Segítség!

2016. augusztus 19. 14:20

Andrásfalvy Bertalan
Kapu
Dicső tettet hajtana végre az a földbirtokos, aki néhány hektárt átengedne a szegény falvaknak, s így több ezer honfitársunk életét mentené meg.

„(…) Az országlakók egészének jóléte, boldogsága nemzeti közügy. A szerencsésebb földbirtokosoknak is érdeke, hogy a nép ne szenvedjen ínséget. Történelmünk során többször is előfordult, hogy a hatalommal és vagyonnal is rendelkező nagyurak az egész nép, a haza  annak idején a jobbágyok javára,  ki nagyobb, ki kisebb mértékű anyagi áldozatot hozott és az egész nemzetért önzetlenül és bátran életüket is kockáztatva harcba indultak. Ezt a mindig hiányolt és óhajtott egységet, szolidaritást idézi fel nekünk október hatodika, az aradi vértanúk emléke. Azoknak a hősöknek a tisztelete, akik a jobbágyfelszabadító forradalom és nemzeti függetlenségért küzdő szabadságharc vértanúi lettek, pedig mint gazdag földesurak, nemesek és grófok, a régi jobbágyvilág korlátlan haszonélvezői voltak. 

Óriási dicső tettet hajtana végre és több ezer honfitársunk életét mentheti meg és teheti jobbá az, aki nagy földbirtokából néhány hektárt átenged egy olyan szegény falu önkormányzatának, mely ezen a földön először közmunkával, majd egyre gyarapodva virágzó gyümölcs és zöldség-kertészetét vállalkozássá emelve megélhetést biztosíthatna több száz föld- és munkanélkülinek, miközben egészséges közétkeztetést is biztosíthatna óvodájának és iskolájának. (...)

Történelmünk minden tragikus fordulata, országot pusztító veresége a magyar társadalmat megosztó széthúzásra, a hatalmasok kapzsiságára vezethető vissza: Muhi, Mohács, Világos, Trianon... Amikor úr és jobbágy, gazdag és szegény összefogott, legyőzhetetlenek voltunk. Vannak ügyek, melyeket az államhatalom, a törvényhozás nem tud igazán rendezni, csak a hazafiúi áldozatvállalás, a szép, nem várt, példamutató tett, mely mindig talált követőkre. Ez a reményünk.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 102 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Párját ritkítóan aljas banda!"

Az. Es sajnos az ilyen hibák kijavítását már csak erővel lehet.

:DDD
Te is vagy egy "feőd".

Félrebeszélsz.

Kárpótlást az MDF akart. Torgyán pedig reprivatizációt. Egyik megoldás sem jó. Harmadikat kellett volna, bevonva a értékesítést, feldolgozást.

Eszterházy Péter 1989-ben mondta "Földet vissza nem veszünk!". Pedig igencsak testhezálló le volna számára a széna lapátolás és vízhordás szitában.

Nemcsak olcsóság kérdése.
Egy 40-50 éves korában munkanélkülivé vált ember számára a túlélést jelentené egy szociális szövetkezet, amelyben a betevő falatot meg tudná termelni a családjának.
Amennyiben pedig ezek a szövetkezetek - vagy nevezzük bármiknek - fokozatosan természetes gazdálkodásra állnának át, kizárva a kemikáliát, vetőmag-visszanemesítő állami intézettel megtámogatva, az ő szerves - leírom: lókultúrás földművelésük - biztosítéka a jövőnek, amikor esetleg napokon belül összeomlik a profitorientált, rabló mezőgazdasági ipar.
Ez a mezőgazdasági forma a 200 ezer közmunkásnak legalább a felét felszívhatná, és nem a seprűnyél végét támasztanák napi 8 órában.
Kertészetet, gyümölcstermelést, virágtermesztést tanulhatnának + természetes állattartást, ANTIBIOTIKUM NÉLKÜLIT...

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. augusztus 19. 16:29
Berecskereki | 2016. augusztus 19. 16:48

Sajnos, Fazekasék, a kormány erre süket.
Lásd: pl. biogazdaság, Kishantos.

Itt csak te okoskodsz, de semmihez sem értesz. Így azután nem marad más számodra, mint a hozzád szóló leminősítése. Tipikus balliberális attitűd.
Ha úgy jobban tetszik, susványos.

Neked nem a humor kínos, hanem a tények.

Jó elképzelés lehetne, ha az illető személynek, vagy az önkormányzatnak van saját tőkéje, esetleg hitelképes.

A másik posztnál írtam; a magántulajdonban lévő területek 40 %-át a tulajdonos bérbe adja.
A kormány 280 ezer hektár földet ajánlott fel megvételre, melyből 206 ezer hektár talált vevőre. A vevők száma harmincezer volt melyből húszezer 3 hektárt vagy ennél kisebbet vásároltak meg. Nos ilyen nagy az igény a földművelés tekintetében.

A föld még nem elégséges. A műveléshez eszközök, vetőmag, műtrágya, és permetszer is kell. Enélkül a gazdálkodás veszteséges. Ez durván egy 15 hektáros (26 hold) területnél 20 millió forint.
Ezt is figyelembe kell venni.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. augusztus 19. 17:08

Csak mondom: ha E. P. gazdálkodni kezd, talán ma is élne.
És ebben nincsen semmi rosszindulat.

"Jó elképzelés lehetne, ha az illető személynek, vagy az önkormányzatnak van saját tőkéje, esetleg hitelképes."
Elindulni szerény keretek között, az államnak minimális pénzébe kerülne.
Ha pedig Brüsszeli pénzt is bevonhatnának, akkor...

Válaszok:
Berecskereki | 2016. augusztus 19. 17:13

Te nem tudtad, hogy a szaktudás álprobléma, mint ahogy a felszerelések is?
Van aki szerint elég a két kéz is. Ők a szakemberek. ;-)

Egyébként valóban lehetséges lenne jövedelem kiegészítésre. Nálunk a faluban kb. 12-20 családból van közmunkás. Ezek között van kettő, aki bérel zártkertben kb. 2 hold földet. Itt termelik meg saját részükre a növényeket és az állatok számára a takarmány felét. Van egy használt robi gépük, a szántáshoz pedig az önkormányzat traktorát veszik igénybe.

Szerintem ezzel foglalkozhatnának az önkormányzatok, vagy erre szakosodott civil szervezetek. Szerintem ehhez a kormány is adna támogatást.

Ennek a mottója pedig: Segíts magadon, a kormány is megsegít.

Nem értettél meg, ill. nem voltam világos.
Itt a termelés a közösségi érzést erősítené elsősorban, és pontosan ez az a faktor, ami a vidék életben maradását jelenthetné.
Otthon, egyedül, vagy munkatársakkal, megosztva, egészen más.

+ BAL-RAD-ról meríti a tájékozottságát.

Igen tisztelt fórumtársam léteznek olyan önkormányzatok, családok, ahol ezt már megoldották. Vajon miért nem találnak követőre?

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. augusztus 19. 17:17

No ez az!
Mióta az eszemet tudom, az egyik közlegelő, de a többi is, szóval volt az egyik legelő, amelyen átjárás volt, az idők kezdetétől.
A régiek mondták, ez a falué volt, a gróf idejében is.
Ma?
Lezárva, villanypásztorral, átjárás ohne, a temetőbe menet hatalmasat kerülni, főközlekedési útvonalon.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. augusztus 19. 17:46

A földművelésügyi inisztérium, a munkaügyi hivatal estébé.estébé, vajon miért vannak?
De értem, csak sajnos, a vidéki magyar olyan, hogy noszogatás nélkül nem lép.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. augusztus 19. 17:35

Az FM-nek nem ez a feladata. Amiről szó van az pedig vállalkozás és elsősorban önkormányzati és helyi feladat lenne.
1945 előtt ilyenek voltak a Hangya Szövetkezetek.
Kicsiben és nagyobban is.

Az általad említett külterületen lévő legelők, szántok, erdők, amelyek az önkormányzatok tulajdonába voltak nem ma kerültek elrekvirálásra, hanem részben az 50-es években, majd a TSZ-ek megalakulásakor. Ezek megszűnésekor visszakerültek állami tulajdonban. Ma már kevés olyan falú van, ahol a lakosság állattartással foglalkozik. Cséplés sincs, mert a kombájnok elvégzik.
Ezért napjainkban ritka az a település, amelyiknek külterületen van ingatlana. Ezek többsége a volt repterek és hozzá tartozó kiegészítő ingatlanok.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. augusztus 19. 18:22

Maradjunk annyiban, hogy az állam akkor működik elvártak szerint, ha a piaci szegmensen kívülre került, pár százaléknyi embertömeget nem hagyja az enyészetnek.
És minimális pénzügyi ráfordítással hozzásegíti őket, hogy emberileg hasznos életet éljenek.
Amivel mellesleg megtermelik a kis közösségük élelmiszer-ellátását, mivel a a nagyüzemi árucserébe nem képesek bekapcsolódni.
És ezzel a vidék elnéptelenedését is lassítják.
Ki tudja, mi lesz 30-50 év múlva?
Lehetséges: a ló lesz az aranynál is drágább árucikk, és a ló vontatta szerszámok.
Mert a nagyüzemi termékek ehetetlenné válnak, ill. nem indulnak el, üzemanyag hiányában, a rengeteg gép és eszköz...
Akkor lehet vakarózni: a GDP 0,5 százalékából ma megfelelő mennyiségű és kapacitású mg-i termelésünk lehetett...
VOLNA...
A gépek nem az élet fenntartását szolgálják, csupán a könnyítését.
Ezért azokra építeni a jövőt ostobaság.

Akkor értsd, ahogyan gondoltam:
Ha nem az írást választja, de fejezzük itt be.

Valóban nehéz ma vidéken élni, az MSZP-SZDSZ felvirágoztatta a falvakat, a fiatalok helyben maradtak, pezsgett az élet, a vidékiek nem vágytak városi létre, a ballib kormányok gátat szabtak a földrabló oligarcháknak.

Majd jött a Fidesz, azzal az ígérettel, hogy még boldogabbá teszik a falut, a vidéki Magyarországot. Már-már Veres Péter-i álmok szövődtek a vidékről, s a Fidesz - sajnos utólag kiderült, hogy csak szavazatszerzés céljából - a vidék valódi talpra állítását megfogalmazó és programjában megjelenítő Ángyán Józsefet is megnyerte magának.

Majd tisztességtelenül elengedte a kezét, Orbán nem volt hajlandó fogadni sem.

A Fidesz hátán felkapaszkodott vidéki oligarchák ma élet-halál urai az adott településeken. Ott, ahol korábban, a nagyüzemek idején több száz-ezer embert foglalkoztattak, most néhány tucat emberre van szükség.

A falvakban ezek a bal-és jobboldali újsütetű bárók - legtöbbje bunkó,szociálisan érzéketlen - uralkodnak. Újra érvényes Ady verse Csák Mátéról.

A vidék valóban haldoklik, s a Fidesz nem tesz ez ellen érdemben. Történelmi a bűne.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. augusztus 19. 20:03

"Valóban nehéz ma vidéken élni, az MSZP-SZDSZ felvirágoztatta a falvakat, a fiatalok helyben maradtak, pezsgett az élet, a vidékiek nem vágytak városi létre, a ballib kormányok gátat szabtak a földrabló oligarcháknak."

LOL

Ezt a Hócipőből idézted?

Válaszok:
Türelem | 2016. augusztus 19. 20:12

Az irónia kedvéért.

Az irónia kedvéért.

Neked sincs érzéked a humor, az iróni iránt.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. augusztus 20. 9:26

No igen, de "mondj igazat és betörik a fejedet"...

"Igen tisztelt fórumtársam léteznek olyan önkormányzatok, családok, ahol ezt már megoldották. Vajon miért nem találnak követőre?"

Mert nincs földjük.
Érted? Ezért könyörög most ez a tisztes öregúr a szarjankóknak.
......

A kárpótlásban olyanok is kaptak termőföldet, akiknek nem volt szándékában gazdálkodni. Ez az összes földterület 40 %-a. Minden település környezetében van olyan földterület amelyet bérbe lehet venni. Bálunk is ez történik.
Te csak szajkózod amit mások mondanak, de valós tapasztalatod nincs. Nekem viszont van, mert a több, mint tízéves munkám során találkoztam az országban élő és gazdálkodó vállalkozások tagjaival, polgármestereivel. A hitelkérelmek, pályázatok feldolgozása során pedig közvetlen tapasztalatot szereztem a települések birtokszerkezete, tulajdonviszonya tekintetében. Így bizton állítom, nincs olyan település Magyarországon, ahol ne lehetne termőföldet bérelni. A ténylegesen gazdálkodó agrárvállalkozások is ezt teszik.

Andrásfalvy úrtól megkérdezném, hogy amikor a kárpótlást rendezték erről miért nem gondoskodtak? Miért nem adtak az önkormányzatok tulajdonába földterületet, hogy zen gazdálkodást folytathassanak?

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. augusztus 20. 11:56

Értem a humort, az iróniát, ha megfelelően van megfogalmazva. A te írásod azonban nem ilyen.
Azért tettem megjegyzést, mert korábbi hozzászólásaidnak ellentmond amit írtál, ahogyan megfogalmaztad. A lájkokból azt látom, hogy többen félreértették. Így tisztázni akartam, hogy akkor mi a valóság.
Szeretném felhívni a figyelmed, hogy a ;-) jellel jelezni tudod, hogy amit írsz az irónia. Ezzel elkerülheted, hogy ne értelmezzenek félre.

A kárpótlás ahogy az Antal-kormány végrehajtotta nem ostobaság volt, hanem káros, meggondolatlan, szervezetlen formában bonyolították és lehetőség volt a visszaélésre.

