Táppénz: könnyen kiderülhet a csalás, ha gyanút fog a munkáltató

2024. április 27. 15:33

Nagy árat fizethet az a munkavállaló, aki indokolatlanul van táppénzen: ha gyanút fog a munkáltató, könnyen ki tudja deríteni, valóban keresőképtelen-e az alkalmazott. A táppénzcsalás büntetendő, ráadásul értelme sincs, mivel a tévhitekkel szemben a táppénz nem védi meg a munkavállalót a kirúgástól.

2024. április 27. 15:33
Nagy Kristóf

Nyitókép: Getty Images

Mindenképpen rosszul jár az a munkavállaló, aki annak ellenére vesz igénybe betegszabadságot vagy táppénzt, hogy valójában kutya baja sincs. A több évtizedes hagyománnyal bíró trükközés semmiképpen sem kifizetődő: 

  • anyagilag sem éri meg, mivel a táppénzen töltött napokra a fizetés mindössze 50 vagy 60 százaléka jár, 
  • a táppénzcsalással a dolgozó – szélsőséges esetben – akár még büntetőjogi következményekkel is számolhat, ha pedig „lebukik”, akkor a munkahelye elvesztésével valószínűleg számolnia kell.

Táppénzzel kapcsolatos csalást legtöbbször akkor követ el egy alkalmazott, ha valamilyen okból nem tud fizetett szabadságra menni, nem akarja ellátni a munkahelyi feladatait, vagy így próbálja meg elkerülni az esetleges felmondást. Az érintettek többsége ráadásul azt hiszi, ha az orvosa már megállapította keresőképtelenségét, akkor nem kell tartania a lebukástól. 

Gyorsan lebukik, aki a táppénzzel trükközik

Ez súlyos tévedés, mivel a munkáltatónak nem érdeke, hogy beosztottja betegállományban legyen, sőt úgynevezett táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettsége is fennáll és a körülményekből pedig könnyen rájöhet, keresőképtelensége nem feltétlenül megalapozott.

A legtöbben nem is sejtik, valójában óriási kockázatot vállalnak azzal, ha hamis tényközlés alapján veszi őket az orvos keresőképtelen állományba, mivel a munkáltató – ha gyanút fog – kérheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát 

– figyelmeztetett Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a Mandiner kérdésére felidézte, ha a munkavállaló keresőképtelensége megállapítható, úgy – főszabály szerint – a munka törvénykönyve alapján részére betegszabadság jár, melynek mértéke naptári évenként tizenöt munkanap. A betegszabadság lejártát követően, illetve bizonyos esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a munkavállalót.

„A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény állapítja meg a keresőképtelenség esetköreit. Az orvosi elbírálással, ellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat kormányrendelet tartalmazza. Betegség esetén a biztosítottak jogai nem korlátozhatók, a keresőképtelenség elbírálása és annak igazolása pedig az orvosok joga és felelőssége” – részletezte a szakértő.

Mit tehet a munkáltató?

A munkáltató tehát jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a fővárosi, vagy vármegyei kormányhivataloknál. Az illetékes kormányhivatal a munkavállaló háziorvosának székhelyétől függ.

A szabad szövegezésű felülvizsgálati kérelemnek mindössze a munkavállaló személyes adatait és a munkáltató adatait és az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét kell tartalmaznia, valamint a telefonos és postai elérhetőségeket.

Szabó Imre Szilárd az eljárás részleteivel kapcsolatban kifejtette: a kormányhivatal a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti. A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni, ami jelenleg munkavállalónként 15 800 forint.

Újabb orvosi vizsgálat is várhat a beosztottra

A kormányhivatal által kijelölt szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentáció alapján, vagy 

indokolt esetben akár az érintett munkavállaló újabb betegvizsgálata alapján dönt a keresőképtelenségéről vagy a keresőképességéről. 

A döntésről mind a munkáltatót, mind a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által a keresőképtelen biztosítottakról vezetett naplóba is.

A táppénz tényleg megvéd a felmondástól?

