Nyár közepe van, és napról napra közlekedési káosz jön létre Budapesten – megnéztük, mi áll a háttérben

Bokor Gábor és Nagy Gábor írása a Mandiner-hetilapban

Alig akad olyan fővárosi fenntartású útszakasz Budapesten, amely ne szorulna valamilyen beavatkozásra. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában nagy általánosságban olyan útszakaszok vannak, amelyek kiemelt fontosságúak, legyen szó nagy forgalmú helyi vagy épp az országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó útszakaszokról, sugár- és gyűrűirányú közutakról. Több mint 1000 kilométeres úthálózatról beszélünk, s a vonatkozó jogszabály részletesen kifejti, hogy a karbantartás a főváros feladata. 

A probléma országosan is fennáll, de a számok bizonyítják, hogy Karácsony Gergelyék az előző években rendkívül keveset foglalkoztak a fővárosi utak állapotával. A balliberális vezetés pénzhiányra hivatkozik, ám ismeretes, a város korábban nem volt csődközeli helyzetben. 

Csökkenő ráfordítás 

Míg 2020-ban több mint 3 milliárd forintot költött az akkor még a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) alá tartozó Budapest Közút Zrt. útfelújításra, addig 2022-ben ez a tétel 281 millióra apadt. Összehasonlításképp: 2012 és 2014 között, vagyis Tarlós István vezetése alatt a főváros által finanszírozott útfelújítási program teljes büdzséje 11,5 milliárd forint volt. Ebből 2014-re 6,05 milliárd forint realizálódott. 

A 2024-es választási év közeledtével ugyan ismét emelkedtek a felújításra szánt források – 904 millióra, majd kicsivel több mint 1 milliárd forintra –, a budapesti úthálózat minősége továbbra is drámai mértékben romlik. Ezt jelzi, hogy egyfelől 2020-ban bruttó 300 millió, egy esztendőre rá 210 millió, tavalyelőtt pedig már 536 millió forintot költött kátyúzásra a Budapest Közút Zrt. Ugyancsak Karácsony Gergelyék első ciklusában fordulhatott elő, hogy annyira rossz állapotba kerültek a fővárosi tulajdonú útszakaszok, hogy a kerületi önkormányzatok újították fel a kritikus részeket. Ez történt például a DK-s vezetésű Pestszentlőrinc-Pestszentimrén, ahol a Nagykőrösi út egyik balesetveszélyessé váló szakaszát vették kezelésbe, valamint a volt MSZP-s, mostanra függetlenként politizáló Őrsi Gergely vezette II. kerületben is, ahol a Szilágyi Erzsébet fasor egyik szakaszát újították fel. 

A Mandiner közérdekűadat-igénylésére érkező számok is lesújtó képet mutatnak. Kiderült, 2024-ben feleannyi utat újítottak fel Karácsony Gergelyék, mint az utóbbi öt év rekordesztendejében, 2022-ben. A Budapest Közút öt évvel ezelőtt 8818, majd 6691, 10 078 és 7161 folyóméternyi utat javított meg, tavaly viszont mindössze 5511-et (az előző ciklusban egyébként a külsőbb városrészek voltak a nyertesei a főváros döntéseinek). Árnyalja a képet, hogy a tavalyi útfelújítások során felmutatott 5511 folyóméternyi útszakaszból csupán a kőbányai Fertő utca – Basa utca rekonstrukciója 1550 folyómétert tett ki. A képzeletbeli ezüstérmes a már említett XVIII. kerület lett, ahol a Halomi útnál a Marosvásárhely utca és a Körös utca között 1126 folyóméternyi útszakaszt javítottak ki Karácsonyék. 

a Margit körúton a Margit híd budai lehajtója és a Török utca között csupán 175 folyóméternyi szakaszon frissítették az aszfaltot, illetve a Váci út újpesti szakaszán történt két nagyobb rekonstrukció, és a Ferdinánd híd 173 folyóméternyi szakaszát javították ki. 

Pontos összehasonlítást e téren nem lehet elvégezni, azonban feltűnő, hogy 2019 előtt jóval több burkolatfenntartási munkálatot mutatott fel az akkori jobboldali városvezetés. Több tízezer négyzetméternyi, egyrétegű útburkolat-marásos javítást és vékonyaszfalt-ráhordást végeztek 2014 és 2018 között, emellett a komplexebb munkának számító, kétrétegű javítást is több ezer négyzetméteren végezték el. 

Káosz a belső kerületekben 

A fővárosi fenntartású utak elhasználódását fokozza, hogy bizonyos szakaszok más utak fővárosi lezárása után jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Az esetek többségében forgalomcsillapítási megfontolások alapján korlátozzák az autósok, fuvarozók mozgásterét, csakhogy közben mindennapossá váltak a dugók. 

