Ahol bevált Matolcsy receptje: gazdasági csoda Argentinában
„Kudarc-sztoriból siker-sztori: a nemrég még bóvli államkötvénynél is bóvlibbnak tartott argentin államkötvényeket világszerte veszik, mint a cukrot, a gazdaság szárnyal. (...) A pampák országa által kibocsátott kötvények egyetlen év leforgása alatt – csak tavaly – amerikai dollár alapon átlagosan 35 százalékos hozammal örvendeztették meg tulajdonosaikat. Buenos Aires tőzsdéjének indexe másfél éve robusztusabb teljesítményt mutat fel, mint bármely ázsiai tőkepiacé. A munkanélküliség 5 év alatt a negyedére zuhant. Az ország az új típusúnak nevezett gazdaságpolitika bevetésével feltápászkodott! Olyannyira, hogy a globális intézményi és magánbefektetők magatartását igencsak befolyásolni képes Deutsche Bank illetőleg J.P. Morgan a minap nemcsak vásárlásra méltónak minősítette az argentin kötvényeket, de egyenesen azt ajánlotta a befektetési alapoknak, hogy akár radikálisan is növeljék kockázati-portfoliójukban a dél-amerikai ország állampapírjainak arányát.
Csakhogy - a Frankfurter Allgemeine Zeitung friss elemzéséből minden esetre ez olvasható ki – Argentína »diadalmas visszatérése« (v.ö. glorious comeback) a nálunk Matolcsy György nevéhez kötött gazdaságpolitikai technikák alkalmazásának is köszönhető. A leglátványosabb rokonság két egymáshoz kísértetiesen hasonló manőver megtételében mutatható ki: Argentína illetékesei – hazánk kormányát jó néhány esztendővel megelőzve ugyan – szintén kitessékelték az IMF tárgyalódelegációját, mondván »az ország a Valutaalap diktátumainak teljesítése nélkül, saját lábán is meg tud állni a nemzetközi hitelpiacokon«. És ez így is lett, hiszen folyamatosan eredményesen zárulnak le az argentin állam szempontjából a kölcsönök meghosszabbításáról, átalakításukról, új kölcsönök felvételéről szóló tárgyalások a régi és új hitelezőkkel. (...)
Érdekes, hogy a Deutsche Bank és a J.P. Morgan – nem kevésbé a Frankfurter Allgemeine – elemzői visszafogottan ugyan, de mégiscsak nagyra értékelik, hogy az ország, történelmében most először, tartósnak ígérkező gazdasági növekedést mutat fel, az import korlátozása nélkül, a lakossági és vállalati devizakészletek érintetlenül hagyása mellett. És tény, hogy elkezdték vásárlásra érdemes kategóriába sorolni az ország állampapírjait.”
Összesen 28 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
A Zentai csoda:
egyik nap Orbánt leckéztető külföldi lapokat szemléz,
másik nap, gazdasági szakértőként, Matolcsyt dicsérőt.
Ez utóbbit ugyan szívesen olvasom, de nem Zentai fordításában.
a sárgák le fogják szopatni őket
hhheehehe
Nagyon ki vagytok éhezve az ellenoldal dícséretére, úgy látom :)
Amúgy az argentin példát vonzónak beállítani kapitális baromság. Követni meg életveszélyes. Ugyebár: 1. az állam lenyúlta a lakosság összes megtakarítását 2. ész nélkül nyomja a pezót 3. kiárulja az ország összes nyersanyag készletét és a mezőgazdasági termények javát.
Ha Matolcsy ezt akarja leutánozni, már viszem is a bankbetétemet Szkovákiába vagy Ausztriába, nehogy a Manyup sorsára jusson.
Aztán azt se tudom, hogy pl. mitől olyan optimista Zentai a mezőgazdaságot illetően, mikor nemsokára kifogy a magtárainkból az utolsó szem gabona is... és az idei termés se ígérkezik szupernek.
Csak attól elpuffanni, hogy ők is kirúgták az IMF-küldöttséget? Nagy dolog. Majd egy új kormány visszahívja őket, ha megint elfogy a lóvé.
"már viszem is a bankbetétemet Szkovákiába vagy Ausztriába, nehogy a Manyup sorsára jusson."
Az euroovezetbe? Aminek fenntartására már lassan kínai lélegeztetőre is szükség lessz, mert a tagállamok nem biztos hogy ezt bírni fogják?
"hogy először csődbe megy az orszg, a pénz értéke kb. a tizedére esik vissza."
A pénz értéke kétféle képpen eshet vissza.
1. beindítják a nyomdagépeket – megnövelik a pénzmennyiséget.
2. nem lessz mit venni a pénzen, nem lessz áru, nem lessz termelés.
Mindkét eset a kórmánytól függ. Mennyire fogja akarni az államot hitelekből finanszírozni (a hitelek növelik a gazdaságban a pénz mennyiségét, miközben a javak, az áru mennyisége nem változik), az állam mennyire adóztatja meg saját országát (a magas adók elvonják a gazdaságból a tőkejavakat és a fogyasztást serkenti, ami áruhiányban jelentkezik előbb-utóbb).
Létezik még egy harmadik is. Gazdasági embargó, mellyel mondjuk az EU sújthatna. Mint ahogy e pillanatban Kubát is sújtja.
Bejelentkezés