Rozsda marja, Karácsony hagyja

2020. augusztus 13.
Elkaszálták a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzést, mert Budapest nem tartotta be a referencia-időszakra vonatkozó előírást. A háttérben húzódó érdekek és az inkompetencia együttese tovább odázza a problémát, miközben napról napra romlik a város szimbólumának állapota, és drágul a beruházás.

Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.

„Próbálok mentes lenni az előítéletektől, és olyan ember lenni, akinek nincsen üldözési mániája, de ha van magyar baloldali politikus, főleg az ellenzéki oldalon, aki joggal mondhatja magáról, hogy üldözik, az mégiscsak én vagyok.” Karácsony Gergely ezzel a meglehetősen kusza mondattal Rónai Egon kérdését hárította az ATV-ben, a műsorvezető ugyanis azzal a Széchenyi lánchíd felújítása kapcsán gyakran elhangzó kritikával szembesítette a főpolgármestert, miszerint az új városvezetés „még egy közbeszerzési pályázatot sem tud kiírni”.

Fotó: Mandiner-archív

Kilenc hónap alatt sem tudtak „kihordani” egy szabályos kiírást

Történt ugyanis, hogy bár Tarlós István kész tervekkel és érvényes közbeszerzéssel adta át utódjának a fővárost, és a kormány által megígért hatmilliárd forinttal együtt a felújítás költsége is rendelkezésre állt, Karácsonyéknak kilenc hónapjukba telt kiírni a közbeszerzési eljárást. Nem tudni, mi tartott ennyi ideig, hiszen végül Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes az eredeti, Tarlós idejében elkészített közbeszerzés megismétlését jelentette be. Július 24-én végre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósága is rábólintott az anyagra, amelynek műszaki tartalma, ahogy azt Karácsony Gergely is elismerte, „kilencvenkilenc százalékban” megegyezik azzal, amit elődje írt ki. Ám a Fővárosi Önkormányzat vezetésének még így is kevés volt az egy gyermek kihordására is elegendő idő ahhoz, hogy szabályos tartalmú közbeszerzést írjon ki. A Közbeszerzési Hatóság (KH) ugyanis megállapította a Lánchíd-tender jogellenességét, miután a főváros mint ajánlatkérő nem tartotta be a referencia-időszakra vonatkozó előírást. A főváros a jogszabályban előírt nyolc helyett tíz évet írt volna elő a pályázó cégeknek.

„Még egy közbeszerzési pályázatot sem tud kiírni”

A főpolgármester elő is kapta kedvenc kommunikációs csatornáját: Facebook-posztban igyekezett magyarázni bizonyítványát, a Közbeszerzési Hatóságot hibáztatva a félresikerült tender kapcsán. „A közbeszerzés a hatályos szabályok szerint akkor tud megjelenni, ha azt egy kormányzati szerv, a Közbeszerzési Hatóság is jóváhagyja. A kormányzati hatóság azonban az igazi versenyt szolgáló 10 éves (120 hónapos) referencia-időszakot soknak tartotta, előírta annak 8 évre (96 hónapra) való csökkentését” – írta Karácsony Gergely. Azt is kifejtette: a főváros nem ért egyet a KH döntésével, mert a referencia-időszak korlátozása alkalmas lehet arra, hogy szűkítse a közbeszerzésen indulók körét, hozzátette azonban, hogy bár a kiírást jogilag megalapozottnak tartják, a hatósági előírásokat beleépítik az új kiírásba. Budapest első embere azt is rögzítette: „a politikai viszonyok ismeretében az lett volna a nagyobb meglepetés, ha a kormányzati hatóság jóváhagyta volna a kiírást”. A főpolgármester később arról írt, a BKK igazgatósága „haladéktalanul” megteszi a szükséges lépéseket, azaz újra megpróbálkoznak egy sikeres tender kiírásával.

Fotó: Mandiner-archív

Kemény választ küldött a hatóság

A KH egyébként csak a hatályos jogszabályokat alkalmazta a nyolcéves referencia-időszak meghatározásával. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos, 321/2015-ös kormányrendelet ugyanis előírja, hogy „az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított nyolc évben teljesített építési beruházásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte”. Karácsony és stábja tehát vagy nem ismeri a hatályos jogszabályokat, vagy azt kéri számon a Közbeszerzési Hatóságon, hogy miért alkalmazza őket. Ezt a KH sem hagyta szó nélkül. „A jogszabályok betartása nem választás kérdése. A törvényi előírások a közbeszerzések szereplőire ugyanúgy kötelezők, mint a hivatalra. A KH az eljárás feltételrendszerébe nem is szól bele, de céljának tekinti, hogy a kiírások megfeleljenek a törvényes követelményeknek” – közölte a hivatal az MTI-vel. Azt is leszögezte, hogy a KH nem kormányzati szerv, huszonöt éve független államigazgatási intézményként végzi a tevékenységét, és gyakorolja a törvényben rögzített feladatkörét. Mint ismertette: a hirdetmények ellenőrzése is a kötelező feladatai közé tartozik – az ajánlatkérő felelőssége a szabályos felhívás, a hatóság jogsértő rendelkezés esetén akár többször is hiánypótlási felhívást küld.

Címlapkép: Mandiner-archív

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés