A római kor óta szentély, aztán templom állt a párizsi Notre-Dame, a gótika egyik csodája helyén. A most kitört tűz évszázadok óta a legnagyobb kárt okozza az épületben.
Párizs egyik, ha nem a legnagyobb nevezetessége az Île de la Citén álló Notre-Dame székesegyház, a gótikus építészet egyik legismertebb remeke.
A katedrális helyén már a római korban is szentély állt Párizs elődje, Lutetia városában, majd a kora középkortól keresztény bazilika állt itt a gótika koráig.
Az évente 14 millió hívet és turistát vonzó, az UNESCO világörökségét részét képező Notre Dame-ot Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, alapkövét III. Sándor pápa fektette le, ezután 1345-ig építették.
Így épülhetett a középkorban a Notre-Dame, közel két évszázadig
A Notre-Dame kőből épült, a nagy gótikus középkori templomokra jellemző keresztboltozatos megoldással, faragott kőcsipkékkel. Három gazdagon díszített kapuja és a szintén díszes ólomüveg ablakok jelentős díszei a katedrálisnak. Homlokzatán végighúzódik egy oszlopsor faragott alakokkal. Fontos elemei a nagy rózsaablakok is, amelyek többszínű üvegből készültek. Alaprajza funkciójának tökéletesen megfelel, ugyanis egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A Notre-Dame beltere a maga öt hajójával szintén hatalmasnak számít, ugyanis az egész épület az egyház diadalát hivatott hangsúlyozni.
A homlokzatot karcsú oszlopokon nyugvó, fonódó csúcsívsorral galéria zárja le. E mögül emelkedik ki a két torony sisak nélkül befejezetlenül, egyenesen záródó felső szintje, karcsú, csúcsíves ablak párokkal áttörve. A fő- és kereszthajó képzeletbeli metszéspontjában áll a huszártorony. A Notre-Dame székesegyház kiforrott szerkezeti rendszerével, jól áttekinthető, világos belső terével, nyugodt, kiegyensúlyozott homlokzataival és gazdag szobordíszével a korai gótika egyik legszebb emléke.
Illusztráción a középkori Párizs
Orgonája is hatalmas. A 7800 sípos hangszert többször felújították, ma is tökéletesen működik. A Notre-Dame 113 regiszteres, öt manuálos nagyorgonáját ma a világ egyik legjobb hangszerének tartják.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
Párizs és a Notre-Dame 1620-ban
A francia uralkodók a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig.
A francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, a forradalmárok jóvátehetetlen károkat okoztak: a katedrálist bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. Az épületet egy ideig élelmiszerraktárnak és más nem vallási célokra használták.
Napóleon megkoronázására viszont ismét ott került sor 1804-ben.
Napóleon császárrá koronázza saját magát a Notre-Dame-ban
Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regénye az irodalomtörténetben is halhatatlanságot hozott a katedrálisnak.
A XIX: századra megkopott épület feltámadása Eugène Viollet-le-Duc (1814–1879) építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta, leleményességével megfűszerezve, amiről a toronytető és a vízköpők tanúskodnak.
A katedrális a 2. világháborúban csak csekély károkat szenvedett.
A 2019. április 15-én kitört tűz valószínűleg évszázadok óta a legnagyobb károkat okozta az ősi épületben.
A kigyulladás oka egyelőre ismeretlen, a BBC szerint hivatalos források renovációs munkához köthető tűzesetről beszélnek. A tűz gyorsan tovább terjedt, a tetőzet rövid idő alatt leégett, és beomlott a középső huszártorony is. A tűzoltók és rendfenntartók már a helyszínen dolgoznak, a környéket lezárták.
Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere „szörnyű tűzről” beszél, és arra kéri az embereket, hogy tiszteljék a lezárt terület határait, hogy a biztonságos rendet fenntartsák. „Egy rész belőlünk ég most” – fogalmazott a helyszínre siető Emmanuel Macron francia elnök, aki kifejezte együttérzését „minden katolikussal és minden franciával”.
A francia katolikus egyház a tavalyi évben már sürgős támogatást kért a rossz állapotba került gótikus katedrális renoválására.
(Fotó: Instagram)
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
„Második feleségével” közösen, gyermekei szeme láttára végzett a francia nővel.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Az összes erőszakos bűncselekmény csaknem kétharmadát(!) ők követik el, és ez még nem minden – mutatjuk a számokat!
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Akkor megyek haza Svájcból, ha Mérő Vera és Perintfalvi Rita, (mint állítólagos „jogvédők”) közös nyilatkozatban ítélik el ezt.