A meghozott döntéssel szemben a munkavállaló és a munkáltató is orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet, a közléstől számított nyolc napon belül a kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási, fővárosi kerületi hivatalánál – részletezte az eljárást Szabó Imre Szilárd. Hozzátette:

Az egyik legszélesebb körben elterjedt tévhit, hogy a táppénzen lévő dolgozónak nem mondhat fel a munkáltató. A munkaviszony keresőképtelenség alatt is megszüntethető egyoldalú munkáltatói felmondással és azonnali hatályú felmondással is.

A felmondás esetén a felmondási idő kezdete a keresőképtelenség végét követő első munkanapon kezdődik. Azonnali hatállyal a keresőképtelenség alatt is megszüntethető a munkaviszony, például abban az esetben, ha a táppénz alatt jut a munkáltató tudomására egy olyan körülmény, amely a továbbiakban nem teszi lehetővé a munkaviszony fenntartását, itt is be kell tartani azonban a „15 napos” határidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Kezd kimenni a divatból a táppénz

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint naponta átlagosan 30-40 ezer munkavállaló van betegszabadságon és 70-80 ezren kapnak táppénzt. A táppénzen lévők átlagos napi létszáma 2006-hoz képest harmadával esett vissza, a legnagyobb csökkenés 2010-től következett be. A napi átlagos táppénzes létszám meredek csökkenése nagyrészt az ellátás szabályozásának szigorítására vezethető vissza, kisebb részben pedig a 2008-tól kezdődő gazdasági válság hatásának. A szigorúbb szabályok következtében mind a táppénz összege és plafonja, mind a jogosultság időtartama csökkent, míg a válság okozta anyagi nehézségek és a magas munkanélküliség miatt a trükközések szorultak vissza. A táppénzen lévők napi átlagos létszáma 2006-ig minden évben meghaladta a 100 ezer főt, 2010 óta viszont egyszer sem lépte át a 80 ezret. Számuk 2017-től kezdett ismét enyhén emelkedni, átlépve a napi 70 ezer főt.

 

Összesen 144 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-5000062
2024. szeptember 06. 16:48
🍓 ️ ­­É­r­t­­­é­­­k­­­e­­­l­­­d­­ ­­a­­ ­­s­­z­­­e­­­x­­­i­­ ­p­­­u­­n­­­c­i­­­m­­a­t­ 👉 𝐖­­­𝐖­­𝐖­­.­𝐗­𝟏­𝟖­.­𝐅­­𝐔­𝐍
Chekke-Faint
2024. április 28. 05:11
Ez már nem jelenség, a táppénzen levőket már jó hatásfokkal szankcionálják a munkáltatók akár csal akár nem.
Muki46
2024. április 27. 22:33
Németországban azonnal fölmondanak, ha: - durván megsérted a viselkedési szabályokat - rosszul töltöd ki a munkaórák jegyzékét (ha van ilyen) - elveszel akár egy ceruzát a munkahelyről - indokolatlanul betegnek iratod ki magad -.... Nekem ezzel soha nem volt semmi bajom, a munkaadó fizet, joga van ellenértéket várni a fizetésért.
cccbasatu
2024. április 27. 19:26
Nos megjegyezném hogy a Nemzeti alapkezelőnél és NAV -sem ismerik a munka törvénykönyvét,és önkényesen korlátozzák a beteg munkavállaló jogait!Hozzátenném hogy ez a lator kormány a munkatörvénykönyvét gumibugyinak nézi és minden szaros pelenkát belegyömöszöl ezzel is korlátozza a munkavállalók jogait.Gondoljatok bele hogy ezek a kormány szervek a dolgozó embereket bérrabszolgának tekintik és ha belerokkansz a munkába akkor is mindent elkövetnek azért hogy ne keljen fizetni.Szóval ideje hogy ezeket a bunkókat lecseréljük.Most ez felettébb időszerű mert a fidesznyik már minden diplomást támad és most hogy látják hogy vesztésre állnak a vidéki polgároknak hazudozna,ígérgetnek! Tehát ne dőljetek be ezeknek a bunkó senkiháziaknak mert úgy jártok mint a diplomások mert azok már a bőrükön érzik ezeknek a bunkóknak a tetteinek következményeit.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!