Orbán Viktor: A háború 2025-ben véget ér. Vagy úgy, hogy sikerül béketárgyalással lezárni, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül
Orbán Viktor interjút adott a Magyar Nemzetnek.
Ez az orbáni felfogás pedig nagyon más, mint a bal- és a liberális oldal Nyugat-követése – mondta a politológus.
Hosszú interjút adott az Indexnek Csizmadia Ervin, aki arra a kérdésre, ha jelenlegi erőviszonyok alapján 2026 után kétpártrendszer lesz, az milyen jövőt vetít elő Magyarország számára, elmondta, hogy mivel soha nem volt klasszikus kétpártrendszer Magyarországon, ha ez 2026-tól, vagy bármikor később megvalósul, az originális áttörés lesz. A politológus szerint régi hagyomány, hogy van egy nagy kormánypárt, vele szemben pedig sok kicsi és kormányképtelen ellenzéki párt.
Ez megint csak olyan tény, amit lassan mindenki tud Magyarországon. Azt azonban már nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy ez a képlet azért maradt fenn rendszereken átívelően, mert a pártrendszer nem belpolitikai, hanem külpolitikai alapon szerveződött”
– tette hozzá.
A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint a belpolitikai alap azt jelenti, hogy bár vannak ideológiai ellentétek a pártok között, de ezek nem érnek el egy küszöbértéket, azaz: egy kormányváltás nem veszélyezteti a rendszer alapjait. Mint mondta, nálunk nem így volt; a nagy kormánypárt egyben egy külpolitikai status quót is menedzselt.
A szakember szerint a magyar közvélemény továbbra is csak nemzetállamként látja Magyarországot, nem pedig, mint Európa részét. Mint mondta. abban persze, hogy ez így van, az is szerepet játszik, hogy a nyugati világ ugyanúgy nem érti Magyarországot, ahogyan mi nem értjük őket.
Valószínűleg akkor lesz ezen a téren változás, ha Magyarország szerepe alapvetően megváltozik a reálfolyamatokban, például a nemzetközi gazdaságban, kereskedelemben való részvételben. Ezzel arra célzok, hogy ez nem pusztán elhatározás kérdése”
– jelentette ki, majd azzal folytatta, hogy a nemzetközi kontextus alapvető minden ország életében. „Az, hogy egy országnak milyen a nemzetközi elhelyezkedése, a külső erőtérhez való viszonya, nagymértékben a történelemből érthető meg. Ha Magyarország történelme bizonyos korszakaiban nem lett volna birodalom, vagy ne lettek volna birodalomjellegű ösztönei, nyilvánvalóan sokkal könnyebb lenne manapság a külső erőtérhez való viszony. A bal- és a liberális oldal nem különösebben érti ezt a hagyományt, vagy – szerintem tévesen – egy túlhaladott feudális örökségnek tekinti. Magyarországon a mai jobboldal nem kis mértékben ennek az örökségnek a továbbvivője, annak minden tehertételével együtt” – közölte.
Arra a kérdésre, mit ért tehertétel alatt, a politológus kifejtette, a Nyugat bizonyos erői birodalomépítőként tekintenek Orbán Viktorra, mint annak idején Mátyás királyra, ezért nagyon nehéz a mai magyar kormánynak szimpátiát keltenie maga iránt, ugyanis a magyar kormány nagyon hasonlóan vélekedik, mint anno Mátyás, aki a hatalmi egyensúly megbontásának veszélyét észlelte a Nyugat magatartásában.
Ez az orbáni felfogás pedig nagyon más, mint a bal- és a liberális oldal Nyugat-követése. Utóbbiaknál a nyugati minták egyszerű átültetése a tét. Mindazonáltal a magyar jobboldalnak számolnia kell azzal, hogy a Nyugat számára nem kis veszélyforrás, és éppen azért, mert Magyarországot globális szerepbe akarja hozni”
– mondta Csizmadia Ervin, aki szerint a politológusoknak és a politikai elemzőknek fontos feladatuk lesz a jövőben, hogy a történészek mellett ők is többet beszéljenek például a külső erőtérnek a magyar politikában játszott szerepéről.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor interjút adott a Magyar Nemzetnek.
Nyitókép: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP