus e bejegyzése a többihez képest a lájkok tekintetében alulteljesít, pedig a probléma súlyát nehéz túlbecsülni. Történt ugyanis, hogy a Central European University (CEU) Demokrácia Intézete január végén konferenciát rendezett arról, milyen jogállamisági problémák vannak az Európai Unión belül, s hogyan lehet őket uniós szinten orvosolni. Az eseményen felszólalt Fleck Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője is, elmondása szerint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt azzal a feladattal bízta meg, hogy készítsen stratégiát a magyar közjogi viszonyok átalakításáról baloldali győzelem esetére. Ezen átalakítás része lehet a tervek szerint, hogy külföldi szakemberek töltik be a magyar igazságszolgáltatás egyes kiemelt jelentőségű közjogi tisztségeit.

Jogállamiság a csúszós lejtőn

Márki-Zay Péterék stratégiája két lépésből áll. Az elsőben a hatályos Alaptörvény által megszabott állapotokat kell félretenni, amelynek helyébe egyfajta „átmeneti közjogi helyzet” lépne. Ez mindaddig érvényben lenne, amíg az Alaptörvényt felváltó új alkotmány el nem készül. Az „átmeneti közjogi helyzet” alapja azonban nem az alkotmány lenne, hanem csupán egy országgyűlési határozat. A baloldal tehát minden bizonnyal arra számít, hogy legfeljebb feles többséget szerezhet az áprilisi választáson. Ez sem az Alaptörvény, sem pedig a hajdani alkotmány értelmében nem jogosít alkotmányozásra.

A folyamat második lépése maga az alkotmányozás lenne, amit a „lehető legszélesebb társadalmi részvétel” tenne érvényessé. Ennek kapcsán maga Márki-Zay Péter hangsúlyozza folyton, hogy az alkotmányozási folyamat végére népszavazás tenne pontot – legutóbb a Mozaik Kör által szervezett beszélgetésen mondta ezt. A miniszterelnök-jelölt ragaszkodott ahhoz, hogy ezt az Alaptörvény megengedi. Lett is belőle értetlenkedés a beszélgetést vezető joghallgatók részéről, akik még úgy tanulták, hogy ez mind a hatályos, mind pedig a korábbi alkotmány értelmében tilos.

Brüsszel Budapest felett

Márki-Zay Péterék terve tehát igen rizikós – ezt Fleck Zoltán is elismeri. S való igaz: különösen a kétlépcsős folyamat első szakasza borzolhatja a kedélyeket. Ennek oka, hogy így tulajdonképpen két alkotmányunk lenne: amit az új kormánykoalíció annak tart, illetve maga a hatályos Alaptörvény.

Csakhogy Márki-Zay Péterék nem az Alaptörvényt ismernék el magukra nézve kötelezőnek, hanem az előbb említett országgyűlési határozatot. Éppen ezért a jogszociológus úgy véli, hogy az egész nem is bonyolítható le az Európai Unió tevékeny közreműködése nélkül. Ezzel kapcsolatban a kormányfőjelölt előre próbál megnyugtatni mindenkit, hogy a témáról már beszélt is a brüsszeli bürokrácia csúcspolitikusaival, például Věra Jourovával és Didier Reyndersszel is. A miniszterelnök-jelölt szerint az Európai Bizottság jogállamiságért felelős egykori és jelenlegi biztosa érti a problémát, és elfogadja, amit mondott nekik.

Tulajdonképpen két alkotmányunk lenne: amit az új kormánykoalíció annak tart, illetve maga a hatályos Alaptörvény”

A baloldali forradalmi narratíva alapja, hogy Magyarország Alaptörvénye illegitim, vagyis az esetleges kormányváltás után aligha vehető figyelembe. Ezért az egész alkotmányozási koncepciót Márki-Zayék az uniós jogból vezetik le. Fleck szerint ugyanis az uniós szerződések, a nemzetközi emberi jogi szabályozás és a mindehhez csatlakozó bírói gyakorlat kielégítő kereteket ad az alkotmányos átmenethez.

