Érdekes következtetés à la WMN: Komolyan hagyjuk magunkat prostituálni egy kis szja-mentességért?

Egy „olvasói vélemény” jelent meg a WMN oldalán – idézőjelben, mert a cikk végén az aláírás már annyi, hogy „WMN szerkesztőség” – , melynek már a címe is beszédes: „Egymás ellen fogja fordítani a nőket az élethosszig tartó szja-mentesség”. A véleményben levezeti a „közgazdász végzettségű olvasó”, hogy kéri vissza az szja-fizetési jogát, mert hátrányok fognak érni „bennünket”, ha bevezetik a két- és háromgyermekes nőket érintő adóváltozásokat.

„Eszter” szerint ugyanis „most mindenki azon pörög, hogy ezt az intézkedést, ha bevezetésre kerül, sosem lehet visszavonni. 

Első oknak azt hozza fel, hogy szerinte a magyar piac reagálni fog az intézkedésre, és a munkáltatók csökkenteni fogják a béreket, pont annyival, „amennyit az szja-mentesség keretében »plusz« jövedelemként megkapnál.”

Szerinte így „végső soron kevesebbet fogsz keresni. Ami ennél is rosszabb: kisebb lesz a nyugdíjalapodat meghatározó fizetésed, végül pedig a nyugdíjad.” Az érvelésében felvillantja egy fél sor erejéig azt a klasszikus – és már egészen szakállas – dumát is, hogy „mi nők vagyunk többen az alacsony vagy alacsonyabb keresetűek között”, miközben amellett érvel, hogy a többlépcsős adórendszer jó. 

Másik ok szerinte a visszavonás mellett, hogy „amellett a két- és többgyermekes nőknek szja-mentességet nyújtani kívánó javaslat súlyosan diszkriminatív. Anyát állít szembe anyával. Nőt állít szembe nővel”, ugyanis szerinte emiatt „a gyermekre vágyó, de soha anyává nem váló anyajelöltet a többgyermekessel. A két-három, ki-tudja-mennyi átsuhanó gyereket gyászoló anyajelöltet a két-három gyereket nevelővel.  A gyermeket valamilyen alapos okból – legyen az egészségügyi, gazdasági vagy egyéb nyomós érv – nem vállaló nőt, a többgyermekes nővel.”

Sőt, az írás pár bekezdés után már azokat a kérdéseket teszi fel, hogy 

Eme magasságok után követelésbe kezd a szerző: „követelem, hogy átlátható és követhető módon költsenek kórházi gyermekorvosi ellátásra, a gyermekorvosok és védőnők, gyermekápolók, bölcsődei és óvodai dolgozók fizetésére. A tanárok képzésére és fizetésére.” Sőt, azt is felteszi, hogy mi lenne, „ha pedig még azt is elérnénk, hogy végre azonos munkáért azonos bért kapjanak a nők és a férfiak…”

Nyitókép: Pixabay