Háborúról és békéről, az EP-választás tétjéről, valamint a Békemenetről is beszélt a miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjújában. Összefoglalónk!
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Cikkünk frissül!
Orbán Viktor rádióinterjút adott a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök beszámolt a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választásokról.
A kormányfő a beszélgetés elején leszögezte, hogy 30 évvel ezelőtt még általános volt a sorkötelezettség, s amikor ki lett vezetve, akkor az volt a gondolat, hogy mivel béke van Európában, és nincs riválisa a NATO-nak, ezért az állandó készenlét nem szükséges.
Orbán szerint míg most újra háború van, nagy a kérdőjel a korábbi döntés miatt, viszont nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkötelezettséget, a profi hadseregek felkészültebbek, s hajlandók arra, hogy áldozatot hozzanak a haza védelmében.
Leszögezte,
Magyarországon nincs napirenden a sorkatonaság bevezetése!
Szerinte napirenden van több dolog is, ami segítheti a magyar társadalom önvédelmét, de a sorkatonaság nem. Az pedig elfogadhatatlan, hogy uniós kötelezettségként beszélnek Brüsszelben a sorkatonaság visszavezetéséről. „Mintha valaki más döntene a magyarok véréről”. Ez elfogadhatatlan, ezt ki is kell fordítani, mint egy magot a földből, mielőtt a gondolat szárba szökkenne.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz. Most tárgyalások vannak arról, hogy francia kiképzőtisztek menjenek Ukrajnába, mindez egy új minőség – tette hozzá. A másik, ennél aggasztóbb esemény, hogy a nyugati országok által adott fegyvereket nem csak önvédelemre használhatják az ukránok – mondta a kormányfő.
Megjegyezte azt is, hogy jól kell felmérni a szembenálló felek szándékát, hiszen az oroszoknak van egy világos célkijelölése, miszerint Ukrajna ne legyen NATO-tag.
Rámutatott arra, hogy
a Nyugat le akarja győzni Oroszországot, miközben az oroszok jelezték, addig mennek előre, amíg veszélyben érzik a saját területüket.
A nyugatiak kapcsán fontos szempont, hogy messzebb vannak Ukrajnától, s azt gondolják, hogy emiatt messzebb vannak a kockázattól is. Viszont a modern technológiák miatt a nagyobb távolságok áthidalhatóak.
A miniszterelnök szerint mind a Tisza-, mind a Horthy-korszakban belekényszerítették Magyarországot a háborúba. Egyik világháborúban sem akartunk részt venni, de iszonyatos nyomás alatt álltunk – tette hozzá.
Szerinte minden egyes uniós csúcson nő a ránk nehezedő nyomás, és nem látni, hogy ennek hol a vége.
A kérdés, hogy van-e mögöttünk egységes ország a béke érdekében.
A legfontosabb kérdés, hogy meg akarunk-e halni Ukrajnáért. A válaszunk erre az, hogy nem akarunk
– tette hozzá.
A miniszterelnök leszögezte, ezt a háborút nem a mi érdekünkben vívják. Brüsszelben ez egy rendkívül népszerűtlen álláspont, de álljuk a sarat – tette hozzá. A NATO egy védelmi szövetség, amely arra való, hogy a tagállamok védelmét biztosítsuk, és nem arra, hogy beavatkozzunk egy másik országban, és ezzel világháborút okozzunk.
A szombati békemenet kapcsán Orbán Vikor elmondta, hogy mindenki érzékeli a közvetlen háborús veszélyt, hiába próbálja a baloldal eltagadni.
Aki úgy beszél, mint egy háborúpárti, úgy szállítana fegyvert, mint egy háborúpárti és úgy akar katonákat küldeni, mint egy háborúpárti, az egy háborúpárti.
Elmondta, a magyarok szerint nem bírna ki Európa még egy háborút, az unió pedig megy előre, s visz bennünket a háború felé, az unió vezetői minden pénzünket Ukrajnára költik, és közben nem fejlesztik az európai gazdaságot.
Orbán Viktor szerint egy jó európai választás révén le lehet téríteni az uniós vezetőket a háborúpárti pályáról. A kormányfő rámutatott arra, hogy minden nagy háború első szakasza morális nyomás alatt zajlott. Ahogy telt az idő, s látszódott, hogy a háború nem megoldás, úgy tolódtak el az erőviszonyok a békepártiság felé.
Szerinte fel kell ismernie mindenkinek, aki meg akarja nyerni ezt a háborút a harctéren, hogy ez nem lehetséges.
Orbán Viktor közölte, hogy ha majd később visszanézünk a most közelgő uniós választásokra, akkor könnyen lehet, hogy úgy találjuk: ez volt a nagy fordulópont. Nincs minden háború előre megírva a csillagokban – tette hozzá.
Ha a vezetők úgy döntenek, hogy a béke fontosabb, akkor béke lesz. Ezek nem szükségszerűségek.
Európában mégiscsak demokrácia van, és békepárti képviselőket kell küldeni – tette hozzá.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
„Ha Magyar hatalomra kerül, nem fogja megvétózni Ukrajna EU-csatlakozását. A fő magyar ellenzéki politikus túlságosan nagyra értékeli a jó kapcsolatokat Brüsszellel, ezért hatalomra kerülése után nem fog többé felesleges fejfájást okozni az Európai Uniónak” – állítják az ukránok.
A Maxima című műsorban adott megszólalásában Benjamin Netanjahu egyértelművé tette: a nemzeti határok védelme nem politikai ízlés kérdése, hanem a túlélés alapfeltétele. Szerinte ha egy állam nem képes ellenőrizni, ki lép be a területére, akkor idővel magát az országot is elveszíti.
Az emberek elsöprő többsége Orbánt akarja és nem Pojácát. Fenyegetőzni persze ettől még lehet. Horváth K. József írása.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője több fontos pontban is egyetért Orbán Viktorral, lenyűgözte a kormányfő sajtótájékoztatója, de az alpesi ország „horrorszilveszteréről” is elmondta a véleményét.
Szóba került a sikeres magyar családpolitika is.
Megkongatta a vészharangot az ukrán elnök.
