„A dolgunk, hogy az álhíreket tételesen cáfoljuk” – Záborszky Ede Facebook-tényellenőr a Mandinernek

2021. március 10. 19:20
Hogyan működik a facebookos tényellenőrzés a valóságban? Mit szűrnek és mit nem, s mi lesz a vélemények kezelésével? Interjúnk Záborszky Edével, a Facebook magyarországi tényellenőrzését végző AFP-munkatárssal!

A Mandiner riportot közölt arról, hogyan is működik és kik állnak a Facebook és az AFP hírügynökség együttműködésében fenntartott tényellenőrző mechanizmus mögött.

Lapunk megtudta azt is, hogy a magyar nyelvű Facebook-tartalmakra egyelőre egy tényellenőrt állítanak rá, ő pedig Záborszky Ede újságíró, az Index korábbi munkatársa lesz.

Most Záborszkyt kérdezzük interjúnkban új munkájáról és az azzal kapcsolatos dilemmákról!

***

Hogyan történt a felvétele az AFP-hez? Honnan értesült az álláslehetőségről, milyen feltételek alapján választották ki?

Idősebb újságíró kollégáktól hallottam róla, hogy az AFP tényellenőrzése Magyarországon is elindul, és fiatalabb újságírók jelentkezését is várják. A felvételi két körben zajlott: az első egy írásbeli teszt volt angolul (lényegében egy konkrét esetet kellett elemezni, egy álhírt kellett tételesen cáfolni és levezetni a módszereimet), majd egy szóbeli interjú volt szintén angolul a cég vezető szerkesztőivel – szakmai jellegű kérdésekről volt szó.

Hány hetes volt a képzése? Milyen technikai, illetve elvi ismereteket adtak át az AFP-s kollégák a munkájához?

A képzésem körülbelül két hétig tartott, illetve éppen most fejeződik be.

Az alkalmazott technikai módszerek nem térnek el a hagyományos újságírói eszközöktől,

a szoftverek, programok, kereső módszerek nyilvánosan elérhetők a neten.

A napi rutinban konkrétan mennyi kollégával, kikkel, milyen formában kell majd együtt dolgoznia?

Mivel nagyon gyakori, hogy egy adott tartalom – például egy hamisított kép – a világ minden pontján felbukkan, ezért nagyon szoros az együttműködés. Az máris világos, hogy

a környező országok csapataival kifejezetten szoros lesz az együttműködés.

Nemrég például egy cseh kollégának segítettem, mert elkezdett terjedni egy álhír Csehországban, hogy Magyarországon és Ausztriában csak akkor számolnak bele valakit a koronavírus-statisztikába, ha tüneteket produkál – ezért én segítettem neki megtalálni a releváns infókat a hivatalos magyar oldalon. Összesen több mint 100 tagja van az AFP fact-checking csapatának 80 országban, valamint összesen 1700 újságíró dolgozik a cégnél, akik szintén tudnak segíteni.

Mikor kezdődik a tényellenőrzés élesben, mikor fogják látni a magyarországi Facebook-használók az álhír-minősítéses értesítéseket, címkéket?

Valószínűleg a jövő héten már meg fog születni az első bejegyzés.

Záborszky Ede

 

Egy ember hogyan képes átlátni egy csak magyar nyelven is többmilliós platformot? Milyen algoritmusok, milyen programok segítenek önnek?

Az egyetlen plusz jogosultság, amivel rendelkezem, az úgynevezett Claim Check,

ami megmutatja, hogy a felhasználók milyen posztokat jelentettek lehetséges álhírként a Facebookon.

Természetesen fel kell állítani prioritásokat, mert mindent ellenőrizni lehetetlen. A fő szempont, hogy potenciálisan mekkora kárt okoz az adott tartalom azáltal, hogy hamis információkat terjeszt, valamint hogy mekkora az elérése, hányan osztották meg. De kiemelt figyelmet kapnak az olyan tartalmak, amelyek veszélybe sodorhatják az embereket, ilyenek például a koronavírussal, az oltással kapcsolatos álhírek.

Hogyan történik a fakenews-szűrés első lépése? Milyen módszerrel kezdődik a keresés, a vizsgálat? Mi szúr szemet?

Vannak bizonyos stílusjegyek, amelyek nagyon jellemzőek a megtévesztő tartalmak között – például hogy fordítóprogrammal íródtak, aminek van egy sajátos nyelvezete. Az elmúlt napokban lehetőségem volt jó pár esettanulmányt átnézni, és amennyire eddig látom,

a leggyakoribb, hogy egy kép vagy videó hamis szöveggel van tálalva.

Az is elég jellemző, hogy olyan kaliberű állítások szerepelnek egy posztban, amelyeknek vezető hírnek kellene lenniük, ha igazak lennének, például, hogy „összeomlott a világgazdaság” – ezek eleve gyanúsak. Gyakori, hogy más országban már korábban terjesztett álhír jelenik meg a magyar felületen – ez esetben a külföldi kollégáktól könnyű infót szerezni erről.

