A magyarok dicséretétől hangos a szlovák sajtó – történelmi felajánlást kaptunk

Egyetértés a két szomszédos ország között: külpolitikai téren a konfliktusok békés rendezése a cél.

Nyílt levélben fordult az Alkotmánybíróság elnöke a Áderhez-Kövérhez- Orbánhoz, mert attól fél, hogy egy kormányváltás esetén a mostani ellenzék semmisnek tekintené az Alaptörvény egyes részeit.
„Nyílt levélben fordult az Alkotmánybíróság elnöke a Áderhez-Kövérhez- Orbánhoz, mert attól fél, hogy egy kormányváltás esetén a mostani ellenzék semmisnek tekintené az Alaptörvény egyes részeit, és feles többséggel is hozzányúlna a kétharmados törvényekhez. Egyebek közt ezt írja:
»A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája«.
Szabad azt a »nagy tekintélyű testület« elnökétől megkérdeznem, hogy melyik az a másik európai állam, amelyben csak és kizárólag a kormányzó párt jelöltjei lettek a tagjai az Alkotmánybíróságnak?
Az pedig nevetséges, ahogy az elnök úr »elszalad anyukához-apukához« panaszkodni. Mit vár ettől?
Azt is írja: »az Alaptörvény bármely elemének alaptörvény-ellenes megváltoztatása olyan előre nem látható, bizonytalan helyzetet eredményez, amely a demokratikus jogállam – és ezáltal a magyar alkotmányos rend – végét jelenti.«
Hát… eddig – ha jól emlékszem – kilencszer módosították a »betonszilárdságút«.
Hol van itt a demokratikus jogállam? Hol őrködik éberen az alkotmánybíróság a jogállamiságon? Én emlékszem arra, amikor 2013-ban Pusztai Erzsébet, Bokros Lajos és Kajdi József nyújtott be indítványt a testületnek. Felsorolták legalább húsz törvény olyan cikkelyeit, amelyek a közhatalom kizárólagos birtoklását segítik. Az Alkotmánybíróság végzésében közölte, nem foglalkozik az üggyel, mert ők nem érintettek. Holott a csatornamászó alaptörvényében is benne van, hogy »Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.«
Akkor annyira nem aggódott a »nagytekintélyű testület«, hogy be sem fogadta az indítványt…
Ebben az estben csak nem arról van szó, hogy így akarják áttestálni a jogköröket a 133 bátor emberre? Csak nem arról van szó, hogy kriminalizálni akarják az alkotmányosság megkérdőjelezését?”