Ám ha Karácsony Gergelyék felújítási munkálatot végeznek is (például a budapesti hidakon), szembetűnő a projektek összehangoltságának hiánya. Miután idén nyáron már a hétköznapokon is le van zárva a pesti alsó rakpart a Lánchíd és az Erzsébet híd között – és a Lánchídon nem kelhetnek át az autósok –, a gépkocsiforgalom átcsoportosult a belváros szűkebb utcáira, valamint a Bajcsy-Zsilinszky útra, a Károly körútra, a Múzeum körútra és a Vámház körútra. 

Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter panasszal élt a főváros vezetésénél, mert úgy látja, a rakpartról kiszoruló forgalom még a közösségi közlekedést használók életét is megnehezíti. Ugyanezt bizonyítják a Tomtom nevű navigációs technológiával foglalkozó cég weboldalán található információk, ahol naponta látható, hogy a belső városrészekben a csúcsidőszakok után is áll a forgalom. Éves jelentésükből kiderül, hogy a budapesti torlódási szint 2023-hoz képest tavaly is emelkedett. 

Problémát okozott Belső-Erzsébetváros közlekedésének ideiglenes megváltoztatása is, a projektet Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, a fővárosi klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság elnöke, valamint a DK-s Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester is támogatta. Sétáló- és kerékpáros-övezeteket alakítottak ki több szakaszon – például a Kazinczy utca, a Dob utca, a Csányi utca egyes részein –, valamint engedélyköteles lett a behajtás a gépjárműveknek a Király utca és az Asbóth utca bizonyos szakaszain, ahol csupán lakossági vagy áruszállítás esetén engedélyezték a belépést. Bizonyos utcákban megszüntették a parkolást, máshol egyoldalú vagy kizárólag lakossági parkolást vezettek be. 

A Tűzoltó utca (Ferenc körút és Angyal utca közötti) lezárása pedig politikai botránnyá duzzadt Budapest IX. kerületében. A cél itt is az volt, hogy a Sétáló Budapest programban közösségi teret alakítsanak ki egy 72 méteres szakaszon. A lezárást az Inga Kultúrkávézó kezdeményezte, amelynek társalapítója Puzsér Róbert. A ferencvárosi hivatásos tűzoltó-parancsnokság szakmai véleménye alapján a lezárás akadályozza a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika tűzoltó gépjárművel való megközelítését, ezzel tűzvédelmi és életmentési kockázatot jelent. A fővárosi kormányhivatal hatósági eljárást helyezett kilátásba, ha a lezárást nem teszik szabályossá. 

Rosszul időzített lezárások 

A szakma szerint kaotikus állapotok uralkodnak a metropoliszban: Kőrösi Koppány szakértő, a Budapest Műhely alapítója szerint nap mint nap összeomlik a főváros közlekedése. Szavai szerint rendkívül könnyen alakulnak ki dugók, Budapest útszerkezete eleve alulfejlett, és akár egy kisebb felújítás következtében megbénulhat a közlekedés. 

 – vélekedik a szakértő. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lezárásokat rosszul időzítik és párhuzamosan végzik – koordináció, előrelátás és modellezés nélkül. A főváros vezetése szerinte nem használja a forgalmi adatokat; máshol ilyenkor forgalommodellezést végeznek: megnézik, hol mennyi autó jár, és egy algoritmus kiszámolja, milyen korlátozás fér bele a közlekedésbe. 

Kőrösi úgy látja, hiba a pesti alsó rakpart lezárása, legalább nappal meg kéne nyitni az autósok előtt, és a Lánchídon is engedélyezni kéne a forgalmat. Továbbá be kellene vezetni a három műszakos munkarendet, hogy ne hónapokig tartson egy-egy szakasz lezárása. 

A Magyar Autóklub több alkalommal bírálta a fővárosi vezetést az átgondolatlan lezárások miatt. A szakmai szövetség alapvetően egyetért a főváros belső területeinek forgalomcsökkentési törekvéseivel, de hangsúlyozza, hogy „ötletelés helyett kompetens szakmai szereplők bevonásával valós helyzetértékelésre épített, alapos szakmai viták alapján kialakított, egységes koncepcióra és a feltételek megteremtésére lenne szükség”. Azt az autóklub is kiemelte, hogy a pesti alsó rakpart lezárása nem elfogadható. 

Karácsony Gergelyék mindeközben azt állítják, 

A BKK adatai azonban mást mutatnak: június végén kevesebb autó volt az utakon, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A dugókért tehát nem a forgalom, nem a budapestiek és nem az autósok a felelősek.

Ezek a legrosszabb állapotú utak

Nyitókép: MW/Markovics Gábor