A jogász a Tisza Párt, illetve az ahhoz kapcsolódó, azon keresztül érvényesülő uniós és nemzetközi hálózati érdekek támogatója és kiszolgálója – mondta a szakértő.
Aktív, politikai szerepet betöltő hálózati személyként azonosítható Laczó Adrienn, a hivatali visszaélés miatt eljárás alá vont exnyomozó, Szabó Bence és az „ukrán aranykonvoj” ügyében érintett ukrán szereplők jogi képviselője – így foglalható össze a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) munkatársával folytatott háttérbeszélgetésünk lényege.
Egyszerre látjuk a Tisza Párt politikai projektjeiben, ukrán érintettségű ügyekben és a brüsszeli nyomásgyakorlás csatornáiban. Ezek a szálak nem külön futnak, hanem egy irányba mutatnak”
– fogalmazott a háttérbeszélgetés során a Hivatal munkatársa. De vizsgáljuk meg részleteiben, miként alakult Laczó Adrienn hálózati karrierje.
A dezinformációs-politikai kampányt elindító Direkt36-nak és a Partizánnak is megszólaló korábbi rendőr ügyét a Tisza Párt politikusai és aktivistái, valamint a hálózati sajtó újságírói arra próbálják felhasználni, hogy a magyar elhárítási és nemzetbiztonsági műveleteket politikai üldöztetésként állítsák be. Az ebben részt vevő szereplők – tények hiányában – morális pánikot próbálnak kelteni a magyar társadalomban: tudatosan készítik elő az esetleges, a Tisza Párt számára nem kedvező választási eredmény törvényességének és legitimitásának megkérdőjelezését. Laczó nem pusztán ügyvédként vállal szerepet ebben a fekete kampányban, hanem a nyilvánosságot használja a Tisza Párt politikai céljainak és kampánylogikájának megfelelően.
Magyar Péter már tavaly év végén bejelentette „Cattani felügyelő visszatérését”, aki a Tisza Párt választási győzelme esetén létrejövő a „Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt” vezetné. Szabó feltűnését követően, a korábbi rendőr a Partizánnak adott interjúja közben Magyar Péter a hivatalos Facebook oldalán – egy posztban – így fogalmazott: „A rendszerváltás után várjuk vissza a rendőrség kötelékébe, vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalba!” Szabó, a már említett interjúban így nyilatkozott: „Egyszer viccelődtem vele, hogy ha esetleg tényleg lesz Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, akkor az lenne az én helyem. (...) Onnan lehet, hogy nem mennék haza, tudnék milyen nyersanyagból dolgozni.” Néhány másodperccel Szabó kijelentése után a Partizán műsorvezetője látványosan tolmácsolta Magyar Péter „meghívását” az exnyomozó felé. Március 26-án, a kérdéses interjú előtt egy nappal Magyar Péter közzétett egy grafikát, amelyen a következő felirat volt látható „Szabó Bence, a magyar Cattani felügyelő”. Laczó Adrienn Szabó feltűnése előtt felvette a kapcsolatot a Tisza Párt alelnökével, Tarr Zoltánnal, amit az érintett maga tett nyilvánvalóvá. Azóta Laczó neve újra és újra olyan ügyek mellett bukkan fel, amelyek a kormányellenes politikai és aktivista nyilvánosság fókuszában állnak.
A szereplők mozgása, nyilatkozatai egyértelműen koordinált együttműködésre, tervezett kampánytematikára és dramaturgiára utalnak”
– véli az SZH szakértője.
Laczó Adrienn bevallotta, „nyugodtan elkönyvelhetnek tiszásnak”
„A kormánymédia azzal próbálja hitelteleníteni, hogy »ezer szállal kötődik a Tiszához«. Ennek van bármilyen alapja?” – tette fel a kérdést a 444 a Laczó Adriennel készített interjúban.
Az ukrán aranykonvoj pénzszállítóinak és a hivatali visszaéléssel meggyanúsított volt rendőrtiszt ügyvédje erre azt a választ adta: „Annyi alapja van, hogy szeretném, ha a Tisza nyerne. Kapcsolatom annyi van a Tisza Párttal, hogy több tízezred magammal én is önkéntes vagyok, például szavazatszámláló leszek a választáson. Ha ez számít, akkor nyugodtan elkönyvelhetnek tiszásnak, de szó sincs arról, hogy beígértek volna nekem bármilyen kormányzati pozíciót, ahogy azt a kormánymédia állítja.”
Magyarán Laczó Adrienn önkéntesként dogozik a Tisza győzelméért, tehát tiszás aktivista.