Olyanok jutottak termőföldhöz, akiknek nem állt szándékában agrárvállalkozást folytatni. Olyanok is hozzájutottak akik begyűjtve a kárpótlási jegyeket - ügyvédi irodák, befektető társaságok - részt vettek a kárpótlásban arra számítva, hogy az EU csatlakozás után kedvező áron adhatják el. Nem kizárt, hogy ezen társaságok páncélszekrényében ma is vannak ilyen szerződések.

Ahogy többször írtam, az összes termőterület a 40 %-a olyan személyek tulajdonában vannak, akik a tulajdonukban lévő földeket bérbe adják. Ezt az Antal-kormány tette lehetővé, amely hozzájárult, hogy aki gazdálkodni akart még több forrásra legyen szüksége, holott az agrárgazdaság még ma is tőkeszegény. Ez is közrejátszott, hogy nagyon sok vállalkozásnak hitelt kellett felvennie. Összeadva a bérleti díjakat, a hitelek kamatát ez eléri, esetenként meghaladja a gazdálkodás költségeinek a 110-15 %-át. Másként fogalmazva; ekkora forráskivonást eredményezett a hibás, rosszul végrehajtott kárpótlás. Azt pedig még számításba sem vettem, hogy milyen birtokszerkezetek alakultak ki, melynek során egy 300 HA-os gazdaság 1000-1500 birtoktestet tartalmaz.

Felvetődik: Hogyan kellett volna végrehajtani a kárpótlás?

Nos erre később fogok válaszolni.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. augusztus 20. 10:10
Berecskereki | 2016. augusztus 20. 10:30

Hogyan kellett volna végrehajtani a kárpótlást?

Minden ingatlant – termőföldet, termelő, szolgáltató szervezetet – állami kézbe kellett volna tartani. A kárpótlást első menetben kamatozó állami értékpapírokkal kellett volna rendezni.

Ezt követően meghatározásra kerül, hogy mely ingatlanok kerülnek privatizációra, kikötve, hogy a megszerzők kötelezik magukat X ideig történő gazdálkodásra. A termőföld tekintetében pedig kialakításra kerülnek a 30-50-100-300 stb. nagyságú birtoktestek.

A leírtak megtörténte után elindulhatott volna a kamatozó állami értékpapírok beváltása. A második menetben pedig a megmaradó termőföldek értékesítése készpénzért azoknak, akik agrárgazdálkodást akarnak folytatni.
Ebben illeszkedne bele az is, hogy az önkormányzatokat is földhöz kellett volna juttatni, ahol a munkanélkülieket foglalkoztatni lehet, vagy termelő üzemeket – ipari parkokat – lehet létrehozni. (Amennyiben ez megtörténik, akkor a Tisztelt Andrásfalvy Bertalannak sem kellene ma „Segitség”-ért kiálltania.)

Az akkori tervezett szerint azt tervezték, hogy a kárpótlást, privatizációt legkésőbb 1997-ben lezárják. Ekkor egyenleget lehetett volna vonni, és akik nem váltották be a kárpótlás során kapott állami értékpapírokat, azokat pénzben kárpótolják. Ennek a forrása lehetett volna a készpénzben értékesítésből befolyt bevételek.

Szerintem ezzel kedvező birtokrendszer jött volna létre, és nem terhelték volna a gazdálkodókat plusz költségek. Ki lehetett volna küszöbölni a zsebszerződéseket, az ügyeskedéseket, visszaéléseket. Csak azok jutottak volna működő vagyonhoz, akik ezt működtetni akarják. Így nagyon sok feldolgozó üzemet is meg lehetett volna menteni és a foglalkoztatás sem csökkent volna olyan mértékben, ahogy ez történt. Az előcsatlakozási, majd az uniós forrásokból, kiegészítve saját erővel – beleértve a kedvezményes hiteleket és állami támogatásokat is – technikai, technológiai fejlesztést lehetett volna végrehajtani, ahogy ez részben történt.

Jav. 110-15 %-át helyett 10-15 %-át

Igen, de akkor mi lenne a nagyüzemeket, farmokat, élelmiszertermelést ellopó és kizsigerelő
Soros-üzemegységekből,
a BAN-KOK-BÓL?
ÉS A BAN-KÁR-ÚR-ELV-TÁRSAK-BÓL?

"Andrásfalvy úrtól megkérdezném, hogy amikor a kárpótlást rendezték erről miért nem gondoskodtak? Miért nem adtak az önkormányzatok tulajdonába földterületet, hogy zen gazdálkodást folytathassanak?"
Igen, egyetértek, de jobb későn, mint soha.

Barátom, itt nem a sufnisokról beszélünk most, hanem az abszolút nullán álló, leszakadó, közmunkás rétegről.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés