LMP

Mindig rácáfoltunk a károgókra – Vágó Gábor a Mandinernek

2019. május 23. 08:27

Voltak falak, amelyekbe beleütköztem; többször kértem dolgokat, amik nem történtek meg – mondja Vágó Gábor a zuglói önkormányzati átláthatósági munkájáról a Mandinernek. Az LMP EP-választási listavezetőjét a zöld párt bejutási esélyeiről, a Momentumhoz és az MSZP-hez fűződő viszonyaikról és a zöldpolitikáról kérdeztük. Vágó szerint bolygónk kihalási hullám előtt áll, és tíz évünk maradt a változtatásra. Nagyinterjúnk!

Királycsinálók lehetnek az Európai Zöldek – mondta pár hete. A Politico kutatása alapján úgy tűnik, hogy az LMP nélkül lesznek királycsinálók. Mihez kezd, ha nem jutnak be az EP-be?

Nem tudom, a Politico honnan vette ezeket az adatokat. A közvélemény-kutatások rendre alul mérik az LMP-t választások előtt. Az „LMP nem jut be”-féle mondatokat 2010 óta hallgatjuk folyamatosan, de mindig rácáfoltunk a károgókra. Most minden kutatás emelkedést és küszöb feletti eredményt mutat nekünk.

Az MSZP-s Ujhelyi István már ott tart, hogy „kár az LMP-re szavazni”, hiszen úgysem jutnak be.

Ujhelyi Istvánnal kapcsolatban nekem is vannak magvas gondolataim,

de ezeket inkább megtartom magamnak. Nekünk az a fő célunk, hogy megállítsuk a klímaváltozást. Ehhez képest Ujhelyi István az egyik globális kibocsátóval, a Kínai Kommunista Párttal ápol nagyon jó kapcsolatot, és az elsők között szavazta meg a paksi bővítésről szóló határozatot. Nem becsmérelni kellene egymást, hanem megnézni, hogy ki mit tesz.


 

A kutatások szerint a Momentum a közvetlen riválisuk. Mit mondana egy LMP és Momentum között vacilláló választónak? Miben jobbak a Momentumnál?

A mi programunk világos célokat tűz ki, az ideológiánk adott. Nem a kampányban, a „Föld napját” látva jöttünk rá, hogy a klímaváltozás súlyos probléma. Csatlakozhatunk egy erős, összetartó frakcióhoz, hogy közép-európaiként is befolyásolni tudjuk a centrum országok, a németek, a franciák, a hollandok hozzáállását. Ami unikális bennünk, hogy

mi nem a nagyvállalatoknak segítő frakciókba ülünk be,

hanem abba, amelyik a legtöbb szabályozást szeretné a nagyvállalatoknak.

Mert a Momentum nagyvállalatoknak segítő frakcióba ül be?

A Momentum abba az ALDE-frakcióba ül be, amelyet a génmódosított vetőmagokat előállító Monsanto finanszírozott.

A volt LMP-s Szél Bernadett sem fog már önökre szavazni. Úgy fogalmazott: „aki a zöld ügy képviseletét kívánja látni az EP-ben, annak Jávor Benedek a legjobb választás”. Mit gondol erről?

Keményen dolgoztunk az elmúlt időszakban, hogy megmutassuk, a klímaváltozás az egyik legfontosabb kihívás. Többek között a munkánknak köszönhető, hogy a klímaváltozás lett a második legfontosabb téma az EP kampányban. Számos helyi ügyben megnyilvánultunk, felszólaltunk a szentendrei ivóvízbázist fenyegető mérgezés, a hatvani bűz, vagy a szombathelyi Falco-gyár szennyezése kapcsán. Remélem, ezen akcióink őt is meggyőzték.

Jávor Benedek legújabb videójában „felszámolja a lakhatási szegénységet, csökkenti Európa légszennyezettségét, lebuktatja a korrupt oligarchákat, és a bolygót sem felejti el megmenteni a pusztulástól”. Ehhez képest mit tud ön? Miért van szükségünk önre, ha itt van „Benedekman, a klímahős”?

