Pusztulás

Notre-Dame: két évezred kultúrtörténete áll lángokban

2019. április 15. 20:43

A római kor óta szentély, aztán templom állt a párizsi Notre-Dame, a gótika egyik csodája helyén. A most kitört tűz évszázadok óta a legnagyobb kárt okozza az épületben.

Párizs egyik, ha nem a legnagyobb nevezetessége az Île de la Citén álló Notre-Dame székesegyház, a gótikus építészet egyik legismertebb remeke. 

A katedrális helyén már a római korban is szentély állt Párizs elődje, Lutetia városában, majd a kora középkortól keresztény bazilika állt itt a gótika koráig.

Az évente 14 millió hívet és turistát vonzó, az UNESCO világörökségét részét képező Notre Dame-ot Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, alapkövét III. Sándor pápa fektette le, ezután 1345-ig építették. 

Így épülhetett a középkorban a Notre-Dame, közel két évszázadig

A Notre-Dame kőből épült, a nagy gótikus középkori templomokra jellemző keresztboltozatos megoldással, faragott kőcsipkékkel. Három gazdagon díszített kapuja és a szintén díszes ólomüveg ablakok jelentős díszei a katedrálisnak. Homlokzatán végighúzódik egy oszlopsor faragott alakokkal. Fontos elemei a nagy rózsaablakok is, amelyek többszínű üvegből készültek. Alaprajza funkciójának tökéletesen megfelel, ugyanis egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A Notre-Dame beltere a maga öt hajójával szintén hatalmasnak számít, ugyanis az egész épület az egyház diadalát hivatott hangsúlyozni.

A homlokzatot karcsú oszlopokon nyugvó, fonódó csúcsívsorral galéria zárja le. E mögül emelkedik ki a két torony sisak nélkül befejezetlenül, egyenesen záródó felső szintje, karcsú, csúcsíves ablak párokkal áttörve. A fő- és kereszthajó képzeletbeli metszéspontjában áll a huszártorony. A Notre-Dame székesegyház kiforrott szerkezeti rendszerével, jól áttekinthető, világos belső terével, nyugodt, kiegyensúlyozott homlokzataival és gazdag szobordíszével a korai gótika egyik legszebb emléke. 

Illusztráción a középkori Párizs

Orgonája is hatalmas. A 7800 sípos hangszert többször felújították, ma is tökéletesen működik. A Notre-Dame 113 regiszteres, öt manuálos nagyorgonáját ma a világ egyik legjobb hangszerének tartják.

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.

Párizs és a Notre-Dame 1620-ban

A francia uralkodók a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig.

A francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, a forradalmárok jóvátehetetlen károkat okoztak: a katedrálist bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. Az épületet egy ideig élelmiszerraktárnak és más nem vallási célokra használták.

Napóleon megkoronázására viszont ismét ott került sor 1804-ben.

Napóleon császárrá koronázza saját magát a Notre-Dame-ban

Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regénye az irodalomtörténetben is halhatatlanságot hozott a katedrálisnak.

A XIX: századra megkopott épület feltámadása Eugène Viollet-le-Duc (1814–1879) építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta, leleményességével megfűszerezve, amiről a toronytető és a vízköpők tanúskodnak.

A katedrális a 2. világháborúban csak csekély károkat szenvedett.

A 2019. április 15-én kitört tűz valószínűleg évszázadok óta a legnagyobb károkat okozta az ősi épületben.

A kigyulladás oka egyelőre ismeretlen, a BBC szerint hivatalos források renovációs munkához köthető tűzesetről beszélnek. A tűz gyorsan tovább terjedt, a tetőzet rövid idő alatt leégett, és beomlott a középső huszártorony is. A tűzoltók és rendfenntartók már a helyszínen dolgoznak, a környéket lezárták.

Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere „szörnyű tűzről” beszél, és arra kéri az embereket, hogy tiszteljék a lezárt terület határait, hogy a biztonságos rendet fenntartsák. „Egy rész belőlünk ég most” – fogalmazott a helyszínre siető Emmanuel Macron francia elnök, aki kifejezte együttérzését „minden katolikussal és minden franciával”.

A francia katolikus egyház a tavalyi évben már sürgős támogatást kért a rossz állapotba került gótikus katedrális renoválására.

(Fotó: Instagram)

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/146794

Ajánljuk még a témában