A fővárosi utak állapota lelombozó, a folyamatban lévő felújítások nincsenek összehangolva. Utánajártunk, miként alakult a budapesti úthálózat állapota és karbantartása az utóbbi tíz évben.
Bokor Gábor és Nagy Gábor írása a Mandiner-hetilapban
Alig akad olyan fővárosi fenntartású útszakasz Budapesten, amely ne szorulna valamilyen beavatkozásra. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában nagy általánosságban olyan útszakaszok vannak, amelyek kiemelt fontosságúak, legyen szó nagy forgalmú helyi vagy épp az országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó útszakaszokról, sugár- és gyűrűirányú közutakról. Több mint 1000 kilométeres úthálózatról beszélünk, s a vonatkozó jogszabály részletesen kifejti, hogy a karbantartás a főváros feladata.
A probléma országosan is fennáll, de a számok bizonyítják, hogy Karácsony Gergelyék az előző években rendkívül keveset foglalkoztak a fővárosi utak állapotával. A balliberális vezetés pénzhiányra hivatkozik, ám ismeretes, a város korábban nem volt csődközeli helyzetben.
Egy friss felmérés alapján az UTAK MINŐSÉGÉVEL IGENCSAK ELÉGEDETLENEK a magyarok: a válaszadók csupán 18 százaléka jelezte, hogy jók a honi útviszonyok; 75 százalékuk elégedetlen volt.
Míg 2020-ban több mint 3 milliárd forintot költött az akkor még a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) alá tartozó Budapest Közút Zrt. útfelújításra, addig 2022-ben ez a tétel 281 millióra apadt. Összehasonlításképp: 2012 és 2014 között, vagyis Tarlós István vezetése alatt a főváros által finanszírozott útfelújítási program teljes büdzséje 11,5 milliárd forint volt. Ebből 2014-re 6,05 milliárd forint realizálódott.
A 2024-es választási év közeledtével ugyan ismét emelkedtek a felújításra szánt források – 904 millióra, majd kicsivel több mint 1 milliárd forintra –, a budapesti úthálózat minősége továbbra is drámai mértékben romlik. Ezt jelzi, hogy egyfelől 2020-ban bruttó 300 millió, egy esztendőre rá 210 millió, tavalyelőtt pedig már 536 millió forintot költött kátyúzásra a Budapest Közút Zrt. Ugyancsak Karácsony Gergelyék első ciklusában fordulhatott elő, hogy annyira rossz állapotba kerültek a fővárosi tulajdonú útszakaszok, hogy a kerületi önkormányzatok újították fel a kritikus részeket. Ez történt például a DK-s vezetésű Pestszentlőrinc-Pestszentimrén, ahol a Nagykőrösi út egyik balesetveszélyessé váló szakaszát vették kezelésbe, valamint a volt MSZP-s, mostanra függetlenként politizáló Őrsi Gergely vezette II. kerületben is, ahol a Szilágyi Erzsébet fasor egyik szakaszát újították fel.
A Mandiner közérdekűadat-igénylésére érkező számok is lesújtó képet mutatnak. Kiderült, 2024-ben feleannyi utat újítottak fel Karácsony Gergelyék, mint az utóbbi öt év rekordesztendejében, 2022-ben. A Budapest Közút öt évvel ezelőtt 8818, majd 6691, 10 078 és 7161 folyóméternyi utat javított meg, tavaly viszont mindössze 5511-et (az előző ciklusban egyébként a külsőbb városrészek voltak a nyertesei a főváros döntéseinek). Árnyalja a képet, hogy a tavalyi útfelújítások során felmutatott 5511 folyóméternyi útszakaszból csupán a kőbányai Fertő utca – Basa utca rekonstrukciója 1550 folyómétert tett ki. A képzeletbeli ezüstérmes a már említett XVIII. kerület lett, ahol a Halomi útnál a Marosvásárhely utca és a Körös utca között 1126 folyóméternyi útszakaszt javítottak ki Karácsonyék.