Fotó: GettyImages / Kummer János

Ehhez azonban érdemes áttekinteni, milyen állapotban vannak azok az uniós csúcsintézmények, amelyek a Márki-Zay Péter-féle alkotmányozás tartópilléreiként működnének. Az Európai Bizottság például épp most éli történetének egyik legmélyebb erkölcsi válságát. A testület elnöke, Ursula von der Leyen még az európai ombudsman nyomására és az átláthatósági szabályok ellenére sem hajlandó felfedni, hogy miről sms-ezett a Pfizer-vezérrel, Albert Bourlával a koronavírus-világjárvány korai hónapjaiban. Csak annyit tudni, hogy a bizottság ezt követően több milliárd euró értékben kötött vakcinaszerződést a céggel. Az Európai Unió Bírósága pedig lényegében az Európai Bizottság jogi végrehajtó testületeként működik: számos ítéletében egyértelműsítette, hogy a nemzeti alkotmányokat súlytalannak tekinti, és a kárukra erősítené az uniósjogrendet. S egyébként is: miért is lehetne objektív bíróságként tekinteni egy olyan szervre, amely az esetek közel kilencven százalékában az Európai Bizottság javára ítél, s amelynek célkitűzése az egyre szorosabb unió elérésének biztosítása? És ott van akkor még az az Európai Parlament, amely évtizedek óta a multinacionális cégek lobbitevékenységétől fulladozik.

Világ professzorai, egyesüljetek!

Téved, aki azt feltételezi, hogy a merész tervek itt véget érnek; Márki-Zay Péterék ugyanis nem csak jóindulatúan passzív hozzáállást várnak nemzetközi támogatóiktól, amíg e kényes procedúra lezajlik. Mivel kiindulópontjuk az, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem független, Fleck Zoltán és a baloldal szakmai stábja szerint „új játékosokra van szükség”. Ezeket az új, külföldi játékosokat jelenleg is keresik, feladatuk pedig az lenne, hogy betöltsék azokat a pozíciókat, amelyeket jelenleg magyar jogászok, akadémikusok töltenek be.

A logika a következő: ha egy állam tagokat delegálhat például a Velencei Bizottságba, miért is ne lehetne nemzetközi értelmiségiekkel, akadémikusokkal betöltetni a magyar igazságszolgáltatás kiemelt jelentőségű közjogi tisztségeit? Magyarázatképpen Fleck Zoltán háborús párhuzamot állít: ismer példát arra, hogy egy fegyveres konfliktus sújtotta országban külföldi szakértők töltsenek be alkotmánybírói pozíciót.

Az áprilisi magyar választás kapcsán Soros György is megtette a tétjeit. A Stanford Universityhez tartozó Hoover Institutionben január 31-én elmondott beszédében a 2022-es évet a világtörténelem szempontjából kritikus jelentőségűnek nevezte. Soros Kína-fókuszú beszédében főképp geopolitikai aktualitásokat és várható fejleményeket tárgyalt, szó esett azonban Magyarországról is. „A magyar szavazók – a papírformával dacolva – egy autoriter vezetőt szavazhatnak ki a hatalomból.”

Az tehát, hogy Fleck Zoltánék nekivágnak-e a fentieknek, Soros Györgyön nem fog múlni. És az EU-adminisztráción sem. Húsz progresszív nem kormányzati szervezet, soraiban több, a Soros-galaxishoz köthető ngó-val kéri az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezetet, hogy fokozott szigorral ellenőrizze a magyar választást. Az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa pedig nyitott erre. Adódik azonban a kérdés: voltak-e valaha magyar szavazók tudtukon kívül ekkora nyomás alatt?

Egy döntés margójára

Fleck Zoltán a fentieket részben az Alkotmánybíróság decemberi döntésére alapozza. Valóban, akkor az uniós jog és az Alaptörvény viszonyát is vizsgáló testület – szemben például a lengyel vagy a német alkotmánybírósággal – elviekben nem kérdőjelezte meg az uniós jog elsőbbségét. Arról azonban Fleck Zoltán megfeledkezik, hogy a Donáti utcában azt is kimondták: „amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket”.

