Egyre több jel utal arra, hogy Magyar Péternek mégsem sikerült megszólítani a Fidesz-szavazókat
A kiábrándult fideszesek megszólalásig hasonlítanak a balos szavazókra a Pesti Srácok szerint.
Csizmadia Ervin szerint, „hiába leharcolt és fáradt a kormánypárt, van két ütőkártyája”.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Interjút adott az Indexnek Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
A politológust többek között a a kegyelmi ügy kirobbanása óta eltelt időben látott folyamatokról, a kormánypártok állapotáról, a Magyar Péter-jelenségről, valamint az ellenzék jövőjéről is kérdezték.
Hangsúlyozta, intézetük valamennyi munkatársa történelmi kontextusba helyezi a jelenben zajló politikai folyamatokat, és ez talán „megkülönböztető jegyük” a többi hasonló szervezethez képest.
Kifejtette: „az Orbán-rendszer nem egyedi a magyar politikatörténetben”, mivel idehaza mindig egy nagy párt uralta a közéletet. „Ez a nagy párt óriási ellenérzéseket váltott ki, viszont hiába gyűlölték nagyon sokan, de az ellenzék széttagoltsága miatt nem tudták megdönteni. Az ellenzék erőtlensége miatt – erre tanít a magyar történelem – két lehetőség kínálkozik mégis:
Az egyik az utca lázadása; a másik, ha a kormánypárton belül keletkezik hasadás”
– hívta fel a figyelmet.
„2024 tavaszán sem azt látjuk, hogy az eddigi ellenzéki pártok táltosodtak volna meg, hanem azt, hogy a nyilvánosság elé kerültek a kormánypárton belüli megosztottságok, illetve az utca is erősebben megmutatja magát. (...) Magyar Péter, aki pár hét alatt berobbant a magyar köztudatba, korábban ha nem is csúcsvezetőként, de a jobboldal berkeiben működött” – reflektált az elmúlt hetek történéseire a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
A kiábrándult fideszesek megszólalásig hasonlítanak a balos szavazókra a Pesti Srácok szerint.
Arra a kérdésre, hogy a magyar közéletben miért kapnak nagyobb hangsúlyt a kiemelkedő egyének, mint a politikai közösségek, Csizmadia azt felelte, hogy „a politika az 1990-as évek első feléig nélkülözte a vezéreket, de úgy általában: a személyiségeket. A rendszerváltás időszaka nem ismerte a politikai egyéniség fogalmát. Abban az időben bújtuk a programokat.”
Aztán az 1990-es évek közepén megjelent a Fidesz élén Orbán Viktor, ő pedig kisvártatva megteremtette a maga baloldali ellenpárját: Gyurcsány Ferencet.
A politikatudomány a politika perszonalizációjának nevezi ezt – húzta alá.
Itt megjegyezte: „a magyar ellenzék régóta vezetőhiánnyal küszködik, pedig jót tenni neki, ha vezetve lenne”.
„Magyarországon a politikai polarizáció növekedése miatt van egy kormánypárti és van egy ellenzéki politikai közösség. Az ellenzéki ráadásul töredezett. (...) Ha Magyar Péter tartósan a politikában akar maradni, az ő innovációja az lehetne, hogy a teljes ellenzéki politikai közösséget integrálja” – jegyezte meg a politológus.
Kitért arra is, ha a politikai közéletben alig van szerepe az eszméknek – sokkal inkább a bulvárnak és a botránynak –, nehéz kijelölni egy az eszmék megvalósítására alkotott programot. Egy ilyen helyzetben a célok minimalizálódnak: bukjon meg a kormány, aztán majd meglátjuk.
Ugyancsak kérdésre válaszolva hangzott el, hogy „a bulvárosodás bizonyos értelemben kiegészítője a már említett perszonalizációnak”.
Csizmadia Ervin felidézte, hogy legalább nyolc-tíz cikket írt az elmúlt években azokról a botrányokról, amelyek az 1990-es évek második felétől kezdenek professzionális méreteket ölteni. Erre kitalált egy kifejezést: botrányipar, „nagyjából 25 éve burjánzik és fejlődik”.
„A demokrácia eredeti jelentése: népuralom. A 21. században ez így módosul: uralom az elém táruló bulvárhíreket” – szögezte le.
„Hiába leharcolt és fáradt a kormánypárt, van két ütőkártyája. Az egyik, hogy egyedül ő képviseli a nemzeti érdeket, míg ellenzéke nem nemzeti alapon áll. (...) Ez a nemzeti, nem nemzeti törésvonal nagyon erős, és áthagyományozódott nemzedékről nemzedékre. Az ellenzék pedig ezen nem tudott változtatni. Ezért
sokan úgy gondolják ma is: ha bukik a kormány, egy a külső erőtérnek kiszolgáltatott ország leszünk.”
A másik ütőkártya, hogy
az ellenzék szétaprózott, illetve egy olyan politikus, Gyurcsány Ferenc zsebében van, aki 2006-ban azt tette, amit,
és emiatt, úgymond, nem lehet az ellenzékre bízni az országot” – magyarázta.