A központi városrészekben szinte alig történt munkavégzés;
a Margit körúton a Margit híd budai lehajtója és a Török utca között csupán 175 folyóméternyi szakaszon frissítették az aszfaltot, illetve a Váci út újpesti szakaszán történt két nagyobb rekonstrukció, és a Ferdinánd híd 173 folyóméternyi szakaszát javították ki.
Pontos összehasonlítást e téren nem lehet elvégezni, azonban feltűnő, hogy 2019 előtt jóval több burkolatfenntartási munkálatot mutatott fel az akkori jobboldali városvezetés. Több tízezer négyzetméternyi, egyrétegű útburkolat-marásos javítást és vékonyaszfalt-ráhordást végeztek 2014 és 2018 között, emellett a komplexebb munkának számító, kétrétegű javítást is több ezer négyzetméteren végezték el.
A fővárosi fenntartású utak elhasználódását fokozza, hogy bizonyos szakaszok más utak fővárosi lezárása után jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Az esetek többségében forgalomcsillapítási megfontolások alapján korlátozzák az autósok, fuvarozók mozgásterét, csakhogy közben mindennapossá váltak a dugók.
Ám ha Karácsony Gergelyék felújítási munkálatot végeznek is (például a budapesti hidakon), szembetűnő a projektek összehangoltságának hiánya. Miután idén nyáron már a hétköznapokon is le van zárva a pesti alsó rakpart a Lánchíd és az Erzsébet híd között – és a Lánchídon nem kelhetnek át az autósok –, a gépkocsiforgalom átcsoportosult a belváros szűkebb utcáira, valamint a Bajcsy-Zsilinszky útra, a Károly körútra, a Múzeum körútra és a Vámház körútra.
Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter panasszal élt a főváros vezetésénél, mert úgy látja, a rakpartról kiszoruló forgalom még a közösségi közlekedést használók életét is megnehezíti. Ugyanezt bizonyítják a Tomtom nevű navigációs technológiával foglalkozó cég weboldalán található információk, ahol naponta látható, hogy a belső városrészekben a csúcsidőszakok után is áll a forgalom. Éves jelentésükből kiderül, hogy a budapesti torlódási szint 2023-hoz képest tavaly is emelkedett.
Átlagosan 26 perc 33 másodpercig tartott eljutnia egy fővárosi autósnak a céljáig 2024-ben, ez 1 perces növekedést jelent, és átlagosan 22,6 kilométer/óra volt a forgalom sebessége, ami LASSABB, MINT 2023-BAN.
Problémát okozott Belső-Erzsébetváros közlekedésének ideiglenes megváltoztatása is, a projektet Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, a fővárosi klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság elnöke, valamint a DK-s Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester is támogatta. Sétáló- és kerékpáros-övezeteket alakítottak ki több szakaszon – például a Kazinczy utca, a Dob utca, a Csányi utca egyes részein –, valamint engedélyköteles lett a behajtás a gépjárműveknek a Király utca és az Asbóth utca bizonyos szakaszain, ahol csupán lakossági vagy áruszállítás esetén engedélyezték a belépést. Bizonyos utcákban megszüntették a parkolást, máshol egyoldalú vagy kizárólag lakossági parkolást vezettek be.
A Tűzoltó utca (Ferenc körút és Angyal utca közötti) lezárása pedig politikai botránnyá duzzadt Budapest IX. kerületében. A cél itt is az volt, hogy a Sétáló Budapest programban közösségi teret alakítsanak ki egy 72 méteres szakaszon. A lezárást az Inga Kultúrkávézó kezdeményezte, amelynek társalapítója Puzsér Róbert. A ferencvárosi hivatásos tűzoltó-parancsnokság szakmai véleménye alapján a lezárás akadályozza a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika tűzoltó gépjárművel való megközelítését, ezzel tűzvédelmi és életmentési kockázatot jelent. A fővárosi kormányhivatal hatósági eljárást helyezett kilátásba, ha a lezárást nem teszik szabályossá.
