Államtitkár a cserben

„Hogy a korrupció a kormányköröket is eléri, azt eddig is tudtuk. Azt is, hogy nem egyszerűen »eléri«: ha igazán nagy tételekről van szó, akkor a korrupciós mechanizmusokat a kormányszervek maguk irányítják. Nélkülük nem lehetne közbeszerzéseket eltéríteni, uniós pályázatokat személyre szabni, túlárazott és fölös számú lélegeztetőgépet beszerezni, baltás gyilkost ki tudja, milyen ellenszolgáltatásért kiengedni. A hír nem az, hogy valaki a hatalom berkeiből a saját zsebére dolgozik. A hír az, hogy ügyét nem tudták vagy akarták eltussolni.

Nem tudom, a cserzőlének volt-e szaga, de ennek most van. Bejárja az országot, és a bűz éppen az igazságügyből árad. Kínos. Jelképe a rendszernek, hiszen a harácsolás most is a kiszolgáltatottak kontójára történt. Az érintett végrehajtóknak annál több sápot kellett szedniük a vagyonukat, lakásukat vesztők bajából, minél többet voltak kénytelenek tejelni a kinevezésért az államtitkárnak és a Bírósági Végrehajtói Kar elnökének. Ismerős az is, hogy szemben az áldozatokkal, a bűnözők eleve sem szegények: a Kar elnökének irodája tavaly 134 milliós hasznot zsebelt be, feleségéé 190 milliót. A kenőpénzeken felül. Az államtitkárnak sem kenyérre kellett: maga havonta 2,5 milliót keres, családjának milliárdos eszközparkú vállalkozása van. De hát sohasem elég, megtapasztaltuk a többieknél is. Mindig kell még egy hotel, még egy kastély, még egy birtok, még egy kis szarvasgomba a lagzi menüjébe. Ha már kifordul a szájból, akkor is. És hogy minden tipikus legyen, na hová akart utazni elnök és hitvese a repülőtérről, ahol elkapták őket? Hová, hát Dubajba. Oda jár a NER-elit, Mészárostól Habonyig.”

Nyitókép: Ficsor Márton