Uniós csúcsok, európai mélységek

2020. július 23.
„Ez Európa nagy pillanata” – állította Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, noha az EU-csúcs újra megmutatta: a huszonhetek a legalapvetőbb kérdésekben sem tudnak megegyezni, az északi és déli, a gazdag és szegény államok közötti törésvonalak tovább mélyülnek. A tét pedig igen nagy, az unió versenyképessége forog kockán.

Maráczi Tamás írása a Mandiner hetilapban.

A koronavírus-járvány váratlanul jött, de már az első jeleiből világos volt, hogy súlyos gazdasági következményei lesznek. Az Európai Bizottságnak nem volt forgatókönyve erre az esetre, az uniós késlekedés március végére óriási feszültséget okozott Brüsszel és a tömeges fertőzéssel küszködő, főleg dél-európai tagállamok között. Az Európai Tanács végül április végén jóváhagyott egy 540 milliárd eurós pénzügyi csomagot a bajba jutott tagállamok számára, de a nagy válságkezelési csomagról szóló döntés a júliusi uniós csúcstalálkozóra maradt.

Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, a válságra a beruházások ösztönzése a megfelelő válasz. Ennek jegyében kettős pénzügyi eszközrendszert kezdeményezett a gazdasági károk enyhítésére és a gazdaság lendületbe hozására. Egyik lába a következő hétéves költségvetés, másik egy nagyszabású helyreállítási alap. A mentőcsomagötletek nagy ellenzője, az európai gazdaság motorja, Németország ezúttal a kezdeményezés mellé állt.

Giuseppe Conte olasz kormányfő a tagállamok szolidaritására apellált.<br>Fotó: MTI / EPA / AFP pool / JohnThys

Angela Merkel – aki eddig igazságtalannak tartotta, hogy a reformokat elodázó, felelőtlenül gazdálkodó államokat baj esetén mindig a felelős államok mentik meg – ebben a válságban felismerte, hogy a tagállamok eltérő pénzügyi helyzetéből adódó feszültségek az EU szétesésével fenyegethetnek.

A kancellár még azt is elfogadta, hogy az eladósodott államok – Olaszország, Spanyolország – vissza nem térítendő támogatást kapjanak. Végül Emmanuel Macron francia elnököt is sikerült meggyőzni, így a bizottság a két politikai nagyágyú közös támogatásával terjesztette a tagállamok elé válságkezelési programját.

A nagy csomag – nem csak kicsiknek

A Next Generation EU nevű helyreállítási alap átmeneti pénzügyi eszköz, amellyel a következő négy évben megtámogatnák a most induló hétéves költségvetést. Tanácsi felhatalmazással a bizottság az unió nevében 750 milliárd eurós kölcsönt vesz fel a piacokról kötvénykibocsátás formájában a pénzügyi programok végrehajtásához. Az EU-szerződések pénzügyi szükséghelyzetben lehetővé tesznek ilyen kölcsönből finanszírozott, rendkívüli uniós támogatást, amely rövid távon valóban enyhítené a tagállami költségvetésekre nehezedő nyomást.

Az összeg egy részét – a vissza nem térítendő támogatások fedezetét – az EU-nak vissza kell fizetnie, vagyis középtávon az összes tagállam adósságprés alá kerül, noha a kölcsönök törlesztése csak a felvevő tagállamokat terheli, 2027-től induló harmincéves futamidővel.

A helyreállítási alap három kiemelt területen biztosítja majd a finanszírozást: a beruházások és a bevezetendő reformok támogatásában (a pénzek négyötödét ezekre a célokra csatornázzák be); a kulcsfontosságú ágazatok, technológiák, vállalatok megsegítésében (többnyire magánberuházásokról van szó az 5G-től a mesterséges intelligencián át a megújuló energiaforrások hasznosításáig); új egészségügyi programok, illetve a kutatás és az innováció támogatásában (a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülés jegyében erősítik az egészségügyi kutatások szerepét).

A támogatások – ahogy már szó volt róla – két részből állnak: egy részük vissza nem térítendő (ezekből minden tagállam részesülne), melynek összegét az adott tagállam népessége, az egy főre jutó GDP nagysága és a munkanélküliségi ráta alapján határozzák meg. A támogatások másik része piaci hitelekből áll (a tagállamok döntik el, hogy élnek-e vele), a tagok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 4,7 százalékának megfelelő összegig vehetik fel az új típusú kölcsönöket. Vagyis a pénzek zöme a népesebb, leginkább bajba kerülő országokhoz kerül.

A bizottság Párizs és Berlin támogatásával terjesztette elő válságkezelési programját.<br>Fotó: MTI / AP / AFP Pool / Francois Walschaerts

A támogatás elnyerésének menete a következő: nemzeti helyreállítási tervek készülnek, ezek benyújtásával lehet a támogatásokat igényelni az Európai Bizottságtól, amennyiben a tagállam teljesíti a kiírási feltételeket. Az összegeket részletekben fizetik ki a program feltételeinek folyamatos betöltése esetén.

„Az Európai Bizottság kettős pénzügyi eszközrendszert kezdeményezett a gazdasági károk enyhítésére”

Címlapkép: MTI / EPA / REUTERS / FRANCOIS LENOIR

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés