Az ellenfél beemelte a verbális és fizikai erőszak kultúráját

Ahol elfogynak az érvek, ott marad a kiabálás, az agresszió és a trükközés.

Január 22-e a magyar kultúra napja, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Ezen a napon halt meg 1989-ben Weöres Sándor. Idén ezen a napon a nemrég indult Várkert Irodalom ingyenes programsorozatának második részeként, Szávai Viktória tart Weöres Sándor estet Sárkánylehelet címmel. Interjúnk a Jászai Mari-díjas színésznővel.
Weöres Sándor a te választásod volt?
Három évvel ezelőtt az akkori igazgatóm, Bálint András noszogatására fogtam bele ebbe a projektbe, azt hiszem magamtól soha sem vállalkoztam volna ilyesmire. Egyedül a színpadon verseket mondani a legemberpróbálóbb feladat egy színész számára.
Melyik a kedvenc versed és miért?
Nehéz választani, de talán az Iram című vers, amit az első pillanatban úgy képzeltem, mint egy dobszólót. Ez végül meg is valósult, az estben G. Szabó Hunor – aki nem mellesleg az öcsém – kíséri dobon. A zene egyébként is fontos szerepet kap, eredetileg Dinyés Dániel zenésített meg néhány verset, a mostani fölállásban ritmushangszerek, effektek, gitárkíséret segít kifejezni azt a világot, amit megálmodtam.
***
Fotók: Földházi Árpád