A múlt évhez képest 41 ezerrel többen dolgoznak: a 15–74 éves foglalkoztatottak száma kis híján 4,74 millió volt a KSH friss adatai szerint. A Makronóm Intézet elemzője rámutat: ez a bővülés gyakorlatilag teljes mértékben a belföldi elsődleges munkaerőpiachoz kapcsolódik, ami kiváló hír.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Továbbra is rendkívül kedvező képet fest a hazai munkaerőpiac. A munkaerőpiaci trendeket jobban megragadó 3 havi mozgóátlag alapján a február–áprilisi időszakban a foglalkoztattak száma a 15–74 éves korosztályban megközelítette a 4,74 millió főt. Ez éves bázison 41 ezer fős bővülést jelent. Ez a növekedés ráadásul szinte teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött, itt a foglalkoztatottak száma egy év alatt 38 ezer fős növekedést mutatott.
Emelkedett ugyan a külföldi telephelyen dolgozó, azonban magyar háztartásban élő foglalkoztatottak száma is egy év alatt, azonban létszámuk még így is nagyságrendileg 10 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti csúcstól, vagyis továbbra is elsősorban visszarendeződésről beszélhetünk ezen a téren.
A közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma február–áprilisban 62 ezer főt tett ki, amely 8 ezer fős mérséklődést jelent egy év alatt.
A 2015 végén tapasztalt csúcshoz képest tehát közel negyedére csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma, miközben a programokból kilépők – többek között a képzéseknek köszönhetően – jelentős részben el tudtak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
A csökkenő létszám ellenére ugyanakkor fontos a programok fenntartása, az alacsonyan képzettek, illetve a hosszú ideje munkanélküliek, inaktívak közvetlenül csak nagy nehézségek árán integrálhatóak az elsődleges munkaerőpiacra, az ő bevonásukban kulcsszerepe lehet a közeljövőben is a közfoglalkoztatásnak.
A munkaerőpiaci kilátások kapcsán kedvező továbbá, hogy az aktivitás is folyamatos élénkülést mutat. A február–áprilisi időszakban közel 68 ezer fővel jelentek meg többen a munkaerőpiacon, mint a megelőző év azonos időszakában.
Az előző év azonos időszakához képest ugyan emelkedett a munkanélküliek száma és részaránya, azonban egyik érték sem tekinthető kiemelkedőnek, akár hosszabb távot, akár nemzetközi kitekintést nézve. Ezen felül az utóbbi hónapok adatai azt mutatják, hogy a trendforduló már bekövetkezett, a gazdasági aktivitás fokozódásával a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is csökkenésnek indult.
Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben tovább bővülhet a gazdasági aktivitás emelkedése nyomán. Habár még vannak a magyar gazdaságban munkaerő-tartalékok a fiatalok, az idősebbek, valamint az alacsonyan képzettek körében, a munkaerőpiaci súrlódások, mint keresési időtartam vagy a munkaerő és az álláshelyek területi eloszlása közötti különbségek nyomán a munkaerőhiány ismét erősödhet a magyar gazdaságban. Ez pedig egyrészről segíti a gyors bérdinamika fennmaradását, másrészről pedig fejlesztésre, hatékonyságnövelésre ösztönzi a vállalati szektort, amely hosszabb távon járul hozzá a gazdasági növekedés dinamizálásához.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
Több komoly aggályt is nevesített az Ukrajnának folyósítandó támogatások kapcsán.
Idén véget érhet az MI-őrület korszaka. Most derül ki, hol teremt valódi értéket, és hol lesz belőle nagy bukta.
Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
Harminc évig egy környezetszennyező, profitorientált olajos multivállalat topmenedzsere volt.
Miközben az Egyesült Államok és Kína gazdasága szárnyal, Európa egy helyben toporog. Kielemezték a lesújtó adatokat: az amerikaiak 4,3 százalékos, a kínaiak közel 5 százalékos növekedést produkálnak, miközben az EU örül, ha az 1 százalékot eléri.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles kritikával illette az Európai Unió 2026-ban kiteljesedő „Demokrácia Pajzs” elnevezésű szabályozási csomagját.