A Tisza Párt alelnöke, Tarr Zoltán egy 2025 év elején Sárospatakon tartott fórumon maga számolt be róla, hogy Laczó Adriennnel közösen dolgoznak egy „igazságügyi helyreállítási terven”. Tarr így fogalmazott: „(...) elmondhatom, mert most már nem titok, a héten találkoztam Laczó Adriennel, aki a kiugrott bíró, a neve talán ismerős. Van egy egyesületük, aminek a nevét most nem mondom, (...) és ők ebben az egyesületben foglalkoznak azzal, hogyan lehetne az országot, az igazságszolgáltatást visszaállítani, visszavezetni ahhoz, amiről nagyon komoly munkával, nagyon sok okos ember, sok energia befektetésével eltérítette az országot. (...) ennek egy nagyon fontos eleme az igazságszolgáltatás rendbetétele, az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása”. Ezt a folyamatot és beavatkozást Tarr állítása szerint Donald Tusk 2023-as lengyelországi hatalomátvételéről mintáznák. Majd így folytatta: „Volt egy tizenegy fős, jogászokból álló társaság, akik előkészítették nagyon komoly, több hónapos, másfél éves munkával azt a reformot, és ahhoz kapcsolódóan nagyon sok mindent, amivel az a változás, ami Lengyelországban megtörtént, megtörténhetett”. De ugyanitt, ugyanekkor beszámolt arról is, hogy munkakapcsolatban állnak azokkal „a lengyel emberekkel, közösségekkel, amelyek motorjai voltak a lengyelországi változásoknak, és most is jelen vannak mindabban, ami most történik”. A Tisza Párttal és az érintett lengyel szervezetekkel közös munkafolyamatban Laczó Adrienn neve mint szakmai vezető merül fel.
Laczó 2025-ben egy politikai tüntetésen felszólalva kitért rá, hogy a Kúriában „kormány által kinevezett emberek a vezetők” kaptak helyet, egy esetleges „tisztogatás” célpontjaként jelölve meg a bírói csúcsszervet. A Hivatal munkatársa szerint ezek a kijelentések egy olyan átalakítás kommunikációs előkészítését jelentik, amelyet a Tisza Párt vezetői már konkrét tervként vázoltak fel. 2025 novemberében Juszt László műsorában Laczó pedig arról beszélt, hogy a jogállam helyreállításának „megvan a módja”. Az ügyvédnő-politikai aktivista szerzőként jelenik meg az úgynevezett „Felforgatókönyvben” is, ahol olyan szereplők mellett fejti ki gondolatait, mint Fleck Zoltán jogász, egyetemi oktató, aki a Tisza Párt rendezvényén nyíltan hangoztatta, hogy „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”, valamint hogy „akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében”. Fleck elfogadhatatlan kijelentései után Laczó Adrienn is aláírta azt a közleményt, amelyben több mint két tucat értelmiségi állt ki a jogász professzor mellett.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársa szerint Laczó Adrienn egyik legfontosabb nemzetközi politikai támogatója Tineke Strik,
aki holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, a Greens/EFA-frakció tagja, és az Európai Parlament magyarországi jogállamisági ügyekben eljáró fő jelentéstevője. Strik nyilvános bejegyzésében többször is név szerint méltatta Laczót, „bátor” szereplőként hivatkozott rá, aki „a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításáért” küzd, és ehhez az EU nyílt politikai támogatását is követelte, amikor úgy fogalmazott: az Unió nem hagyhatja magára az olyan embereket, mint Laczó Adrienn. 2025. novemberében a strasbourgi plenáris vitanapon felszólaló, a Magyarországot támadó parlamenti jelentés előadója-szerzője, Tineke Strik egyértelművé tette az uniós elit céljait Magyarországgal kapcsolatban: „A jelentésünkben felszólítjuk a bizottságot, hogy a jogsértési eljárást hatékonyabban alkalmazza, és további költségvetési intézkedéseket alkalmazzon, akár száz százalékban befagyasztva a Magyarországnak járó alapokat.” De Strik ekkor még erőteljesebb fellépésre szólította fel az Európai Tanácsot is Magyarországgal szemben. Sőt, a jogállamiság elvén keresztül egyenesen megfenyegette a legfőbb döntéshozó testületet: „Felszólítjuk a tanácsot, hogy a 7-es cikkely (1) bekezdése alapján határozza meg a kockázatot, és a (2) bekezdése alapján indítsa el az eljárást, amely a szavazati jog felfüggesztéséhez vezethet.” A Strik-jelentés hangsúlyozza, hogy „ha a tanács nem lép, akkor most már a tanács ütközne a jogállamiság elvébe”.
Ezek a mondatok már nem pusztán politikai vélemények, hanem a közvetlen nyomásgyakorlás”
– értékelte a Hivatal munkatársa.
A Laczó Adrienn által alapított szervezet, a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület (amely ugyanaz a szervezet, amely feltehetően részt vesz a Tisza Párt lengyel mintára tervezett „igazságügyi reformjának” kidolgozásában) hozzájárult a Magyarországot támadó Strik-jelentés elkészítéséhez.
Olyan hálózati, az Európai Bizottság által finanszírozott szervezetekkel közösen mint az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch, a Transparency International, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Utcáról Lakásba! Egyesület, a Political Capital.
Laczó Adrienn által alapított Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület nemcsak a Magyarországot támadó politikai kampányok és hálózati anyagok környezetében tűnt fel, hanem dokumentáltan részt vett az Európai Bizottság 2023-as, 2024-es és 2025-ös jogállamisági jelentéseit megelőző „stakeholder-konzultációkban” is. A Bizottság maga rögzíti összefoglalóiban, hogy ezek a hozzájárulások „fontos információforrást” jelentettek a jelentések elkészítéséhez, míg a „releváns információként” értékelt észrevételek konkrétan megjelennek a jelentésekben vagy az országfejezetek hivatkozásaiban. A 2024-es magyar országfejezet a Res Iudicata hozzájárulására támaszkodva hivatkozik az Országos Bírói Hivatal és az Országos Bírói Tanács viszonyával kapcsolatos aggályokra, valamint a bírósági szervezeten belüli létszám- és működési kérdésekre is. A 2025-ös magyar fejezetben a Bizottság ismét név szerint idézi a Res Iudicata 2025-ös hozzájárulását, miközben az egyesületet a konzultáló szervezetek között is feltünteti. Laczó és a Res Iudicata évről évre bekapcsolódott azoknak a Magyarország elleni jogállamisági anyagoknak az összeállításába, amelyekre később az uniós politikai nyomásgyakorlás is rendszeresen hivatkozási alapként épült. Hogy a kép teljes legyen: a Res Iudicata később saját nyilvános mondandóját is a 2024-es jogállamisági jelentés megállapításaival igyekezett megerősíteni.
Ez egy visszacsatolt mechanizmust hoz létre: előbb inputot adnak, majd a kész jelentésekre hivatkoznak, mint független forrásokra”
– fejtette ki a szakértő.
De Laczó érintettsége más „ukrán titkosszolgálati” szállal terhelt ügyben is felmerül. Ilyen a Magyarországon a Terrorelhárítási Központ által lefoglalt ukrán pénzszállítmány ügye is, amelyben az érintettek (köztük egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok) és az állami Oschadbank jogi képviselőjeként nyilatkozott a dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda partnereként. A Válasz Online azzal pcsolatos kérdésére, hogy ki a megbízójuk, Laczó a különleges megbízás eredetéről a következőképpen nyilatkozott: „Az Oscsadbank, vagyis az ukrán takarékbank, és megbízásunk van attól a hét magánszemélytől is, akit fogva tartottak a magyar hatóságok. A takarékbank ukrajnai képviseletét ellátó ügyvédi iroda keresett meg bennünket, amikor kiderült, hogy büntetőügyekre szakosodott ügyvédre lesz szükségük. Azóta folyamatosan ezzel az üggyel foglalkozunk.” Az ukrán pénzszállítmányok körül később további, eddig nem bizonyított információk is felmerültek: egy névtelenül nyilatkozó, magát volt ukrán titkosszolgálati emberként bemutató forrás szerint a szállítmányban mozgó pénz nem hivatalos célokat is szolgálhatott, és hasonló konstrukciók más országokban is működhettek. Állítása szerint a Magyarország területén „utaztatott” pénzből a Tisza Párthoz is bőséggel jutott. Az Egyesült Államokban is felmerült ennek a lehetősége, miután Donald Trump egy olyan beszámolót osztott meg, amely szerint állítólagos hírszerzési anyagok alapján ukrán pénzek amerikai politikai felhasználása is szóba kerülhetett a 2024-es elnökválasztási kampány idején.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársának értékelése szerint Laczó Adrienn közéleti fellépése nem esetleges, hanem egy felismerhető, több szinten is működő politikai szerepkör következetes megnyilvánulása.
A jogász a Tisza Párt, illetve az ahhoz kapcsolódó, azon keresztül érvényesülő uniós és nemzetközi hálózati érdekek támogatója és kiszolgálója.
Nyitókép: Képernyőfotó
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Ment a ködszurkálás.
A botrányt okozó Ecküről Trombitás Kristóf osztott meg bizonyító erejű fotót.
A vezetők autoriter hajlamai már igen korán megmutatkoznak, de legalább tudjuk, mi várhat ránk: elég Ukrajnára nézni.
A vezetés felelősség, nem pedig önmegvalósítási projekt. Szalai Zoltán írása.
Így mulattak a tiszás fiatalok a Hősök terén. Kacsoh Dániel írása.
A német szövetségi kancellár nyilvánosan intette visszafogottságra a gazdasági minisztert.
Korábban Orbán Viktorral is imádkozott az ismert keresztény prédikátor.