Én nem vagyok szuperhős, a csapatmunkában hiszek. Tudom, hogy kell felelősen költségvetést tervezni, hogyan tudunk egy „zöld költségvetést” készíteni. De hasznára lehetek a frakciónak azért is, mert tudom, hogyan tudjuk a hétköznapi szinten is érthető és érzékelhető szintre vinni a kommunikációban a klímaváltozás ügyét. Az Európai Parlament akkor lesz más, ha minél több zöld képviselő jut be és minél kevesebb olyan, aki a status quót védelmezi. Sajnos

„Benedekman” előtt két atompárti szoci jelölt áll az MSZP listáján.


„Vonattal járok”

A hétköznapokban mit tesz a klímaváltozás ellen?

Vonattal járok. Ez a legfontosabb. Ez nagyon nem kapott hangsúlyt a környezettudatos életmód kapcsán. Emellett kevés húst eszem. Nem vagyok ellenére egy jó húslevesnek, főleg, ha a nagymamám készíti, de nem eszem minden nap, mert pontosan tudom, hogy – főleg a marhahús – nagyon nagy üvegházhatású gázkibocsátással jár.

Vonattal jár, nem autóval – mondja. Mindeközben Kendernay Jánost, az LMP országos elnökségének tagját azért vette elő a Mérce, mert „piros csokornyakkendőben szelfizik a kabriójában a Szabadság-hídon”. Hiteles így a zöld politika?

Ezt János is megértette, ő is változtatott az életmódján. Már Érdről is tekert be bringával, én ezt jó fejlődési pályának látom.

A Facebook-oldalán elpusztult elefántokat, éhező jegesmedvéket, halott teknősöket látni. Vevők erre a magyar választók?

Ha jobban megnézi, vannak ott hírek májusi havazásról, spanyol meztelencsiga-invázióról a magyar kiskertekben, vagy egekbe szökő zöldségárakról is, ezek mindannyiunk számára mindennapos tapasztalatok.

A bolygó hatodik kihalási hullámának közepén vagyunk.

Az ENSZ jelentése szerint egymillió faj van veszélyben és fog kipusztulni a következő ötven évben. Ez pedig azt jelenti, hogy a legfontosabb faj, a homo sapiens sapiens is jelentős veszélybe került. Magyarországon több százezer olyan ember van, aki érzi ezt a fenyegetést és érdemi választ akar rá adni. Nagyon sokan élnek környezettudatos életmódot, ami szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy képesek legyünk megállítani a klímaváltozást. A legfontosabb, hogy a legnagyobb szennyezőket megregulázzuk, a globális emisszió kétharmadát ugyanis száz nagyvállalat termeli meg, erre csak uniós szinten lehet megoldást találni. Ez az igazi váltás, amit meg kell tennie a zöldeknek. Eddig azzal foglalkoztunk, hogy milyen a hétköznapi szint, de mostmár politikai szintre kell vinni a környezetvédelem ügyét. Könnyű belátni, hogy az egyes emberek a fogyasztási szokásaikon keresztül nem tudnak annyi eredményt elérni, mint egy 500 milliós piacot befolyásoló döntéshozó.


Tíz évünk van hátra”

Mit terveznek ezekkel a nagyvállalatokkal?

A legsúlyosabb probléma Magyarországon az, hogy egy olyan rossz gazdasági szerkezet alakult ki, amelyben

a nagyvállalatok túl domináns tényezők.

