Közösségszervező erőkről és hagyományokról – Válasz Bálint Csanádnak

2020. szeptember 1. 18:23

Szabados György
Magyar Nemzet
A továbbgondolással kialakult álláspontomért természetesen már én viselem a kutatói felelősséget.

„A Magyar Nemzetben augusztus 17-én közölt cikkemre Bálint Csanád akadémikus válaszolt. Tudvalevőleg a történelemtankönyvekben érvényesült újításokról vitázunk. A cím valóban a szerkesztőtől származik: A nyelvcsaládfa-elméletre épített őstörténet már jelentőségét veszítheti. Maradéktalanul egyetértek Bálint Csanáddal abban, hogy már el is veszítette, sőt ez az álláspontom jórészt az ő hatására alakult ki. (Ha figyelemmel kíséri publikációimat, láthatja, mily sokszor hivatkozom rá, főleg »Az ethnosz a korai középkorban…« című, 2006-os nagy tanulmányára.)

Ezért nem értem, mi kifogása lehet az ellen, ha az általa is képviselt módszertani elveket (a nyelvtörténet egyenlő néptörténet leegyszerűsítés jogos kritikája, az etnogenezis lineáris modelljének felváltása a néppé válás több szálon futó cselekményének rendszerével) követtem és érvényesítettem a magam módján a tankönyvek szövegében. Ezért azt sem értem, miért sorolnám Bálint Csanádot a »finnugrista körökhöz«.

Múltkori cikkemből kiderül: az Árpád-ház Attila-hagyománya melletti érvelésemhez szintén felhasználtam Bálint Csanád remek meglátását Rurik-házi Anasztázia magyar királynénak az Attila kardja történetben játszott szerepéről. A továbbgondolással kialakult álláspontomért természetesen már én viselem a kutatói felelősséget.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában