„– Ha a törvényileg szabályoznák a lombikbébiprogramot, ha minden létrehozott embriót beültetnének és egyetlenegyet sem pusztítanának el, elfogadhatónak tartaná a beavatkozást?
– A katolikus egyház egyértelműen az élet védelme mellett teszi le a voksát, ahogy azt a mai orvostudomány tartja, a fogantatás pillanatától a természetes befejeződéséig. A lombikbébiprogrammal az a probléma, hogy nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet, ráadásul pluszmegfoganások is történnek mesterséges körülmények között. A többi embriót vagy lefagyasztják és félreteszik, vagy elpusztítják. A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a Katolikus Egyház számára. (...)
– Mit gondol arról a helyzetről, ha egy lelki vezető segít egy mélyen vallásos katolikus családnak, akinek nem lehet gyermeke, de végső elkeseredésükben a lelki vezető segítségével, imádkozással, az életadás szándékával vág bele a programba? Elítélendőnek tartja?
– Egy lelkipásztor ilyet soha nem tanácsolhat, hiszen az Egyház ezzel kapcsolatos véleménye nagyon világos és egyértelmű az élet védelmében. Az, hogy lelkipásztori segítséget ad a házaspárnak az állapotuk elfogadásához, az egy másik kérdés. Magam is tapasztaltam több évtizedes lelkipásztori szolgálatomban, hogy steril házaspárok, miután elfogadták a javaslatomat, hogy fogadjanak örökbe és neveljenek gyermeket, ezután egy-két éven belül megszületett a saját gyermekük. Az emberi szervezet és psziché összetett, az látszik, hogy a gyermek gondozása által felszabadul egy belső gát, amely lehetővé teszi, hogy gyermekük születhessen.