Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Ez a véleménye a Most vagy soha! című filmről Petőfi Sándor rokonának!

2024. március 22. 21:25

Ez a film végre lesöpörte azt a sok port, amely rátelepedett a Petőfi-képre a hosszú évtizedek alatt – Petőfi rokona a Mandinernek.

2024. március 22. 21:25
Sal Endre
Sal Endre

Nyitókép: Bognár Zalán történész, Petőfi Sándor rokona. Fotó: Mandiner/Földházi Árpád

Bognár Zalán Petőfi Sándor rokona, hiszen a szépapja a híres költő unokatestvére volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense, történész és mint kiderült, már látta a Most vagy soha! című filmet.

A Mandiner arra volt kíváncsi, tetszett az alkotás egy ma élő Petőfi-rokonnak? „Ez a film végre lesöpörte azt a sok port, amely rátelepedett a Petőfi-képre a hosszú évtizedek alatt. Mert lássuk be, a legnagyobb magyar költőt, a lánglelkű hazafit generációk óta élettelen, távoli szoborként tiszteljük. 

A Petőfi-kép ráadásul a szocialista diktatúra idején sokat torzult, a film által viszont közel kerülhet a ma emberéhez, a mai fiatalokhoz” 

– mondja Bognár Zalán. Felvetődik, mennyire volt hiteles a Petőfi-rokonnak a filmbéli költő megformálása?

Bognár Zalán amondó: „Az igazi Petőfi Sándor szerintem lángolóbb szívű, szenvedélyesebb ember volt, mint amelyet Berettyán Nándor alakított a filmben, de ez mellékes megközelítés, sokkal fontosabb a film küldetése. Mert szükség van példaképekre, Petőfi pedig egy olyan csillag – amerikaiasan sztár – volt, aki utat mutatott a sötétben. A film nagy értéke az is, hogy reflektorfénybe állítja a többi márciusi ifjút is.”

Ezt is ajánljuk a témában

Jelenet a filmből. Mosolygós Sára (Szendrey Júlia) és Berettyán Nándor (Petőfi Sándor).
Fotó: Fórum Hungary

Bognárt, habár történész, cseppet sem zavarta a fikciós szál a filmben, sőt, szerinte kifejezetten jót tett neki: „A történelmi nap eseményeit kellő méltósággal tálalja a Most vagy soha!, a kalandfilm fikciós jellege pedig még izgalmasabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi az ismert történetet, ami még akkor is tetszett, ha az osztrák titkos ügynök, Farkasch egy kicsit túl lett pozicionálva és Szendrey Júlia is, mint akcióhős.”

Természetesen ő is olvasta a filmkritikákat, és azt is látta, hogy az egyik mozis oldalon csak úgy repkedtek az egyes osztályzatok. „Visszatetsző számomra, hogy szinte még be sem mutatták, máris egyes osztályzatok tömkelegét kapta, bizonyosan teljes mértékben politikai megfontolásból. Ilyenkor mindig eszembe jutnak Klebelsberg Kuno szavai. Az egykori magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter mondta egyszer azt, hogy 

az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk vonni belőlük. Sajnos ez a jelenség kíséri a filmet is” 

mondja a történész. 

Ezt is ajánljuk a témában

Bognár Zalán szerint a film a történelmi nap eseményeit kellő méltósággal mutatja be.
Fotó: Mandiner/Földházi Árpád

A Petőfi-rokon szerint nem véletlen, hogy a hosszú kommunista elnyomás után a lengyelek is sorra készítik a történelmi filmeket, és kellenek az ilyen alkotások, és azok a példaértékű történelmi személyiségek, akik hazaszeretetből, bátorságból, hitből példát mutatnak.

„Nekem megadatott, hogy történészként találkozhattam és hosszan beszélgettem Olofsson Placid atyával, akit a kommunisták a Gulág munkatáboraiba száműztek hosszú évekre. A kínok között is ember maradt, utat mutatott és egész életében Istent szolgálta és az embereken segített. Ő tanított meg arra, hogy soha ne a rosszat, hanem a jót nézzem. 

Nem az a fontos, hogy a valóságban, hogyan töltötték meg akkoriban a puskákat, hanem az, hogy a film nézése közben a családommal megható, felemelő pillanatokat élhettünk át” 

– összegzett Bognár Zalán. 

Ezt is ajánljuk a témában

„Nem a borzalmakat hangsúlyozom, hanem a túlélés csodáit” – Oloffson Placid élete

Élete több mint száz éve alatt Olofsson Placid atya bárhová is került – legyen szó a komáromi hadikórházról vagy a Conti utcai börtön halálsoráról –, mindig kiállt az elesettekért, és ahogy csak tudott, segített a szenvedőkön. Mint vallotta: „Nem a borzalmakat hangsúlyozom, hanem a túlélés csodáit.” Az atya életéről a tavaly megjelent Magyar Hősök című kötetben részletesebben is olvashatnak.

 

Összesen 77 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lajoss
2024. március 31. 17:07
😂😂😂😂😂😂
zsolti123
2024. március 31. 13:12 Szerkesztve
Azér a mandinak nem kellene lemenni kutyába...:-( Szinte esdekel, hogy a Petőfi-rokon mondjon már valami rosszat a filmről
Reszelő Aladár
2024. március 27. 11:43
Tényleg nagyon jó volt. Túl sok filmet láttam már az életemben, de ebbe tényleg nem tudok belekötni. Voltak az unalomis ismételt tények (Pilvax, Landerer, a Nemzeti Múzeum,a helytartó vagy Táncsics), de így egymás mögé fűzve, játékfilmként előadva, benne végig a bukás kockázatával így még nem. Büszkeség volt ezt a filmet látni.
Hopszjuliska
2024. március 23. 19:32
Köszönjük
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!