Gyurcsány Ferenc 2006 májusában, egy zárt frakcióülésen elmondott, majd szeptember 17-én kiszivárgott beszéde máig a politikai közbeszéd tárgyát képezi. Már csak azért is, mert bár a miniszterelnök később megbukott, saját pártot alapítva ismét a baloldali ellenzék vezéregyéniségévé vált. Az akkori tiltakozáshullámot övező véres események felelősei enyhe büntetésekkel megúszták a számonkérést.
Éppen ma tizenöt éve annak, hogy kirobbant az újkori magyar politika talán legnagyobb botránya, magával hozva egy olyan, soha nem látott tiltakozáshullámot, amelyre az akkori hatalom által irányított rendőrség véres brutalitással válaszolt. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése a feje tetejére állította az országot, az események hatása máig érezhető.
Pedig 2006. szeptember 17-e átlagos vasárnapnak tűnt. Egészen addig, amíg délután váratlanul motoros futárok jelentek meg a fővárosban több országos médiumnál. A szerkesztőségekhez egy olyan CD-t juttattak el ismeretlenek, amely Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek, az MSZP május 26-i zárt frakcióülésén elmondott beszédének másolatát tartalmazta. A Magyar Rádió már délután bejátszotta a felvétel részleteit, amely futótűzként terjedt a médiában.
Már aznap tiltakozások kezdődtek Budapesten és több vidéki nagyvárosban – ekkor még komolyabb összecsapások nélkül.
A tiltakozások centrumává váló Kossuth téren másnap, azaz szeptember 18-án újra megjelentek a tüntetők, miután kiderült, hogy sem az MSZP, sem koalíciós partnere, az SZDSZ nem hátrál ki Gyurcsány Ferenc mögül, akinek a fejében csak egy pillanatra fordult meg a lemondás lehetősége.
A téren tiltakozó tömeg – amely egyre nagyobb lett – Gyurcsány távozását és új választások kiírását követelte. Petíciót is megfogalmaztak, amelyet a Magyar Televízióban akartak beolvastatni, a követelésüket azonban elutasították.
Erre reagálva, a nagyjából tízezer fős tömeg késő este, Toroczkai László vezetésével átvonult az MTV Szabadság-téri székházához, ám ott sem jártak sikerrel.
A feszültség egyre nőtt, a tüntetők nem tágítottak, majd a késő esti órákban összecsaptak a székház védelmére kivezényelt rendőrökkel, akik azonban nem bírtak a tömeggel. A több órán át tartó székházostromban rengetegen megsérültek, a tüntetők mellett rendőrök is. A tiltakozók végül éjjel egy óra körül bejutottak az időközben kiürített épületbe.
Revansot vesznek a rendőrök
A tüntetések és az összecsapások a követező napokban folytatódtak. A székházostrom miatt revansot vevő rendőrök brutális kegyetlenséggel léptek fel tüntetők ellen, engedély nélkül, gumilövedékekkel lőtték az embereket, maradandó sérüléseket okozva ezzel.
Az éjjelente őrizetbe vettek közül többeket a Magyar Rádió székházának udvarára hurcoltak, ahol nem csak fogva tartották, hanem bántalmazták is őket. Az elfogott tüntetőket gyorsított eljárásban állították bíróság elé és első fokon, érdemi tárgyalás nélkül, szinte futószalagon hozott döntésekben ítélték el őket.
Az október 1-én tartott önkormányzati választáson a Fidesz földcsuszamlás-szerű győzelmet aratott, ám a hatalmat ez sem rendítette meg, az időközben a bizalmi szavazást is túlélő Gyurcsány Ferenc és kormánya a helyén marad.
A véres eseményeknek azonban nem lett vége, sőt. Október 23-án a tüntetők napközben a város több pontján is összecsaptak a rendőrökkel, akik délután az Andrássy út-Bajcsy Zsilinszky út kereszteződésétől épp a Fidesznek az Astoriánál tartott, békés 1956-os megemlékezéséről hazafelé tartók felé szorították őket.
Az azonosítószám nélküli rendőrök támadásba lendültek és senkit sem kíméltek.
Ismét rengeteg volt a sérült, az összecsapások éjjelig folytatódtak. A tüntetések pedig ezek után sem maradtak abba, még hetekig zajlottak a fővárosban.
Vizsgálatok és jelentések
Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni eseményekről több jelentés is készült, így a korábbi ombudsman, Gönczöl Katalin vezette bizottság, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, valamint az ORFK tényfeltáró bizottsága is készített ilyet. A 2010-es kormányváltás után Balsai István miniszterelnöki megbízott is feladatul kapta a történtek feltárását, de ugyanez volt a célja a Gulyás Gergely által vezetett parlamenti albizottságnak is. A rendőri brutalitást bizonyító tények alapján Gulyás Gergely és a Balsai István szakértői csoportjában dolgozó Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró feljelentés tett terrorizmus gyanújával.
Az ügyészség 2011-ben emelt vádat az akkori rendőri vezetők, így Bene László országos, valamint Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány ellen. A több évig húzódó eljárásban azonban rendkívül enyhe büntetéseket szabott ki a bíróság. Gergényit pénzbírsággal sújtották, Benét felmentették, a többiek megrovással megúszták a történteket.
A közrendőrök ellen több mint száz feljelentés érkezett, ám ezek elenyésző része jutott el a bírósági szakaszba. Jelentősebb büntetést senki nem kapott.
Gyurcsány Ferenc a történtek ellenére nem volt hajlandó távozni a hatalomból. Személye és kormányának támogatottsága a későbbiekben zuhanásba kezdett, amelyre a Fidesz által kezdeményezett és 2008 tavaszán megtartott szociális népszavazás újabb csapást mért. Az egyre romló gazdasági helyzet szintén növelte a belső feszültségeket. Gyurcsány végül 2009 márciusában jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról.
A nyitóképen: Rohamrendőrök könnygázt fújnak a tüntetőkre 2006. október 23-án. (fotó. MTI/Szigetváry Zsolt)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Menet közben egy hirdetőtáblát ledöntött, de nem sérült meg senki. »Ez a legnagyobb szerencsém. Ahogy az életemben minden fontos helyzetben, az Isten itt is fogta a kezem.«
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Csütörtökön jogerős ítélet született. Gyárfás Tamást 7 évre, Portik Tamást életfogytiglanra ítélte a bíróság. Baranya Róbert bűnügyi tudósítóval felelevenítettük a Fenyő-gyilkosság ügyének részleteit.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Trump is engedne a szankciókból.
A szlovák miniszterelnök majdnem meghalt.
