Nyitókép: Michal Cizek / AFP
„Fico előző miniszterelnökségekor egy gyilkosságba bukott bele, most az orvosok azért küzdenek, hogy ő maga ne váljon gyilkosság áldoztatává. Ennyit tudunk. Nem többet, és a két eset közt sincs több összefüggés. Ján Kuciaknak és mennyasszonyának az életét nem adja vissza egy másik merénylet, és Fico halálukért legföljebb rendszerének és pártjának működése miatt tehető felelőssé, a politikai felelősséget pedig akkor vállalta.
Semmit nem tudunk viszont a mostani merénylet tényleges motivációjáról, ahogy az elkövetőről is csak keveset. Aligha nevezhető liberálisnak, és nem csupán azért, mert egy szélsőjobboldali, oroszbarát paramilitáris csoporttal tartott kapcsolatot, hanem mert legutóbbi regényében például durván cigányozik, és a migránsokat is sűrűn emlegette veszélyforrásként. Ugyanakkor a szlovák sajtó utánajárása szerint a rokonok és a szomszédok egyöntetűen arról számoltak be, hogy ki nem állhatta Ficót, és az egyik szomszéd elmondása szerint Oroszországnak sem volt barátja. Arról a 2019-es elnökválasztás idején maga vallott, hogy a Progresszív Szlovákia jelöltjét – a későbbi elnököt – Zuzana Čaputovát támogatja.
Nézetei leginkább zavarosnak tűnnek, amelyből mindenki kedvére kiválogathatja az álláspontját alátámasztót, a többiről meg nagyvonalúan megfeledkezhet, és kommentelhet tovább ezerrel. Már ahol még lehet, mert a kiömlő szennytől – teljesen érthetően – több portál is megijedt, és beszűntette a hozzászólási lehetőséget. Ugyanis amit még szintén tudunk, hogy egy ilyen esetre egy felnőtt és épelméjű társadalom nem úgy reagál, ahogy azt a magyar kommentszekció tette.”