Az lmbtq-mozgalom neheztel és haragszik a világra. Ezt próbálja átfordítani, átmaszkolni büszkeséggé, de ez elég keserű büszkeség.
Nézzük, mit mondanak a szakértők! Hal Melinda klinikai szakpszichológus lapunknak kifejtette, hogy az utóbbi években szadomazochisztikus szexuális tartalmak jelentek meg a felvonuláson, akár láncon vezetett emberek is. Ez mind egyértelműen egyszerre szexuális és erőszakos ingerlés, ami összességében zavarodottságot, értetlenséget, szorongásos nehézségeket vagy akár hangulati ingadozásokat válthat ki az arra nem felkészültekben. Emellett a kötődési mintázatról negatív képet láttat. Bánki M. Csaba pszichiáter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora azt fejtegette, hogy
a Pride nem jogokról, hanem a botránykeltés szabadságáról szól.
Mivel pedig az lmbtq-mozgalom azt hirdeti, hogy tagjai nem tehetnek arról, milyen a szexualitásuk, ezért az nem érdem, így büszkeségre sem ad okot.
A Pride nem önmagában áll (vagy vonul), együtt kell értelmezni az lmbtq-mozgalommal. A kulcs az emberkép: eme mozgalom antropológiája teljesen más, mint a hagyományos emberkép.