Kiváló magyar agyak, de profitál-e belőle az ország? – Irányváltás a HUN-REN megújulásában

Nyitókép: HUN-REN

***

Októberben adott interjút a Magyar Nemzetnek Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, amelyben úgy fogalmazott, hogy „szerkezetváltásra van szükség a kutatóhálózatban annak érdekében, hogy a magyar tudomány és innováció igazi zászlóshajójává válhasson, és képes legyen felvenni a versenyt a világ legjobb kutatóintézet-hálózataival”. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig a napokban jelentette be, hogy megkezdődött a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvény egyeztetése a hazai kutatóintézmények hálózatával. Ennek kapcsán kerestük meg mi is Gulyás Balázs elnököt, és kérdeztük a részletekről.

***

Fel tud készülni a kutatóhálózat ennyi idő alatt egy szerkezetváltásra?

A HUN-REN megújulási folyamata nem októberben kezdődött. Év elején kezdtük meg azt a nemzetközi átvilágítási folyamatot, amely a teljes megújulás alapját képezi. Ennek során közel 100 neves külföldi és hazai kutató vizsgálta át a kutatóhálózat tudományos és szervezeti működését. Erre az elmúlt 75 évben, amióta a kutatóhálózat működik, nem került sor. A Magyar nemzetnek adott októberi interjúmban ennek az átvilágításnak az eredményei alapján fogalmaztam meg a szerkezetváltás szükségességét. Az elmúlt 10 hónapban a HUN-REN teljes kutatói közösségét bevontuk a folyamatokba.

De mégiscsak úgy tűnik, hogy az elmúlt másfél-két hónapban felgyorsultak az események.

Ez így van, hiszen szeptember végére értünk el oda, hogy a kutatóhálózat vezetőivel és közösségével összegezni tudtuk az átvilágítás eredményeit és az abból fakadó stratégiát a HUN-REN megerősítésére. Azt látjuk, hogy a HUN-REN-ben kiváló képességek vannak, azonban nem elég hatékonyan szervezzük meg magunkat annak érdekében, hogy a teljesítményünkből kihozzuk a maximumot. Az átvilágítással párhuzamosan megvizsgáltunk 20 hasonló kutatóhálózatot a világban és látjuk, hogy mik azok a tényezők a működésükben, amelyeket érdemes átvennünk. 

Az elmúlt 2 hónapot arra szántuk, hogy ezeket a megállapításokat, és az azokból következő fejlődési irányokat részletesen átbeszéljük a kutatói közösséggel: nem csak az intézeti vezetőkkel egyeztettünk személyesen, több körben, de bevontuk a teljes kutatói állományt is kérdőíves megkérdezés formájában. Nagy örömmel láttam, hogy a kutatói közösség aktívan bekapcsolódik a folyamatba, hiszen rengeteg visszajelzést kaptunk, és összességében azt láttam, hogy a közösség támogató az általunk felvázolt irányokkal kapcsolatban.

Mik ezek az irányok pontosan? Min kell változtatni a jelenlegi működésben?

A HUN-REN Irányító Testülete, amely a kutatóhálózat döntéshozó szerve, október 14-én fogadott el egy öt pontban összegzett stratégiát a kutatóhálózat megújításáról. Az első pont, hogy jöjjön létre egy önálló HUN-REN törvény, amely a működésünket szabályozza. Ez a világ legtöbb kutatóhálózatánál így van, stabilitást, kiszámíthatóságot és átláthatóságot ad. Ennek a törvénynek fontos eleme, hogy biztosítson egy önálló, a HUN-REN jellegzetességeire szabott jogi státuszt a hálózatnak, annak érdekében, hogy rugalmasabb és hatékonyabb környezetben tudjunk működni. 

A második pont a HUN-REN irányítási struktúrájának megújítását szorgalmazza. A javaslatunk értelmében megmarad a jelenlegi Irányító Testület és azonos hatáskörökkel működik tovább, mint jelenleg is, hiszen a többségében tudósokból álló testület egy nagyon fontos garanciája a tudományos kutatás autonómiájának. A tudományos munkát továbbra is kutatóintézetekben fogjuk végezni, de lehetőséget teremtettünk egy koordinációs funkció megjelenítésére a tudományos igazgatók kinevezésének lehetőségével. Ez azért fontos, mert az átvilágítás egyik alapvető megállapítása, hogy nincs jelenleg megfelelő együttműködés a különböző intézeteink között, holott a világban a tudomány a tudományterületeken átívelő kutatások irányába halad.

A többi három pont pedig a finanszírozási és vagyoni környezettel függ össze. Kiemelt fontosságú, hogy a kutatóintézeteink a saját tulajdonunkban álló ingatlanokban működhessenek, hiszen a jelenlegi helyzet, miszerint az Akadémia biztosítja az ingatlanokat, nem fenntartható. Kezdeményeztük, hogy a Kormány vásárolja meg ezeket az ingatlanokat az Akadémiától és adja a HUN-REN-nek.

A finanszírozásunk tekintetében pedig azt látjuk, hogy nagy előrelépést jelentett, amikor 2021-től a korábbi 17 milliárd forintról 39 milliárd forintra emelkedett az intézetek költségvetési támogatása. 

Azt fogalmaztuk meg, hogy már középtávon duplázza meg a Kormány a HUN-REN költségvetési támogatását, és biztosítsa ezt a megemelt finanszírozást egy hosszútávú szerződésben.

Cserébe vállaljuk, hogy a magyar kutatóhálózat a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára fog dolgozni. Segítünk megoldani a magyar emberek előtt álló kihívásokat, mint az egészséges öregedés, a környezetbarát energiatermelés vagy az agrárium vízgazdálkodási kérdései. Emellett növeljük a nemzetközi presztízsünket és nagyobb figyelmet fordítunk az egyetemekkel és a vállalati szektorral való együttműködésekre.

Egyeztették ezeket a javaslatokat a kormánnyal is?

Amikor szeptember végén az ötödik stratégiai workshopunk keretében kutatói közösségünkkel áttekintettük az átvilágítás eredményeit, 

Ezen felbuzdulva küldtük meg a fentiekben összefoglalt javaslatokat miniszter úrnak és az Irányító Testületünk nevében Szabó Gábor professzor úrral és Jakab Roland vezérigazgató úrral elmentünk hozzá azokat végig tárgyalni. Miniszter úr vállalta, hogy a javaslatunkat a Kormány elé terjeszti. Ekkor indult meg az idézett új törvény kidolgozása a Minisztériumban.

Hogy fogadta a kormány a javaslatokat?

Nagy sikernek tartom, hogy a kormány nem csak elvi támogatásáról biztosított, de döntést hozott arról is, hogy a HUN-REN által javasolt megújulás mellé áll a finanszírozásbővítéssel is. 

Már jövőre 50 százalékkal, 18 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhat a HUN-REN jövő áprilisi átállás esetén. Emellett azt a kérésünket is elfogadta a kormány, hogy kapjuk meg az ingatlanvagyont, amelyben most is működünk, de nem a miénk. Mindezért cserébe versenyképességet és teljesítményt vár a Kormány, azt, hogy a magyar kutatóhálózat a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára dolgozzon és segítsen megoldani a magyar emberek előtt álló kihívásokat.

Azt, hogy a kutatóhálózat gazdálkodjon több forrásból, gondolom senki nem vitatja a hálózaton belül? De hogyan fogadták a kutatóintézetek az új, egységes működési modellt? Nem tartanak a túlzott centralizációtól?

Központosítás? Ugyan már, messzemenően nem erről van szó. A célunk, hogy megszüntessük az átvilágítás során feltárt adminisztratív párhuzamosságokat annak érdekében, hogy a kutatóintézetek az érdemi, szakmai munkára tudjanak koncentrálni. Ehhez minden szükséges feltételt biztosítunk: épületet, finanszírozást, nyugalmat, kiszámíthatóságot.

De óhatatlanul csorbulnak a főigazgatók hatáskörei az új modellben.

Ez így nem fedi a valóságot. Mi határozottan azt mondjuk, hogy minden hatáskört, amely a hatékony működéshez szükséges meg kell tartani a kutatóintézetek és a főigazgatók, igazgatók szintjén. Teljesen természetes, hogy tudniuk kell önállóan pályázni, a dolgozók felvételében döntést hozni, beszerezni, gazdálkodni, meg kell tudniuk őrizni a jelenlegi brandjüket és sorolhatnám. 

Az egységes működésnek azonban számos előnye van: könnyen belátható, hogy hatékonyabban működtethető egy egységes hálózat, mint 20 jogilag különálló intézet, erősíthetők az együttműködések, csökkenthető a fölösleges adminisztráció a kutatóintézetek szintjén, egységes folyamatok alakíthatók ki a gazdálkodásban, HR-ben, számvitelben és ami talán a legfontosabb, hogy felszámolhatjuk azt az évtizedes adósságunkat, hogy nincs a hálózatban egy egységes kutatói életpályamodell, amely meghozza a fiatalok kedvét a kutatói életpályához: kiszámíthatóság, átláthatóság, teljesítmény-elvárás, minőség. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a legtehetségesebb fiatalokat sikerrel tartsuk itthon és a külföldön dolgozókat hazacsábítsuk.

Szintén sűrűn felmerül, hogy a kutató az kutasson, tőle ne várjon el senki konkrét, hasznosítható eredményt, főleg ne gazdasági értelemben. Mi erről a véleménye és az új működésben hogyan fogják ezt megközelíteni?

Nem értek egyet ezzel a megközelítéssel. A kutatás és a tudomány területe éppen azért maradt le egész Európában, ha az Egyesült Államokkal vagy Kelet-Ázsiával hasonlítjuk össze, mert egy régi gondolkodásmódot, egy régi modellt használtunk, éppen azt, amit Ön idéz, amely szerint a kutatók csak kutassanak, a mérnökök majd fejlesztenek, és mások megtermelik az eredmények alapján a termékeket. 

Több mint négy évtizedet volt szerencsém dolgozni kutatóként a világ legjobb intézeteiben és egyetemein. Mindenhol azt láttam, hogy ott nem áll meg a kutatói munka, hogy publikáljuk az eredményeinket. Ma már mindenhol az innovációval is foglalkoznak, ezt ma már nem lehet megúszni, még akkor sem, ha sok kutatónak a hasznosítási ügyek a komfortzónáján kívül esik. Ez nem azt jelenti, hogy minden kutatónak el kell mozdulnia ebbe az irányba, de a hálózat szintjén igenis foglalkozni kell a hasznosítással. 

Ehhez azonban együttműködésekre van szükség – nem csak nemzetközi irányba a külföldi kiváló egyetemekkel és kutatóintézetekkel, de a hazai egyetemekkel és iparral is. Az egyetemek viszik közelebb a kutatást a fiatalokhoz, az ipar pedig a hasznosuláshoz. Tudomány és kutatás holnap is kell, ennek zálogai a fiatalok és a praktikum.

De ez azt jelenti, hogy majd megmondják a kutatóknak, hogy pontosan mit kutassanak? Ami a cégeknek jó?

A tudományos kutatás szabadságát az Alaptörvény rögzíti, és én magam is elemi fontosságúnak és megkérdőjelezhetetlennek tartom. Az új struktúrában nem csökken, hanem éppen nő a tudományos autonómia azáltal, hogy a HUN-REN teljesen függetlenné válik a kormánytól és az államtól. Az új jogi szerkezetben ugyanis speciális jogállással bíró magánjogi szereplővé válik. 

ahogy csinálják ezt a világban mindenhol, például Franciaországban is, de megtartjuk azt a mozgásteret, hogy bármilyen kutatási téma meg tudjon jelenni a hálózatban. Azt azonban el fogjuk várni a kutatóinktól, hogy teljesítsenek. A tudomány egzakt világ: lehet mérni, hogy ki mennyit publikál, kire hivatkoznak, kinek mennyi nemzetközi együttműködése van, mekkora szerepet vállal a kutatói utánpótlás nevelésében, kinek mennyi szabadalma és hasznosító vállalkozása van. Nem mondjuk tehát meg senkinek, hogy milyen módszerrel és pontosan mit kutasson, de a teljesítményt elvárjuk. Azokat a kutatókat támogatjuk, akik teljesítményt hoznak.

Hozzá fognak tudni férni az európai kutatási forrásokhoz? Nem fog az történni a HUN-REN-nel is, mint a modellváltó egyetemekkel?

Természetesen hozzá fognak férni a kutatóink a nemzetközi kutatási programokhoz. Ez lényeges. Ahogy említettem, az új szerkezetben megmarad a többségében kutatókból álló Irányító Testület, azonos hatáskörökkel mint, amikkel most is rendelkezik, amit ráadásul az Alkotmánybíróság is megerősített 2022 végén, hogy ez így rendben van, ezáltal biztosított a tudományos kutatás szabadsága. E tekintetben tehát nem látok kockázatot. Jogi értelemben is egy saját szabályrendszer fog ránk vonatkozni. Ahogy említettem, az új működési modell illeszkedik a nemzetközi példákhoz is, azokból vesz át számos elemet.

Mire lesz elég az említett, megkétszereződő finanszírozás? Mire tervezik költeni?

Az első és legfontosabb, hogy rendezzük a kutatói és munkavállalói béreket. A költségvetésünk megkétszerezése lehetőséget teremt arra, hogy már jövőre számottevően emeljük a béreket, 3 éven belül pedig két-háromszorosára növeljük azokat. Emellett természetesen költenünk kell folyamatosan az infrastruktúránk modernizálására – most, hogy lehetőséget kapunk arra, hogy a saját ingatlanjainkban működjünk, azzal a felelősséggel is együtt jár, hogy gondoskodjunk azok állapotáról.

Mi történik ezekben a napokban a hálózatban és hogyan néz ki a következő időszak?

Jelenleg folyik a Kulturális és Innovációs Minisztérium által előkészített törvény véleményezése a kutatói közösség körében. Már egy körben átbeszéltük a főigazgatókkal a tervezetet, akiktől azt kértük, hogy csatornázzák be számunkra a kutatóintézetetek szintetizált véleményét, kérdéseit. Ezeket még egyszer áttekintjük közösen. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha széleskörben mellé tud állni a közösség a felvázolt megújulásnak. Jelenleg azt látom, hogy az alapvetésekben egyetértés van, de óhatatlanul felmerül egy ilyen átállás során számos részletkérdés, amelyeket át kell beszélnünk. Ezt tettük eddig is és folytatjuk a következő napokban, hetekben is.

A KIM vállalta, hogy – amint eddig is – figyelembe fogja venni a kutatóhálózat észrevételeit és ezt követően történhet meg a törvénytervezet benyújtása az Országgyűlésbe. 

Elegendő lesz ez a szűk félév az átállásra?

Sok az operatív teendő, de már felálltak azok a munkacsoportok Jakab Roland vezérigazgató úr közvetlen irányítása alatt, amelyek a transzformációért felelősek. Számos részletkérdést kell még kidolgoznunk, de nem látok komoly rizikót az átállás sikeres lebonyolításában. Rendkívül bizakodó vagyok a megújulással kapcsolatban, aminek az eredményeként a HUN-REN a magyar kutatás és innováció zászlóshajójává válhat, ha most tudunk és jól tudunk élni ezzel a lehetőséggel, amit a Kormánytól kaptunk. Még több nemzetközi együttműködés, még több innováció, még több hatás.