Ez röviden annyit tesz, hogy ha az uniós jog nem működik megfelelően, az Alaptörvény az elsődleges minden olyan területen, amit a csatlakozáskor nem utaltunk az EU kizárólagos hatáskörébe. Szó sincs tehát arról, hogy akár az Alaptörvény, akár az Alkotmánybíróság engedné, hogy az alkotmányos rend felfüggesztését az uniós jog közvetlen alkalmazásával lehessen áthidalni.

Nyitóképen: Francia idegenlégiós (színezett litográfia, 1887). Forrás: Gettyimages / Duncan 1890

Összesen 139 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Vagyis eljuthatunk odáig, amikor a megoldás azon fog múlni, hogy az Alaptörvényre felesküdött államelnök, a kétharmados kinevezettek, és a rendvédelmi szervek, fegyveres testületek kinek fognak engedelmeskedni? Mert őket nem lehet lelkiismeretük szerint vállalt esküjük megszegésére jogi alapon kényszeríteni.

Ha az EU erre számít, az olyan precedens lesz a jogtiprásra, ami az EU-t szétfeszítheti. Az Európai Tanácsban résztvevő államfők többsége saját, jól felfogott érdekében - ilyen precedens után a többi államban is megtörténhet ugyanez - egy ilyen puccsot nem támogathat.

Fleck ezzel pontosan azt ismerte be, amivel a hazai baloldalt évtizedek óta vádolják: gyarmati sorba süllyesztenék le az országot, ahol a ország vezetése gátlástalanul szolgálja ki az idegen érdeket. Sajnos több ilyen korszak is volt a magyar történelemben, de mind vesztett háború után, olyan még egyszer sem fordult elő, hogy ezt megszavaztatnák az emberekkel. A történelmi példákból azt is lehet látni, hogy soha egyetlen ország sem jótékonykodni ment idegen országba, ahol a hatalmat gyakorolta, hanem a saját érdekeit képviselte, Magyarország is mindig csak hanyatlott idegen uralom alatt.

Miért akarnak ezek polgárháborút?

Biztos így lenne....
Elég abból kiindulni, hogy az ellenzék elképzelése szerint a minelnök kanadai állampolgár, a köztársasági elnök amerikás lenne!
Nem hagyhatjuk!

Azzal, hogy az az EU, amelyik évek óta veri a tamtamot, és minden lehetséges módon megpróbálja meghurcolni Magyarországot a (szerintük) jogállamiság hiánya miatt, még asszisztál is ehhez, ami konkrétan most tényleg a magyar jogállamiság lebontásához vezetne, mindent elmond erről a gittegyletről.

Mert egy egyszerű határozatot nem hoztatok meg: nincs kettős állampolgár a képviselők és a közjogi méltóságok között, valamint a bírói karban.

Ez BTK. Több pontja.

Nem. Fleck azt ismerte be, hogy hazaárulást követett el, hiszen külföldi
szervezeteket von be az alkotmányos rend megdöntésére. Már csinálja
is, hiszen egyeztetnek.

Mindig is volt itt egy olyan szubkultúra, amely Magyarország idegen gyámság alá helyezését tartotta volna kívánatosnak. De ők azt úgy képzelték el, hogy az idegen hatalom meg személyesen őket bízná meg a magyarok igazgatásával. Ez a mostani ötlet azért új, mert rejtett beismerése annak, hogy az ő oldalukon nincsenek alkalmas emberek bizonyos posztok betöltésére.

Melegként miért tettél ekkora kört...elég lett volna, ha csak az utolsó mondatodat írod le. Elegünk van a buzik agresszív nyomulásából, egyedük Orbán védi meg a gyermekeinket, unokáinkat, a normális többséget. Remélhetőleg Tőled is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés