Tankönyv-rezsi-csökkentést!

2013. december 18. 8:59

Miklósi László
hvg.hu
Nincs mit tagadni: majd negyedszázaddal a rendszerváltás után irány a múlt.

„Egy állami iskolafenntartó van, egy állami kötelező kerettanterv, egy állami tankönyvkereskedő, s immár egy (netán két) állami tankönyv. Hamarosan állami tanfelügyelő ellenőrzi az állami tanterv, sőt az állami tankönyv betartását is.

A törvény szerint az állami fenntartású iskolákban dolgozó pedagógusok szeptember elsejétől már tagjai a még létre sem jött, fasiszta mintára szerveződő korporatív Nemzeti Pedagógiai Karnak. Ez megalkotja az etikai kódexét, s azt követően a Kar érdekei ellen vétő pedagógus ellen etikai vizsgálat indítható. Vajon ha jövőre azt állítom, elfogadhatatlan a tankönyvpiac felszámolása, elfogadhatatlanul vétek a Kar érdekei ellen?

A következő tanévben ingyenes lesz az általános iskolai tankönyv, olcsóbb a középiskolai. Hamarosan ez lesz a szlogen. Kit érdekel ezek után a tartalma?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 96 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minden a tanáron és a tanulón (meg a szülőkön) múlik, (állami)tankönyvvel vagy anélkül.
Az sem volt megoldás, hogy egy évfolyamon százféle könyvet használtak. Hogy jó üzlet volt egyeseknek, az viszont biztos.

Biztos, hogy jó irányba ment a rendszerváltás? Mondjuk Magyar Bálint oktatásügyi ámokfutása idején?

Amikor szegregációra hivatkozva gyerekek tömegétől tagadták meg a normális tanulás lehetőségét, mert kénytelenek voltak egy osztályba járni a kezelhetetlen cigánygyerekekkel. Utána pedig megtagadták a gyerekük fejlődéséért aggódó szülőktől, hogy másik, külön iskolát hozzanak létre?

Az volt a jó irány, amikor a kommunista rendszerhez hasonlóan lefelé nivelláltak? Ha nem tanul a cigánygyerek, akkor a többi se tanuljon?

Az volt a jó irány, amikor a tanárnak nem volt hatalma a diák felett, nem fegyelmezhette, és ha megtudott valamit a gyerekről, mondjuk azt, hogy drogozik, nem mondhatta el a szülőnek?

Ez lett volna a jó irány? Az általános műveltségre törekvés helyett valami ködös "piacképes" tudás hangoztatása? Mert a tudatlan ember jobban irányítható.

Miklósi László szerint ez volt a jó irány. De az ő gyereke hova járt iskolába? Beadta a cigányok közé elhülyülni?

Amúgy meg mi a baj egy szakmai kamarával? Kevesebb lesz a zavarosban halászás lehetősége, ez fáj Miklósi Lászlónak?

Válaszok:
nyugalmazott tanár | 2013. december 18. 9:37

"Egy állami iskolafenntartó van, egy állami kötelező kerettanterv, egy állami tankönyvkereskedő, s immár egy (netán két) állami tankönyv."

Már megint a szokásos liberálfasiszta trükk.

Állít egy hazugságot, majd elkezd vitatkozni vele, ócsárolja a saját agyrémét.

1. Iskolafenntartó továbbra is lehet egyház, alapítvány vagy más szervezet.
2. A tantervek helyi tantervek, a kerettanterv csak annak a minimálisan elvárható garanciája, hogy azokban az iskolákban nevelő-oktató munka follyon.
3. Az egy, netán kettő, az kettő. És nem egy. de miért jobb a három, mint a kettő, vagy a négy, mint a három? Mert nyilván az acsarkodás húszig eltart.

A pedagógus nem tankönyvet tanít, hanem gyermeket.
A tankönyv csak segédeszköz, ami a munkáját segíti.
Nem is az egyetlen. Írhat, sőt kellene írjon tanmenetet, óravázlatot, készítsen applikációkat, tartson jó tanórát.

Ráadásul a hálózat elképesztő mennyiségű segédanyagot biztosít.

(Jelzem nem egy szülő panaszolja, hogy a pedagógus megvétette a legdrágább tankönyvet, - ki tudja miért, akár jutalékért - és egész évben ki sem nyitották.) Ennek véget kellett vetni.