Azért jönnek ide, mert a kormányzattal egyéni szerződéseket tudtak kötni, agresszíven tervezhetik az adót, alacsonyabb munkabért adnak, mint mondjuk Szlovákiában, és alacsonyabb környezetvédelmi szabályok is vonatkoznak rájuk. Szennyezik a talajt, az ivóvizet, bűzt csinálnak, aztán amikor elfogy az állami támogatás, lelépnek, de a káros hatásuk évekig ott marad a helyben élőkkel. De ez nem csak a környezetvédelemről szól. Számunkra ugyanúgy fontos a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása és a nagyvállalati adóelkerülés megakadályozása is, mert ezek a közösből vesznek ki. Azért nincsen pénz vasútfejlesztésre, mert nem itt fizetik be az adót a nagyvállalatok, ebben pedig a magyar kormány tevékeny partner. Ennek az a következménye, hogy Kelet-Európában nem működnek a közszolgáltatások, alacsonyak a fizetések, így óhatatlanul kivándorol rengeteg ember. A környezetszennyezés ugyanannak a folyamatnak a része, mint a kivándorlás.

Ha globális szinten nézzük a klímaválságot, akkor azt látjuk, hogy nem Európa a hunyó. A világ szén-dioxid kibocsátásának fele Oroszország, Kína, valamint az USA felelőssége. A világpolitikai értelemben egyre gyengülő EU hogyan tudná rászorítani ezeket a nagyhatalmakat arra, hogy visszább vegyenek?

Tíz évünk van hátra, ezt az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület – a szerk.) kerek perec megmondta. Ha a következő öt évben Európa megmutatja, hogy képesek vagyunk változtatni, akkor kereskedelmi szerződéseken keresztül hatással tudunk lenni a többi globális játékosra. Amerikával kapcsolatban azért az üdvözítő, hogy a legtöbb demokrata a Green New Deallel kampányol, tehát gyakorlatilag az európai zöldek, valamint az LMP programját akarják megvalósítani. Ha most nem lépünk, ha a következő tíz évben nem lesz radikális váltás, akkor visszafordíthatatlan természeti folyamatok indulnak be. Tíz évünk van. A saját felelősségünket pedig ne bagatellizáljuk, hiába tudjuk, hogy csökkenteni kellene a szén-dioxid kibocsátást, Magyarországon évente hat százalékkal növekszik, nagyobb ütemben egyébként, mint ahogy a gazdaságunk. Ez elfogadhatatlan. 

Zuglóban ön volt az átláthatósági biztos. Hogy nem tűnt fel önnek, hogy többszázmilliós veszteséget termel a zuglói parkolási rendszer?

Az átláthatósági biztos feladatköre arra korlátozódott, hogy az átláthatósági rendeletet betartsa. Ezek a szerződések nyilvánosak voltak, pont ebből van a botrány. Ha megnézzük, hány ilyen kerületben van még ugyanilyen MSZP-Fidesz közös mutyi...

Mégis csak Zuglóban tört ki a balhé, mert ott működik az átláthatóság.

Amikor látta ezeket a szerződéseket, miért nem hívta fel rájuk a sajtó figyelmét?

Én már 2018 januárjában az ATV Start című műsorában is elmondtam Zugló kapcsán, hogy nem szerencsések az egyszereplős közbeszerzések, csak akkor erre nem figyelt fel senki.


Voltak falak

„Ő átláthatósági biztosként nyolc oldalt írt hétszázezer forintért. Ő is nekikoppant a zuglói MSZP-nek, és utána elhúzott, nem csinálta meg a munkáját, amit elvállalt” – ezt Várnai László nyilatkozta önről az Azonnalinak.

Ennél azért jóval többet csináltam, Várnai úr ezekről szándékoltan megfeledkezett. Abban igaza van Lászlónak, hogy

voltak falak, amelyekbe beleütköztem.

Például az átláthatósági rendelet azt is előírja, hogy az önkormányzati cégek – így például a zuglói vagyonkezelőt vezető tisztségviselők – vagyonnyilatkozatainak ugyanúgy nyilvánosnak kellene lennie, mint a képviselőkének, amire többször felhívtam a figyelmet. De nem történt semmi ebben az ügyben.

Most már nem átláthatósági biztos. Miért nem?

Ennek köze van ahhoz, hogy többször kértem dolgokat, amik nem történtek meg.

Ön mondott fel vagy kirúgták?

Közös döntésből vált el a kapcsolat.

Fotók: Földházi Árpád

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/148838

Ajánljuk még a témában