Milyen elvek alapján történik a tényellenőrzés?

Kiemelten fontos az elfogulatlanság és a fair hozzáállás, valamint a forrásaink és a módszereink teljes átláthatósága. Ezeken felül fontos alapelv még, hogy az álhír cáfolatához kell találni benne egy jól megragadható állítást, amelyet tényekkel alátámasztva lehet cáfolni. Például: van egy videó a bukaresti metróról, de a csatolt szövege azt állítja, hogy Párizsban készült a felvétel. Ez egy jól ellenőrizhető és cáfolható dolog. Ha a szerkesztők is úgy döntenek, hogy érdemes a témával foglalkozni, akkor ezt követően

fontos, hogy az álhír minden állítását cáfoljuk, nem lehet semmit függőben hagyni.

Ha valamit nem sikerült az adott képen beazonosítani – például, hogy melyik állomásról van szó –, akkor azt is transzparensen kommunikálni kell.

Hogyan zajlik tehát a gyakorlatban az álhírnek minősítés? Hogyan megy végig a döntési lépcsőkön a felhasználókig?

Erre világos protokoll van. Álhíreket keresgélünk, és ha találunk, akkor ebből írni kell egy rövid összefoglalót – ebbe bele kell írnunk, hogy a poszt mit állít; és azt is, hogyan lehet ezt cáfolni, milyen bizonyítékokra építhető a cáfolat. A tételes cáfolatot be kell küldeni a szerkesztőnek. Ha ő azt látja, hogy a témában más országban az AFP készített ilyen cáfolatot, akkor egy már megjelent cáfolatot lefordítunk magyarra. Ha saját cáfolatot írunk, azt angolul elküldjük a szerkesztőnek; ha jóváhagyja, akkor megírjuk magyarul, és ezt a változatot rendeli ő hozzá az álhírnek vagy félrevezető tartalomnak minősített FB-bejegyzéshez. Ekkor

a Facebookon a cikk alatt megjelenik a figyelmeztetés, hogy álhír, illetve egy filter, ami kitakarja,

és figyelmezteti a felhasználót, hogy mielőtt továbbosztja, nézzen utána a tartalomnak.

 

A Facebook „álhírrendőrsége” – írták a tényellenőrző munkáról, mások pedig az orwelli „gondolatrendőrségről” beszélnek, hiszen az FB-n megszaporodtak a letiltások, a közösségi elvek megsértésére hivatkozva. Nem érzi aggályosnak ezt a tendenciát?

Nos,

a Facebook moderálása és az oldal tényellenőrző tevékenysége teljesen függetlenek egymástól.

A mi dolgunk az, hogy az álhíreket tételesen cáfoljuk – e tevékenység ellátására szerződött le az AFP-vel a Facebook. Emiatt aztán nagyon szerencsétlennek tartom, hogy ezzel az elnevezéssel került be a hírekbe a program magyar nyelvű blogjának az elindulása. Hiszen nem vagyok a Facebook alkalmazottja, és nincs semmilyen extra jogosultságom. Ha egy Facebook-bejegyzés megjelölésre kerül a szerkesztők által mint álhír, akkor annak a bejegyzésnek tényleg csökken az elérése. De minden ilyen esetben csatolva van a bejegyzés, amelyben részletesen leírjuk, hogy miért minősítettük megtévesztő tartalomnak. És tényleg kizárólag vitathatatlan tényekről van szó, olyanokról, mint helyszín, szereplők, időpont. Véleményekkel nem foglalkozunk.

Mennyi helye van a szubjektivitásnak, a visszaélésnek: a szűrés cenzúrába való áthajlásának?

Éppen az előbb említettek miatt

szerintem ebben a műfajban nincs tere a szubjektivitásnak.

Hiszen ha például készül egy kép a bukaresti metróról, akkor az világnézettől függetlenül egy vizsgálható tény. És az olyan esetek, ahol nincs ilyen kézzel fogható és szilárd tényekkel cáfolható állítás, el sem jutnak addig, hogy anyagot írjunk belőlük. Ez egy nagyon fontos alapelv, amit az első naptól kezdve minden tréningen sokat hangsúlyoztak.

Napjában sok ezer politikai tartalmat posztol sok ezer magyar FB-felhasználó. Ezeknek egy szép része tényanyagában is fake news. Mit szűr ki a tényellenőrzés ezekből és mit nem?

A sok ezerből lényegesen kevesebb van, amelyik sok megosztásra kerül – azt onnan tudjuk, hogy Facebook-trendfigyelőket nézzük. És ezen kevesebb tartalomból is az a prioritás, amelyik álhír például emberi életeket veszélyeztet. Konkrét példán: ha valaki azt írja egy posztban, hogy Prágában épül az ötödik metró, és emiatt mennyivel jobb ott élni, mint Budapesten, akkor számunkra irreleváns, hogy mit állít, a véleményével nem foglalkozunk.