Két tankönyv több, mint elégséges.
Egy legyen, de jó legyen.

Arra valók a lektorok, hogy jó könyveket adjanak ki.

És ne tessék elfelejteni, hogy a könyvkiadás nem monopólium. Bárki adhat ki könyvet. Az ÜZLET. Használhatja is. De ne akarjon hozzá állami pénzeket lenyúlni.

Teljesen egyetértek Önnel, egy kiegészítéssel. Abban téved.

Nehogy azt higyje, hogy tanórákat, osztályokat, sőt akár egész iskolát is csak az odajáró renitens cigánygyerekek tehetnek tönkre - az eszelős liberális támogatottságukkal.

Nem.
Akad jó néhány antiszociális család, akik nem ahhoz az etnikumhoz tartoznak, csak az életmódjuk kriminális. És a normál osztályba berakott gyermekük sokszor nagyobb kárt okoz, mint a tanulásra kész és szorgalmas, jóeszű cigánygyerekek.

Ne felejtsük el, hohy olyanok is vannak. Érdemesek a támogatásra, amíg rá nem kapatják azokat is a "jogvédők" az ingyenélő viselkedésre.

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2013. december 18. 10:26

"fasiszta mintára szerveződő korporatív Nemzeti Pedagógiai Karnak."

Fasiszta mintára szerveződő újságíró szövetség lehet?

Fasiszta mintára szerveződő írószövetség meg X kamar lehet, csak a pedagóguskamara csípi a csőrikéjét, kismadár?

Uncsi...

Csicska Hopp!

Megint jön a marhaságaival.
Ki a jófenét szórakoztatja ezekkel a baromságokkal?
Annyira szánalmas amit művel. Vegye észre magát.

Nagyun uncsi...

A liberálfasiszta direktívát nevezi maga "véleménynek"? Ne már!!!

Egy önálló gondolatot nem tudott még kiizadni.

Ott a pont!

Nagyon jól látja, a lényegre tapintott.

Megint becsukódott előttük egy feneketlen pénztár.

Ezt elfogadom, végül is nem az a lényeg, honnét jött a renitens gyerek, hanem az, hogyan lehet kezelni.

Bécsben meg tüntetnek azok a hülye tanárok..nem is értem, nem értik a demokráciát odaát...

Engem leginkább a vita (és az összes többi szakpolitikai vita) mérhetetlen színvonaltalansága zavar. Mindkét oldalon, természetesen.

A kormányelőterjesztésben olvashattunk egy előzetes hatásvizsgálat néhány ezdetleges és ki nem dolgozott eleméről, de ezt sokkal komolyabban kell végezni - pláne egy ilyen fontos ügyben! A gyerekről van szó, ha nem tévedek. Pontosan fel kellett volna tárni a problémákat, kitűzni a magasabb szintű célokat, felmérni a lehetséges megoldásokat, nemzetközi kitekintéssel stb. Ez nem történt meg - MEGINT nem történt meg.

A kritizálók meg szintén nem hivatkoznak semmilyen tanulmányra, külföldi tapasztalatra, csak doktríner hőzöngés az egész. NAgyon kiábrándító.

Ezért nem jutott Magyarország sehova, és ne legyenek ilúzióink, így nem is nagyon fog.

akkor égesd el a teljes ótestamentumot

Fusizás, buherálás megy a törvényalkotás terén is - valóban, hiszen csak ezt ismerhették a korábbi rendszerben szocializálódott politikusok!

A kivételes sürgősségre szerintem most már szükség volt; hiszen a következő tanévtől elkezdődik az új ingyenes tankönyvrendszer felmenő rendszerben. Az már nagyon közel van.

egyiket sem kell erőltetni...de meghozta a propaganda a hatását..apáink amit tanultak, az mostanra rendszereellenes lett

Én amúgy tudnék még államosítási célpontokat.

1. Nagyjából teljesen feleslegen van magánkézben a köztéri reklámpiac. Miért is? Van valami minőségi verseny és innováció ezen a téren? Nem hiszem. Egyszerűen csak magáncégek nyerészkednek a (jobbára) önkormányzati tulajdonon.

2. Aztán a mérnök teendők mellett miért ne lehetne államosítani az állami infrastruktúraberuházások fővállalkozói feladatait? Azok úgy is csak projektmenedzsmenttel foglalkoznak. A kaapcitások jobban tervezhetővé válnának, a minőség emelhető lenne, az árak csökkenthetők.

3. Ggógyszerforgalmazás. Abban sincs semmi értelme a magánszereplők versenyének. Mindenki meg tud rendelni egy csomagot a gyártótól és azt szétosztani a kórházak között. Egy szereplő hatékonyabban, olcsóbban elvégezheti ezt.

Igen, lehet árcsökkentő hatása a kínálatcsökkentésnek; ez az adott terület sajátosságitól és a vizsgált időtávtól függ.

Válaszok:
Felebarát | 2013. december 18. 12:28

A radikális jobboldal számára a történelemtanítás lényege a közösségépítő mítoszok átadása és fejekbe verése.

bullshit...

éljen a kartelezés...

azért nem pc, mert hasznos lenne :D

hát jah...megoldották, már nincsenek tüntetések, mindenki mindent elvisel...azt lesd meg a mai nappal Bécset...csak picit akartak hozzányúlni az oktatáshoz...huss minden pedagógus az utcán van

Halállal nem tréfálkozunk, az nagyon nem comme il faut.

Amúgy összetévesztesz valakivel. Én leírtam, hogy eleve nem tetszik a közoktatási reform (én az alternatív oktatás lehetőségeinek szűkítésével - meg sok más egyébbel - nem értek egyet), és fejtegettem többek között, hogy a kettő tankönyv érzésem szerint mindenképpen kevés lenne.

De ha már elindlt a központosítás, a feszesebb kerettantervek és az ingyenes tankönyvellátás (ami amúgy elfogadható cél), akkor érdemes nyugodtan végiggondolni, hogy érvényes megoldás-e az államosítás. Az egy lehetséges opció - érvek nélkül elvetni doktrínerség. Olvastam a tavalyi előterjesztést - mit gondolsz, mire írtam, hogy nem vették komolyan?

Megint csak ösztönből írtál, ugye? Valaki kritizált, akkor az biztos egy fideszdroid, igaza ab ovo nem lehet.

Nem kell hipotetikus példákat kiötleni. Az összeolvadások és akvicíziók tipikus oka manapság - mondjuk az autóiparban - hogy az árversenyt nem bíják külön-külön, nagyobb piaci súlyra/kapacitásokra és a közös termékpaletta ésszerűsítésítésére van szükség. Tehát szűkítik a kínálatot.

Hosszú távon lehet persze árdrágító hatása a verseny szűkülésének, de az is több mindentől függ.

Válaszok:
Felebarát | 2013. december 18. 12:44

he-? a németeknél 18 energia szolgáltató van megyénként, najó van ahol csak 12...

miről beszélünk, akkor könyvből nem lehet 10 darab...? tartalmilag nem nagyon fognak különbözni, de árban lehet...

Válaszok:
gross | 2013. december 18. 12:53

A méretgazdaságosság meghatározó tényező itt: ha mondjuk két nagy kiadó marad, ezek sokkal olcsóbban tudják majd előállítani és forgalmazni a tankönyveket, mint nagyon sok kicsi. Ez magától értetődő. Nagyobb tételek, nagyobb biztonság, fajlagos forgalmazási költségek (benne korrupció is) csökkenése.

A hagyományos tankönyvpiacon nincs olyan technikai innováció, amitől egy új szereplő radikálisan olcsóbban tud majd gyártani.

Az egyetlen kérdés, ami marad, hogy hogyan kell majd ellenőrizni, hogy ne éljenek vissza a duopol-oligopol piac adta lehetőségekkel 'extraprofit' kisajtolására.

Én nem azt mondom, hogy ez biztosan jó döntés - csak azt, hogy egy érvénes opció, amennyiben a tartalmi központosítás megmarad. Lehet rajta gondolkodni. Nem szabad távoli dogmák alapján elutasítani egy döntési alternatívát, az nagyon SZDSZ-es lenne (konkrétan Mihályira gondolok).

Az energiaszolgáltatók piacának más jellemzői lehetnek, azt nem igazán ismerem. De az árverseny miatti kényszerű koncentráció például nagyon jelentős a légiközlekedésben, hogy egy másik területet mondjak (az autógyártás mellett).

Válaszok:
Felebarát | 2013. december 18. 12:54

a kötelező biztoistást ismered? háyn közül választhattál? és mind kötelezőre megy

Kérdés, hogy miért engedélyezte az állam a gyenge minőségű tankönyveket?

nem...mondjuk nem a szülő...de a pedagógus a beszerző és az izgató együttetesen eltudta dönteni, melyikből éri meg tanitani...

ha nem...akkor nem tanár, szar beszerző és szar igazgató

"Hiába jár valaki alternatív iskolába, ha a konkrét tudását mérik, hiátussal küzd."

Az attól függ, hogy pontosan mit is mérünk. Mi a fontos? Itt van némi anyag a Steiner-Waldorf iskolák teljesítményének méréséről.
http://en.wikipedia.org/wiki/S..

Majd az idő választ ad a kérdésekre, ha már annyi fáradságot nem vettek, hogy előre megpróbálják felmérni a lehetséges hatásokat. Könnyen lehet, hogy rosszul sül el.

Amúgy még az sem biztos, hogy állami monopólium lesz ez; lehet, hogy magánkiadóktól fognak rendelni, ha valami pályázaton az ő koncepciójuk nyer (szerintem két már meglevő sorozat frissítésével indulnak). Csak sötétben tapogatózunk mi is, a szakma is, Hoffmannékról nem is beszélve.

Én ezzel teljes mértékben egyetértek; a húgom járt alternatív gimnáziumba (nem is annyira alternatívba, mint a Waldorf), és már ebből is nagyon sokat profitált, legalábbis velem összehasonlítva.

azért mert valaki gyarló nem mind az...az emberi hülyeség meg oldal független...jah és induljunk ki abból, hoyg meg tudják oldani

"Egy ország, ahol nincs egységes alaptudás, hogy határozza meg a magasabb szintű oktatási követelményeket, mire építsen?"

Ez egy picit azért túl van dramatizálva; Németországban sincs egységes oktatáspolitika és tananyag, az ott tartományi szinten van szabályozva (és általában elég liberálisan).

Hol érzékeled pontosan a problémát az egységes alaptudás hiányával kapcsolatban? Mely tárgyakban ill. milyen készségek terén?

Szövegértés? Íráskészség? Fogalmazás?
Matematika, logika?
Természettudományok?
Pénzügyi ismeretek?
Idegen nyelv?

itt az a kérdés, mit akarunk megtanítani...tanuljon meg számolni, olvasni, meg helyesen írni...ha ez a cél, és ehhez hogy jut el a tanár...az már más kérdés...

(mondjuk Fischer híres volt a rendkívül szuggesztív, mégis egyszerű és sallangmentes előadómódja mellett a gyakori elütéseiről :)

A skandináv oktatási rendszer az egységes színvonalú alapfokú oktatásra fókuszál, ha jól tudom (alternatív iskolákat leszámítva). Ennek része azonban a nagyfokú integráció, a szegregáció felszámolása minden szinten, és a tanító mellett oktatási segító alkamazása is (megintcsak: ha jól tudom).

Ha valami ilyesmit követne Magyarország is, az talán jó lenne. Bár nem tudom megítélni, hogy a fókusz az integrációra valóban jó-e vagy sem. Lehet, hogy a nagyon eltérő képességű és hátterű gyerekekkel már az alsófokú képzésben is másképp kellene foglalkozni - de ebben az esetben valószínűleg kettőnél töb tankönyvre lenne szükség. Az integrált modelltől mindenesetre nagyon idegenkedik a jobboldal, ha nem tévedek.

És persze szükség van a jóval magasabb tanítói bérekre is, majd néhány évtizedre, hogy isszatérjen a minőség a pedagógiai pályára.

alapvetően fölösleges is a könyv...a neten minden fennvan...digitális játékok grafikákkal, már nagyon jól be lehet mutatni bmit...

irni is meg lehet tanitani...

amúgy meg tökmindegy mert még mindig nem értek ki a könyvek, kiváncsi lennék a jogászokra ha nem kapnának könyveket

Engem érdekelne, ha megosztanád velünk...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés