„Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk” – Szalai Vivien a Mandinernek

Nyitókép: Mandiner-archív

***

Tavaly októberben az Elle magazin címlapján szerepelt mint emblematikus nő a médiában Erős Antóniával és Szabados Ágnessel. Mit gondol, milyen a nők helyzete ezen a területen, kell-e egyáltalán aránytalanságokról beszélni?
Nem érzem a hátrányos megkülönböztetést. Lehet, hogy nem leszek mindenkinek szimpatikus, de alapvetően nem teszek különbséget férfi és női munkaerő, vezető között. Az elhivatott, tehetséges, szorgalmas, lojális munkaerőben és vezetőben hiszek, függetlenül attól, hogy milyen nemű. A médiában kiegyensúlyozottnak látom a férfi-nő arányt – mondom ezt dacára annak, hogy a TV2-nél én vagyok az első nő a hírigazgatói poszton. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egyúttal rekordtartónak is számítok, én töltöm be a leghosszabb ideje a posztot, amire nagyon büszke vagyok, küzdelmes terepről beszélünk. Megjegyzem, sok nő elköveti azt a hibát, hogy túlságosan férfias akar lenni, nem pedig önmagát adni és csak szimplán jónak lenni – mintha tudat alatt meg akarná mutatni, hogy nőként ő is ér annyit, mint egy férfi. Ezt a hozzáállást a magas beosztású nők gyakran a magánéleti szerepekre is kiterjesztik. Ezzel nem tudok azonosulni, nő létemre antifeminista vagyok, otthon szeretek ketteske lenni, ezt nem szégyellem bevallani. A munkában pedig a célom, hogy eredményes, szorgalmas, lojális és emberséges vezető legyek.

Külföldön évek óta torz médiaviszonyokról beszélnek Magyarország vonatkozásában, a közelmúltban új uniós médiatörvény is született, nem titkoltan a magyar helyzetre is hivatkozva. Mennyire látja kiegyensúlyozottnak a magyar sajtót?
Abszolút kiegyensúlyozottnak tartom, a magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva.

2022-ben még fordulatnak számított, hogy főműsoridőben a fiatal felnőttek körében a TV2 nagyobb nézettséget produkált az RTL-nél, tavaly már a TV2 ebben a kiemelt célcsoportban is tartósan dominált. Minek tulajdonítja elsősorban az eredményt?
Bravúros volt a teljesítményünk: az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt mi nyertünk. Alapvetően három pillére van a sikerünknek. Soha nem tagadtam, hogy a bulvár világából érkeztem – sőt, a bulvár szót nem pejoratív értelemben használom. Jókat szoktam nevetni azon, amikor újságírók megjegyzést tesznek a műfajra, közben pedig minden kolléga álma a Pulitzer-díj – márpedig maga Pulitzer József volt a bulvárújságírás előszobájának számító yellow press megteremtője. Mi a bulvárt mint érzelmekre ható közvetítőeszközt használjuk a hírműsorainkban, vagyis az anyagokat olyan módon dolgozzuk fel, hogy a nézőink figyelmét nemcsak felkelteni, hanem fenntartani is tudjuk. Emellett a TV2 hírműsorai állandóságot képviselnek mind az anyagok felépítésében, mind a hangvételükben, s ez a néző számára biztonságot jelent. Megszokta, tudja, hogy itt mindig ugyanazt kapja. Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk.

Mire gondol?
Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték. Huszonegy éve vagyok a médiában, és ugyan nem dolgoztam sok helyen – mindössze három munkahelyem volt, mivel mindig lojális típus voltam –, beleláttam sok szerkesztőség munkájába. Ez alapján kijelenthetem: ritka az olyan csapat, mint amilyen a TV2 hírosztályán összekovácsolódott. Büszke vagyok rájuk, jó érzés bemenni dolgozni. Félszavakból értjük egymást, mi nem kifelé beszélünk, nem cirkuszolunk a közösségi médiában, hanem tesszük a dolgunkat, a lehetőségeinkhez képest a legjobb módon.

A TV2-t, azon belül is a hírműsorokat továbbra is sokan nyíltan kormánypártinak tartják. Ön hogyan definiálná a csatornát?
A hírműsoraink konzervatív hangvételűek, vállaltan konzervatív értékeket képviselünk.

Ebbe belefér az is, hogy például a Sztárban sztár leszek! műsorukat kormánypárti politikusokkal reklámozták a TikTokon?
Az egy jópofa geg volt, nem látok benne semmi kivetnivalót. Annak idején Barack Obama kampánya gyakorlatilag egy hollywoodi sztárshow volt, szerintem az volt az a pont, amikor markánsan átalakult a politika és a show-biznisz kapcsolata, oda-vissza használja egymást a kettő. Szóval köszönjük szépen a reklámot, ebben az esetben sem történt semmi olyan, ami akár az amerikai kampányokban ne lenne rendszeres gyakorlat.

Klasszikus téma, hogy előbb-utóbb nem lesz szükség nyomtatott sajtóra, televíziócsatornákra. Mit tudnak kezdeni a jelenséggel? 
Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Megkaptam, hogy minden a digitális eszközökre fog áthelyeződni, az újságok megszűnnek, s a televíziózásra sem lesz már szükség hosszú távon. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét.

Éspedig?
A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők. De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja. Mégis, kezd hozzánk bejönni a negyvenes korosztály, aminek nagyon örülünk, és a jelenség pláne alátámasztja, hogy a televíziózásban még sok év van. A tévének továbbra is van ereje, varázsa, ami nyilván a gyorsaságra, gyors impulzusokra áhító fiatalabb generációnak nem elég, hiszen az a TikTokot, az Instagramot, a Facebookot és más online platformokat néz. Ám jól láthatóan van egy markáns tömeg, amelynek szüksége van a megszokottságra. Mire ez megváltozik, addig szerintem hosszú évek telnek el.

Ettől függetlenül terveznek az online térben is erősödni?
Természetesen, a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben. Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is.

Az idei választási év – ez hogyan határozza meg a műsorstruktúrát?
A választási időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe. Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással.

Vitaműsorokkal is készülnek? 
Az értelmes vita érdekes és szexi műfaj, jó lenne megteremteni a feltételeit, de ahhoz többen kellenek. A semmirekellő, céltalan hisztériának és vagdalkozásnak nincs értelme. Mi például korábban teret akartunk adni az egyik ellenzéki pártnak is a Mokkában, ám azt a 7-8 percet, amit a politikus arra fordíthatott volna, hogy a programjukról beszéljen, vagy belemenjen egy értelmes vitába, inkább hisztériára használta, és másfél perc után kirohant a műsorból.

Milyen egyéb terveik vannak erre az évre?
Az eredményeink megtartása, további nézőszámnövelés, az internetes platformunk markáns fejlesztése. További technikai újításokon dolgozunk, a múlt év végén új dizájnt kapott a Tények grafikája, ezt szeretnénk tovább finomítani, igazítani a nézői igényekhez és a folyamatosan változó nemzetközi trendekhez. Nagyon szeretem a versenyt, már a korábbi munkahelyeimen is ilyen szellemben dolgoztam, és ezt az évet sem tervezem másképp. Arra készülünk, hogy megtartsuk vezető pozíciónkat, sőt akár tovább növeljük az előnyünket. Személy szerint nekem több felkérésem van könyvírásra, emellett továbbra is nagy álmom a színdarab­írás is.

Tavaly óta a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány nagykövete. Miért szívügye az állatvédelem?
Az állatvédelmet társadalmi ügynek tartom, úgy gondolom, egy társadalom morális állapotát hűen tükrözi, hogy az emberek miként viszonyulnak az állatokhoz. Lelkes állatvédő családból érkezem, mindig is voltak állataim gyerekkoromban, most is van egy nyolcéves vizslám. Hiszem, hogy az állatvédelem nemcsak állat és ember, hanem ember és ember viszonyát is javítja. Aki egy idős, tizenéves állatot, aki leélt vele egy életet, képes szívtelenül beadni egy menhelyre, az ugyanúgy fog bánni az idős családtagjaival is. Fontos lenne tehát, hogy megtanítsuk az embereket a helyes állattartásra.