Egyre többen dolgoznak Magyarországon

Továbbra is rendkívül kedvező képet fest a hazai munkaerőpiac. A munkaerőpiaci trendeket jobban megragadó 3 havi mozgóátlag alapján a február–áprilisi időszakban a foglalkoztattak száma a 15–74 éves korosztályban megközelítette a 4,74 millió főt. Ez éves bázison 41 ezer fős bővülést jelent. Ez a növekedés ráadásul szinte teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött, itt a foglalkoztatottak száma egy év alatt 38 ezer fős növekedést mutatott.  

Emelkedett ugyan a külföldi telephelyen dolgozó, azonban magyar háztartásban élő foglalkoztatottak száma is egy év alatt, azonban létszámuk még így is nagyságrendileg 10 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti csúcstól, vagyis továbbra is elsősorban visszarendeződésről beszélhetünk ezen a téren. 

A közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma február–áprilisban 62 ezer főt tett ki, amely 8 ezer fős mérséklődést jelent egy év alatt.  

A csökkenő létszám ellenére ugyanakkor fontos a programok fenntartása, az alacsonyan képzettek, illetve a hosszú ideje munkanélküliek, inaktívak közvetlenül csak nagy nehézségek árán integrálhatóak az elsődleges munkaerőpiacra, az ő bevonásukban kulcsszerepe lehet a közeljövőben is a közfoglalkoztatásnak.  

Munkaerőpiaci kilátások

A munkaerőpiaci kilátások kapcsán kedvező továbbá, hogy az aktivitás is folyamatos élénkülést mutat. A február–áprilisi időszakban közel 68 ezer fővel jelentek meg többen a munkaerőpiacon, mint a megelőző év azonos időszakában. 

Az előző év azonos időszakához képest ugyan emelkedett a munkanélküliek száma és részaránya, azonban egyik érték sem tekinthető kiemelkedőnek, akár hosszabb távot, akár nemzetközi kitekintést nézve. Ezen felül az utóbbi hónapok adatai azt mutatják, hogy a trendforduló már bekövetkezett, a gazdasági aktivitás fokozódásával a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is csökkenésnek indult. 

A munkaerőpiac várható sorsa idén

Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben tovább bővülhet a gazdasági aktivitás emelkedése nyomán. Habár még vannak a magyar gazdaságban munkaerő-tartalékok a fiatalok, az idősebbek, valamint az alacsonyan képzettek körében, a munkaerőpiaci súrlódások, mint keresési időtartam vagy a munkaerő és az álláshelyek területi eloszlása közötti különbségek nyomán a munkaerőhiány ismét erősödhet a magyar gazdaságban. Ez pedig egyrészről segíti a gyors bérdinamika fennmaradását, másrészről pedig fejlesztésre, hatékonyságnövelésre ösztönzi a vállalati szektort, amely hosszabb távon járul hozzá a gazdasági növekedés dinamizálásához.   

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.