A várost rejtjelek sokaságának látom

2015. november 27. 15:25
Meggyesi Tamás
Összkép Magazin
A Városliget beépítését építésztársadalom egy emberként vitatja, szerintük a város egészének fejlődése szempontjából jobb alternatíva is lenne egy kulturális negyed létrehozására.

 „Miért kezdett el a városi terekkel és a városok szerkezetével foglalkozni?

Gyerekkoromban a térképek bűvöletébe estem, szerettem volna megfejteni őket. Éreztem, hogy valami titkuk van, és ez a kíváncsiság azóta sem múlik. A térképek tanulmányozása nekem a mai napig majdnem szakrális élmény: a várost rejtjelek sokaságának látom, amik csak arra várnak, hogy megfejtsem őket. Nem a házak izgatnak, hanem a települési táj, az épített-, és a vele együtt létező természet környezet.

A lakókörnyezet iránti érdeklődésemet egy ennél későbbi élmény határozta meg. A nyolcvanas években részt vettem egy városi szegénynegyedekkel foglalkozó konferencián Dzsakartában, Indonézia fővárosában. A város nyomornegyedeiben azt vettem észre, hogy a szemétből, bádogból, pléhből épített viskók a holland gyarmatosítók jellegzetes építészetét utánozzák – harmadára kicsinyítve a házakat. Ott jöttem rá, hogy a világ csodálatos, csak másképp kell nézni.(...)

Sokat foglalkozott Budapesttel. Mit gondol az elmúlt időszak változásairól?

Budapest változása bizonyos tekintetben csodálatos, bizonyos tekintetben azonban aggodalomra ad okot. Visszakaptuk a Várkert bazárt és a Vigadót. Európai szintre kezdenek emelkedni a frekventált részek, élhetőbbé, pezsgőbbé válik a belváros. Nagyon érdekes és szimpatikus jelenség – még ha nem is tudatos városfejlődés következménye – a romkocsmák kialakulása. A Gozsdu udvar, az egykori zsidó negyed egy kis Párizs, ami csak részben az okos várospolitika eredménye.

A másik oldalon ott van a Városliget beépítése, amit például az egész építésztársadalom egy emberként vitat, mert szerintük több más, és a város egészének fejlődése szempontjából jobb alternatíva is lenne egy kulturális negyed létrehozására. A pesti Duna-part déli részének is tragikusan sikerült a beépítése. Meg kellene tölteni a negyedet élettel, de ez nem egyszerű, mert csak irodák vannak ott, a Müpa pedig önmagában nem tud elég embert a környékre vonzani.

Szomorú az is, hogy a budapestiek nem tudják birtokba venni a Duna-partot. Ha a 2024-es Olimpiát tényleg nálunk rendezik majd, az talán lehetőséget biztosít ennek megváltoztatására.
   
Sétatudomány
    
Hogyan változott a várostervezés az elmúlt évtizedekben? A nemzetközi trendek mennyiben befolyásolták a hazai várostervezés helyzetét?

A szocialista realizmus szerencsére már az ötvenes években lekerült a napirendről, sajnos helyette a még pusztítóbb internacionalista modernizmus következett. Ebben az időben hatalmas léptékű lakásépítés indult szinte mindenhol, így Magyarországon is. Mindenki panelházakat tervezett, mi is csináltunk ilyen munkákat a tanszéken. Felmerült persze bennünk – és szerencsére másokban is – hogy nem lehetne-e humánusabb lakókörnyezetet kialakítani az adott keretek között. Már a hatvanas években megjelentek olyan modernista irányzatok – például a strukturalizmus – ami élhetőbb környezet kialakítására irányult. Érdekes tervek születtek, de még mindig a tömeges lakásépítés jegyében.

1968 a párizsi diáklázadások éve, aminek a kulturális hatása lassan nálunk is érvényesült. A lakásépítési hullám azonban csak a 70-es évek végére csökkent. Egyre többen szerettek volna elköltözni a romló környezeti feltételekkel küszködő nagyvárosokból, és megindult a szuburbanizáció. Nyugat-Európában ezt követően a régi építőipari cégek már inkább csak a régi épületek rehabilitációjával foglalkoznak. Ez a folyamat alapvetően írta felül a városfejlődésről még a modernizáció korában kialakult képünket.

A tendenciák nálunk is hasonló irányúak voltak, csak kisebb léptékben: a magyar középosztály a nyugati országokénál szűkebb volt. Tulajdonképpen Szelényi Iván és Konrád György munkájával ekkor – a hetvenes években – indul útjára a magyar településszociológia. Súlyos identitáskeresés indult, nem csak nálunk: szociológus munka ez, vagy építészeti kérdés? Magyarországon tradicionálisan műszaki tudománynak tekintették, mert kapcsolódik a városok építéséhez. Ezzel szemben az angolszász világban az urbanisztika eredendően társadalomtudományi orientációjú. Szerintem az urbanisztikának ideális esetben a közös gondolkodásról és döntésekről kell szólnia, ezért fontos kérdés, hogyan lehet a két tudománycsoportot sikeresen integrálni.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Itt az a kínos, h. az építésztársadalom oly sok mindenhez asszisztált, amihez nem kellett volna, h. a hitelességük már nem az igazi.

Azt hiszem, h. a Liget nem lesz kisebb, viszont sokkal vonzóbb lehet.

A Liget nagy része pillanatnyilag parkoló.

A mindent nagyjából egy helyen tud nagyon kellemes is lenni.

Válaszok:
marko11 | 2015. november 27. 19:16

A Liget nagy része pillanatnyilag parkoló?
Én ott lakom mellette, de nem látok a Ligetben parkolót. Sőt! Az autók is ki vannak tiltva.
Annak viszont nem örülnék, ha beton monstrumokból turista látványosságot csinálnának a Ligetben.

Vakok Intézete! Ez talált. Mármint a poén.

De a Liget nagy része parkoló lenne? Ne má'!
Nekem ez nem tűnt fel.
Igaz, csak sétálni járok a Ligetbe és nem parkolni.

Válaszok:
Schollander | 2015. november 28. 10:35

Két randa kockát kilőtték.
Meglátjuk.
A magyar építészekkel túl sok később nem megfelelőnek bizonyuló dolgot lehetett megcsináltatni, végső soron az engedélyeztetés is az ő profiljuk, h. komolyan vehetők legyenek.

Sem a Vaskefe, sem a Homokóra nem váltott ki nagy tiltakozást, pedig eléggé vitathatók voltak.

A Soroksári út és a Duna közötti sáv beépítése a Boráros és a Nemzeti között föl sem tűnt, pedig az sem semmi, mint "alkotás".

"A másik oldalon ott van a Városliget beépítése, amit például az egész építésztársadalom egy emberként vitat"

ÍGY VAN!

Azok pedig, akik azt állítják, hogy ez nincs így,
PRÓBÁLJÁK MEG FELSOROLNI
azokat az építészeket
(valamint urbanistákat, tájépítészeket),
akik részt vettek
a Baán-féle őrület városligeti helyszínének KIAGYALÁSÁBAN.

Tehát
- NEM épületek tervezéséről van szó a már kötelezően előírt ligeti helyszínre,
- HANEM a Városligetnek, mint a múzeumnegyed helyének kiagyalásáról.

Szóval,
vannak ilyen építészek, vagy nincsenek?

Neked van igazad.

A Liget nagy része NEM parkoló.

Ez a térképre nézve is könnyen belátható,
de ha valakit a számadatok is érdekelnek:

- a városligeti ingatlan területe: 982.050 m2
ebből
- burkolt felület (út, tér, járda, parkoló) összesen: 358.980 m2.

Válaszok:
marko11 | 2015. november 28. 12:20

A Liget belső területeire autóval régóta nem lehet behajtani. A Liget szélén le kell parkolniuk. Pl. a Közl. Múzeum előtt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés