A NATO történetében pedig még soha nem fordult elő az, hogy valamelyik közép- vagy kelet-európai országból került volna ki főtitkár – mutatott rá a magyar tárcavezető.
Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország mindig is támogatta az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítését, és remélhetőleg ez az irány a következő főtitkár személyében is megmutatkozik majd.
„A helyzet ugyanis az, hogy a NATO történetében még soha nem fordult elő az, hogy valamelyik közép- vagy kelet-európai országból került volna ki főtitkár. Holott már húsz, illetve huszonöt éve a közép- és kelet-európai országok nagy része tagja a NATO-nak” – mutatott rá.
„És ezért én azt gondolom, hogy itt lenne az ideje annak, hogy ezt a gondolatot hangsúlyosan vessük fel”
– tette hozzá. „Ha egyetértünk abban itt a NATO-ban, márpedig egyetértünk, hogy a fő kihívás jelenleg keleti irányból érkezik, akkor azt gondolom, helytálló gondolat, hogy végre egyszer a főtitkár is a NATO keleti feléből kerüljön ki” – szögezte le.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a tagállamok egy jelentős része jól láthatóan Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök megválasztását támogatja a tisztségre. „De Magyarország ezt nem fogja tudni megtenni, mivel a NATO védelmi szövetség, ahol a legmagasabb szintű bizalomra van szükség a vezetők irányában” – hangsúlyozta.
„Mi, magyar részről nem tudjuk a bizalmunkat, nemcsak a legfelső, hanem semmilyen szinten sem egy olyan emberbe helyezni, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt. Azt hiszem, hogy ez érthető mindenki számára”
– húzta alá.
A miniszter végezetül kifejtette, hogy van még néhány tagállam, amely hezitál, és Klaus Iohannis román elnök jelöltsége ebből a szempontból új helyzetet teremtett.
„Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára” – összegzett.
(MTI)
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
Az asztalra csapott Szijjártó Péter.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Fico fontos tárgyalásokat folytat Orbánnal, de Tusk megint megpróbálná a magyar ellenzékel, ami legutóbb sem sikerült. Minden idők legnagyobb Békemenete pedig továbbra is nagy hullámokat vet, amit láthatóan Magyar Péter is rendkívül nehezen visel. Ezek voltak a legolvasottab híreink vasárnap.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