A szakma szerint kaotikus állapotok uralkodnak a metropoliszban: Kőrösi Koppány szakértő, a Budapest Műhely alapítója szerint nap mint nap összeomlik a főváros közlekedése. Szavai szerint rendkívül könnyen alakulnak ki dugók, Budapest útszerkezete eleve alulfejlett, és akár egy kisebb felújítás következtében megbénulhat a közlekedés.
Ha elesik az egyik híd, vagy történik egy baleset, egy órán belül áll a város”
– vélekedik a szakértő. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lezárásokat rosszul időzítik és párhuzamosan végzik – koordináció, előrelátás és modellezés nélkül. A főváros vezetése szerinte nem használja a forgalmi adatokat; máshol ilyenkor forgalommodellezést végeznek: megnézik, hol mennyi autó jár, és egy algoritmus kiszámolja, milyen korlátozás fér bele a közlekedésbe.
Kőrösi úgy látja, hiba a pesti alsó rakpart lezárása, legalább nappal meg kéne nyitni az autósok előtt, és a Lánchídon is engedélyezni kéne a forgalmat. Továbbá be kellene vezetni a három műszakos munkarendet, hogy ne hónapokig tartson egy-egy szakasz lezárása.
A Magyar Autóklub több alkalommal bírálta a fővárosi vezetést az átgondolatlan lezárások miatt. A szakmai szövetség alapvetően egyetért a főváros belső területeinek forgalomcsökkentési törekvéseivel, de hangsúlyozza, hogy „ötletelés helyett kompetens szakmai szereplők bevonásával valós helyzetértékelésre épített, alapos szakmai viták alapján kialakított, egységes koncepcióra és a feltételek megteremtésére lenne szükség”. Azt az autóklub is kiemelte, hogy a pesti alsó rakpart lezárása nem elfogadható.
Karácsony Gergelyék mindeközben azt állítják,
nem a lezárások okozzák a dugókat a fővárosban, hanem hogy „nem csökkent a forgalom az iskolaszünettel”.
A BKK adatai azonban mást mutatnak: június végén kevesebb autó volt az utakon, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A dugókért tehát nem a forgalom, nem a budapestiek és nem az autósok a felelősek.
A Totalcar.hu autós szakportál minapi szavazásából kiderül, hogy a XV. kerületi Szilas park, a Pólus Center mellett futó útszakasz van a legrosszabb állapotban, a budapesti úthálózat ezen része mihamarabbi beavatkozást igényel.
Az ezüstérmes a Budakeszi út lett a bíróságtól a Szépjuhásznéig, míg a bronzérmes az Üllői út XVIII. kerületi része a Vecsés felőli végénél.
Kiemelkedik a mezőnyből a kőbányai Pongrácz út Kisbacon és Horog utca közötti szakasza; az ugyancsak a X. kerületben található Gyömrői út Kőér és Sibrik Miklós utca közötti szakasza; a Maglódi út egy része; a belvárost átszelő Rákóczi út Blaha Lujza tér és Astoria közötti szakasza; a zuglói Nagy Lajos király útja a Thököly út és az Erzsébet királyné útja között; az ugyanebben a városrészben található Róna utca Fogarasi és Kerepesi út közötti szakasza vagy épp az újbudai Than Károly utca.
Nyitókép: MW/Markovics Gábor
Az Árva a személyesbe sűrítve beszél a kollektív tragédiákról és arról, miért igazgat minket még ma is sokszor a fortélyos félelem. Farkas Anita írása.
A budapesti békecsúcs miatt még az európai vezetők is sértve érezhetik magukat.
A Bloomberg végül megállapította, hogy Putyint csak egy cél vezérli.
Trump és Putyin magyar földön létrejövő találkozója kézközelbe hozza a békét.
Minden követ megmozgatnak a siker érdekében.
Más változás is lesz az alkalmazásban.
Világszám, amit személyesen Orbán Viktor hozott össze.