Itt a benne foglalt tényeket lehet cáfolni,

vagyis azt lehet megnézni, hogy tényszerűen hány metró van Prágában.

A közéleti-politikai tartalmak tényellenőrzésére, szűrésére mik az AFP elvei?

A Facebook – amely az AFP legfontosabb ügyfele jelenleg a tényellenőrzés terén – nem jelöl meg aktív politikusokat. Ettől függetlenül persze vannak közéleti tartalmak, de ezek inkább olyan hamisítványok, ahol a politikus maga is áldozat, például el van torzítva az arca, mintha fintorogna valamire. Amennyiben egy politikus is megoszt egy olyan bejegyzést, amely meg lett jelölve, akkor természetesen az ő posztja alatt is megjelenik a figyelmeztető üzenet, de ez az ő döntése.

Jellemzően milyen médiatermékek szűrése lesz a gyakori: hírek, képek, videók? És arányaiban mennyi az említett közéleti-politikai tartalom, amely vizsgálat tárgya lehet?

Az eddigi tapasztalataim alapján a hamis kontextusba helyezett képek és videók dominálnak, ami érthető, hiszen ezek jól futnak a közösségi médiában. Azt nem tudom megmondani, hogy ezekből mennyi a közéleti-politikai. De ezek esetében is olyanokra kell gondolni, mint a cseh pénzügyminiszter esete, akinek az egyik képét átszerkesztették, hogy úgy nézzen ki, mintha a cseh zászlóba öltözött volna. Ez eredetileg viccnek indult, de aztán elszabadult, és sokakat felháborított – ezért született róla egy bejegyzés, hogy a kép hamis.

Csak ilyen mérlegen mérhető állítások kerülnek tényellenőrzésre.

Valódi-e egy kép? Tényleg az van a képen, amit a szöveg állít? Tényleg akkor készült, amit a szöveg állít? Tehát nem tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy ez bárkinek bárhogyan is kedvezne politikai értelemben.

 

fotók: Ficsor Márton

Összesen 89 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mé' nem Lendvai Ildikót kérték fel?

"a Facebook által Kelet-Közép-Európában eddig felkért 11 tényfeltáró cégből nyolcat Soros György alapítványa finanszíroz"
-
AKKOR MI A LÓFASZRÓL BESZÉLÜNK EGYÁLTALÁN
FACEBOOK, HÍREK, TÉNYELLENŐRZŐK -
már ezen fogalmak egymás mellett szerepeltetése ÓRIÁS BŰNCSELEKMÉNY!
"Összesen több mint 100 tagja van az AFP fact-checking csapatának 80 országban, valamint összesen 1700 újságíró dolgozik a cégnél, akik szintén tudnak segíteni."
EZ AZ ÚGYNEVEZETT 100 TAG ÉS 170 ÚGYNEVEZETT ÚJSÁGÍRÓ A SOROS-GONDOLATRENDŐRSÉG SPICLIJE, ÉS A SPICLIKET A VILÁG SOSEM KEDVELTE, INKÁBB LIKVIDÁLTA, azaz: morális értelemben: ezek az emberek, Záborszkyval együtt: HALOTTAK.

Karácsony két hetes adatai alapján történő vádaskodás gondolom nem állta meg a helyét.

Záborszky Ede felhatalmazottól függ a kérdésedre a válasz.

Az előbbi kommentem úgynevezett true Fact.
Ismerve azt is hogy TE mint fidesznyikeket-triggerelő mandinerrezidens "ellenzéki troll" :) talán ezzel a kilenctizenegyes fölvetéseddel _is_ csakcsupán egy kisebb-nagyobb mellékbeszélgetést akarnál itt ebben a topikban kezdeményezni...

"Vagy még akkor sem."

Mit mondjon, s milyen stemplit nyomjon rád Záborszky Ellenőr úr?

Oké én imigyen már inkább hiszek neked, de a megjegyzésem ,hogy

Záborszky Ede felhatalmazottól függ a kérdésedre a válasz - Fact.

(megjegyzés: az első még másabb szövegmegfogalmazásodat olvasva szimpi VOLT hogy mit jelentettél ki gyurcsány(né)ra való szavazási hajlandóságodról! De úgy látom már az elmúlt s most kevesebb a kijelentésed.)

"Több statement nem lesz."

Jólvanjólvan és az is amid statemented volt az az önszerkesztésed előtt (t.i. még első szerkesztésben VOLT) az kiöncenzurázódott . Fontos dolog az öncenzura elleni állhatatos küzdelem.

(Mi a szerkesztés időlimitje?? Elképesztő...)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés