Nem, nincs rendben, mert ez az informális befolyás nem közfelhatalmazáson nyugszik, nem ellenőrizhető, nem számonkérhető.
Ha kinevezés alapján állami funkcióban dolgozik a lány, az rendben van? Nem, nincs rendben, mert a családi cégben természetes, ha a rokonok együtt dolgoznak, de közhivatalban nem. Mert összekeveredik a magán- és a hivatali kapcsolat, elvárás, függelem.
Ha a fiú bizalmas kormánymegbízást teljesít, az rendben van?
Nem, nincs rendben, mert elfogadhatatlan mértékben növeli a tisztességtelen/törvénytelen, ellenőrizhetetlen, titkos, veszélyes akciók lehetőségét. Ha apa, testvér, vej, barát hirtelen és mesésen meggazdagodik, az rendben van? Nem, nincs rendben, mert mindegyik mögött állami pénzek garmada van, mert a család gazdagodott törvénytelenül/tisztességtelenül a köz helyett.
Üzbegisztánról írtam? Nem. Azerbajdzsánról? Nem.
Orbán Viktor magyar kormányfőről írtam, aki a legkétesebb keleti despoták módjára építi a Család befolyását, hatalmát, vagyonát.
Amikor a »haza minden előtt« elkorcsosulva, megszégyenítve a »Család minden előtt«-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét. A pusztító vírust elegánsan despotizmusnak hívják, a konkrét magyar valóságban Orbán Viktornak.”