Harminc éve hitlereznek a baloldalon

2020. december 3. 11:27

Trombitás Kristóf
Vasárnap
Eddig hol maradt a felháborodás?

„Beszéljünk arról, amikor Ungváry Rudolf Hitlerhez hasonlította Orbán Viktort, a Magyar Narancs olyan címlappal jelent meg, amelyen a miniszterelnöknek szögesdrótból kerekítettek kefebajszot, a Népszava azt latolgatta, hogy bizonyos mondatokat Orbán vagy a Führer mondott-e, az ellenzéki EP-képviselők Sztálinhoz és Hitlerhez hasonlították magyarország kormányfőjét, Guy Verhofstadt az 1933-as felhatalmazási törvénnyel állította párhuzamba a márciusi koronavírus-törvényt, Márki-Zay Péter Hitlert látta meg Orbánban, Kőszeg Ferenc felgyújtott Parlamentet vizionált Budapestre, Kuncze Gábor Hiter-beszédhez mérte Orbán Viktor szónoklatát, vagy az Alfahír arról értekezett, hogy a Fidesz ellenségképző propagandájának alapjait Hitler írta meg.

Mégis, egyetlen alkalommal sem hallhattuk a hasonlatok után, hogy aki így nyilatkozik meg, az takarodjon a közéletből, de addig is hallgasson, mondjon le, mondassák le, tüntessék el, hátráljanak ki mögüle, soha többet ne szólaljon meg, meggyalázza a történelmet, semmibe veszi a szenvedést és hasonlókat.

Orbán Viktort, a magyar jobboldalt, a konzervativizmust, a reakciót, tehát mindenkit, aki jobbra áll Trockijtól, őszintén, tiszta szívvel, teljes hévvel, lelkesen lehet hitlerezni, nácizni. Ilyenkor ugyanis nem sértünk meg senkit, nem relativizálunk semmit. Mondhatni, ez a dolgok természetes menete. Amikor azonban egy jobboldali közszereplő él hasonló érvrendszerrel, ott bizony fogaknak csikorgatása következik.

Semmilyen gerinc sem maradt a baloldalon, például a fenti hasonlatok után nyilvánvalóan egyetlen ember sincs ott, aki azt mondaná, hé, meg hó, egy kicsit hátrébb az agarakkal, hát nekünk az az időszak, amikor nincs egy ízes reductio ad hitlerum, érvénytelenül telik el, mint színművészetisnek a féléve. Ezek ilyenek, ne legyünk ezredszerre is meglepődve.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A hitlerezés, nácizás olyan az "európai demokratikus" oldalon, mint a váltottkezes egyenes ütés a kick-boxban. A legelső minősítő vizsga legalapabb gyakorlata. Aki ezt nem tudja, nem mehet tovább a magasabb övfokozatok felé, ahol a vége a feketeöves gyűlöletmester cím.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2020. december 3. 12:00

Különben is, a Hitlerhez hasonlítgatók, különös emberek, mint ők önmagukat minősítik.
De csak az van, hogy nem különösek ők, csupán genetikailag terheltek.
Ezért, nem is képesek értelmezni, mi velük a probléma...
Az ilyeneket hívják veszetteknek, aljasoknak...
Ennyi a magyar bal-lib, több, mint száz éve.
Nem képesek szintet lépni, mondom, genetika...

Adolf Hitler, Sunday Express, 1938. december 28:
A szocialistát úgy határozom meg, ahogy az a szociálisból jön, a társadalmi méltányosságot jelenti.
Egy szocialista az, aki a közösség érdekét szolgálja anélkül, hogy feladná egyéniségét, személyiségét vagy az eredményét a személyes hatékonyságának.
A mi szocialistánknak semmi köze a marxi szocializmushoz. A marxizmus a magántulajdon ellen van, a valódi szocializmus nem. A marxizmus nem értékeli az egyént, a személyes teljesítményt vagy hatékonyságot. Az igazi szocializmus értékeli az egyént és bátorítja a személyes hatékonyságot, ugyanakkor azt tartja, hogy az egyén érdeke harmonizáljon a közösségével.
Idézi Michael Walsh, The Triumph of Reason, The Thinking Mans Hitler, 2002.

Ekkor még Kövér komilfó volt a liberális "elit" számára. Elég volt hozzá egy akkoriban jó irányúnak vélt nácizás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés