Fleck szintet lépett.
„A szabad véleménynyilvánítást nem védheti meg néhány ember; azt egy egész társadalomnak kell megtennie” – mondta David Harsanyi magyar származású amerikai újságíró.
Erről van szó. Azért fontos ezt leszögeznünk, mert
Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára most azzal az agymenéssel állt elő, hogy Magyarország folyamatos választási csalásban él, amelynek része a média is.
Kapcsolódó vélemény
Fleck Zoltán a demokrácia alapjait, a választásokat képtelen tudomásul venni, annak fényében pedig különösen, hogy ezeken rendszerint a Fidesz győz. Méghozzá kétharmaddal, ami egyet jelent azzal, hogy minden jogi lehetősége megvan arra, hogy úgy alakítsa a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokat, ahogy az a választók, a rá szavazók akaratának a legjobban megfelel.
Ez így törvényes, ez így jogállami, ez így legitim.
Másképpen egyszerűen jogállamban nem lehet. Ezt az emberek tudomásul is veszik. Nyilván a vesztesek kevésbé örülnek neki, de azért nem lázadnak föl ellene, nem szítanak akár polgárháborút – ahogy azt már Charles Gati még 2012-ben kilátásba helyezte a második Orbán-kormány megbuktatására –, mert tiszteletben tartják a rendet. És a biztonság, a köznyugalom a balosok, az ellenzéki érzelműek számára is sokkal nagyobb érték, mint a politikai hatalom erőszakos, ideig-óráig tartó megragadása.
Persze, vannak ilyen Fleck típusú okostojások, Bárándykkal, Vörös Imrékkel, Lengyel Lászlókkal feldíszítve, akik nem nyugszanak bele a törvényes állapotba.
Leginkább abba nem, hogy a többség mindig kinyilványítja, hogy neki ez a jó, neki Orbán kell, ezért a jogot megerőszakoló okoskodásaival folyamatosan feszültséget akar kelteni az országban. Reménykedve, hogy az ellenzéki összefogás legalább egy nyomorult kis feles győzelmet ki tud izzadni magából, és aztán ők, a nagy jogászok lépnek színpadra és bemutatják, hogyan kell egy akár plusz egy fős többséggel is úgy csinálni, mintha túlléptek volna a kétharmadon.
2022-ben az Alaptörvényt akarták kukába dobni, és a nekik megfelelőt a helyébe tenni. Most már Fleck szintet lépett. A Klubrádióban azt merte mondani:
„Ebben a rendszerben semmilyen szabály nem érvényes, bármit felül lehet írni. Az Alaptörvényt is egyik napról a másikra át lehet írni, vagy teljesen új dolgokat lehet beleírni. (…) A hatalom folyamatos választási csalásban van.”
És még egy idézet: „Ezt szolgálta már az Alaptörvény is, hogyan lehet monopolizálni a hatalmat, felszámolni a parlamentarizmust, kormányzati túlsúlyt létrehozni, és megakadályozni az ellenzéket abban, hogy hangja legyen.”
Fleck elfelejtette, hogy éppen választásra készülünk. S ha nem volna éles a verseny,
ha nem működne a pluralizmus kristálytisztán Magyarországon, akkor Brüsszel nem küldene a kormány ellen marionettcsapatokat Magyar Péter vezetésével.
Bár a háttérben mindent elkövetnek, hogy Orbánt törvénytelenül elmozdítsák a helyéről, a választást ennek ellenére nem hagyják figyelmen kívül. Tudják, hogy Magyarországon nagyon is jól működik a klasszikus demokrácia. A többség győz.
Nem úgy, mint a liberális nyugati államokban, hogy csak az nem alakíthat kormányt, aki megnyeri a választásokat. Ami valójában liberális diktatúra.
És hogy Orbán megakadályozná az ellenzéket abban, hogy hangja legyen? Érdekes. Nézzük a számokat. A „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című jelentés kimutatja, hogy a 2010-es kormányváltás óta a kormánykritikus médiumok száma megduplázódott 2024-re: 36-ról 61-re növekedett. A figyelemre méltó új belépők közé tartoznak a közösségimédia-platformok, mint például a YouTube-csatornák, amelyek gyakran jelentős külföldi finanszírozásban részesülnek.
Az ellenzéki médiakiadók folyamatosan nyereségesek voltak, 2023-ban összesen körülbelül 4 milliárd forint adózott nyereséget könyveltek el. A külföldi finanszírozás azonban jelentősen hozzájárul ezen médiumok jövedelmezőségéhez. Flecknek is érdekes lehet, hogy enyhén előnyben részesülnek a kormánykritikus médiaforrások: ezeket a lakosság 71 százaléka (5,6 millió), míg a kormánypárti médiát 64 százalék (5,1 millió) követi.
Vaclav Smil könyvékek címe szerint A számok nem hazudnak. Csak Fleck Zoltán mondja azt, hogy de. Mivel azt állítja, hogy a hatalom folyamatos csalásban él. Nem él csalásban, sőt.
Csak van, aki nem képes lenyelni, hogy a többségnek Orbán politikája tetszik, ezt támogatja, rá fog szavazni áprilisban is.
Fleck pedig kétségbeesésében, merthogy nem tud ezen változtatni, csalással hergel.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Mindenesetre érdekes világ jön, ha a Tisza nyer, hiszen képviselőik nem formálhatnak önállóan véleményt. Hogyan fognak felszólalni napirend előtt, hogyan interpellálnak? Ungváry Zsolt írása.
(Fotó: Hegedüs Róbert MTI / MTVA)
Ezt is ajánljuk a témában
Leírják, hogy közösségük nem tűri a nőgyalázást, majd tág teret engednek a nőgyalázásnak. Konkrétan, a szemünk előtt.
Ezt is ajánljuk a témában
„Sose volt még ilyen drágaság, mint idén” – állítja a TISZA; „barátságosabb összegből kijön a bevásárlás, mint tavaly” – írja ugyanakkor a HVG. Kinek van igaza? Francesca Rivafinoli írása.
***
Eddig nem tapasztalt tényezőn is múlhat majd, hogy hányan mennek el szavazni április 12-én.
Szerhij Stukanov szerint Magyar Péter Ukrajna EU csatlakozását is támogatná, valamint a háború folytatása mellett foglalna állást.
Márki-Zay Péter is besegített a kampányba. Ami nem baj, hozta is a formáját, ő már országos szinten is bemutatta, hogyan kell hatalmasat bukni.
Hiába tesz meg mindent Orbán Viktor ellen az Európai Bizottság elnöke.
Brüsszelnek egyetlen oka van rá.
Brüsszel háborús tervei súlyos gazdasági következményekkel járnának, különösen az energiaárak és a rezsiköltségek területén.
Az emberek átlátnak a szitán.
Nem kegyelmezett a miniszterelnök a hétvégi Fidesz-győzelem után.
Mihályi Péter közgazdász korábban azt nyilatkozta, elkerülhetetlennek tartja a reálbérek növekedésének megállítását és az állami ellátórendszerek átalakítását – írta az Ellenpont.
