1956: Még élő hősök járnak közöttünk
Hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul, annak a dolgát már ránk bízták. Veczán Zoltán írása.
Pojácák, ripacsok, képmutatók és fizetett ügynökök páváskodnak nemzeti hőseink 1956-os heroikus műve körül.
Nyitókép forrása: Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára
„Magyar Péternél némiképp hitelesebb megítélője a forradalom és szabadságharc értékeinek és törekvéseinek a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, az 1956-os Magyarok Világszövetsége vagy éppen az 1956-os Pesti Srác Alapítvány. Ők petíciójukban így írnak a talpnyaló kisajátítási kísérletéről: »A magyar nemzeti színeket kommunista jelképpel beszennyező Rákosi-címert a magyar társadalom akkor azonnal, teljes egyhangúsággal és összefogással vágta ki mint a nemzet önérzete elleni gyalázatot. A legerélyesebben tiltakozunk különleges nemzeti jelképünk pártpolitikai célokra való felhasználása ellen. Nem kérünk a legújabb nemzetellenes erőszakból!«
A még velünk élő szabadságharcosoknak tehát ez a véleménye Magyar Péterről. Őket hallva teljesen érdektelen, hogy a Magyart instruáló tanácsadók, köztük éppen korunk Mark Palmere, azaz Pressman nagykövet mit gondol erről.
Szabadságharcaink, honvédő háborúink nélkül a mai Magyarország bizonyosan nem létezne, 1956 nélkül pedig nem lehetett volna Magyarország a legvidámabb barakk és az első rendszerváltó. Még inkább nem jöhetett volna létre 2010-ben a nemzeti együttműködés stabil rendszere.
1956-ban nem volt más út. Az ÁVH és a szovjet hatalom országszerte végrehajtott véres sortüzei, tömegmészárlásai után szó sem lehetett kiegyezésről, pláne nem diplomáciai megoldásról. Ilyenre amúgy sem volt akarat. A pesti srácok, a szabadságharcosok a fővárosban és sok más helyen a fegyveres ellenállást választották, életük árán is megmutatva hogy a magyar szabadság elvételéért nagy árat kell fizetni.
Előttük tisztelgünk ma és november 4-ig folyamatosan. És nem engedünk ’56-ból!”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul, annak a dolgát már ránk bízták. Veczán Zoltán írása.