Ő az a pápa, aki miatt ma senkinek sincs névnapja

2024. február 24. 12:00

Magyarország 1587-ben vezette be a szökőévet.

2024. február 24. 12:00

2024 szökőév, ami azt jelenti, hogy a február 29 napos, a szökőnap pedig február 24-re esik – olvasható a Sokszínű Vidék cikkében. A magyarázat szerint, mivel az évszakok és a csillagászati jelenségek nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért kissé elcsúszott a naptár hozzájuk képest. A különbség évszázadokig nem jelentett gondot, de 

az 1500-as évek második felére már tíz naptári napra nőtt, ezért közbe kellett avatkozni.

1582-ben XIII. Gergely pápa rendelte el, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzen, hogy így a 10 napos eltérést kiküszöböljék. Hazánkban a módosításra 1587. október 21-e szombat után került sor, amikor is nem október 22., hanem november 1-je vasárnap következett, és ezzel Magyarország is szinkronba került a legtöbb európai országgal. Azóta pedig minden meghatározott évben – 4 évente – a 28 napos február hónaphoz hozzáadódik plusz egy nap, így február a szökőévben 29 napos lesz.

Érdekesség, hogy ezen a napon (február 24.) senki nem ünnepel névnapot, a naptárakban is csak szökőnap szerepel az aktuális névnap helyén. A hagyományosan február 24-re eső Mátyás nap szökőévekben 25-re csúszik, és az utána következő névnapok is csúsznak egy napot. Ez az átrendeződés „Mátyás ugrása” néven is ismeretes – olvasható a HVG cikkében.

Nyitókép: Wikipédia

 

 

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2024. február 24. 21:12
A tökéletes, javíthatatlan naptárban minden év, sőt minden hónap vasárnappal kezdődik. Mindig minden hónap 28 napos, 4 hetes. Év végén van Világnap, nevezzük inkább Szilveszternek! 13X28+1=365. A Szilveszter tehát mindig a legjobbkor, éppen szombat és vasárnap között van. A jelenlegi szabályok szerint van szökőév, de a szökőnap június 28-a és július 1-je között van és nem tartozik sem hónaphoz, sem héthez, csak az évhez. Úgy hívják, hogy szökőnap. A dátumból az emberek fejből és azonnal tudnák, hogy milyen napra esik. 13-a például péntek. :-) Mindig minden hónapban és évben péntek. Tele van a hócipőm a mai időpont meghatározásokkal, hogy a hónap harmadik csütörtöke és hasonlók, ami azt jelenti, hogy 15-e és 21-e között váltakozik. Meg páros hetenként. Ki tudja, hogy mikor hányadik hét van? A fenti naptárban az is egyszerű, mivel mindig minden hónap = 4 hét.
Akitlosz
2024. február 24. 20:49
"Magyarország 1587-ben vezette be a szökőévet." ??? Egészen bizonyos, hogy cikk szerzője tudja, hogy miről beszél? Miért a témához nem értő sík hülyékkel írat cikket a Mandiner? A szökőnapot Julius Caesar vezette be a naptárba i. e. 45. (= AUC DCCIX) január elsején, amikor Pontifex Maximusként ez volt a dolga. Ezt a feladatát is jól megoldotta, az elődei trehányak voltak. Az ötlet nem az övé, a naptár már évszázadokkal korábban ki lett dolgozva Egyiptomban és bár be is lett vezetve, de akkor még a nép nem fogadta el, nem használta. Ehhez kellett Caesar. Különben a mai naptár még mindig nem jó. A valóságban ugyanis nem 12, hanem 13 teljes hónap van egy évben. 364/28=13. A 13. hónap természetesen február és március között van és mercedóniusnak hívják.
Sephiroth
2024. február 24. 16:37
Kedves Cikkíró! Amit a cikkben ír, az tényszerűen nem igaz! Érdemes volna tájékozódni! Röviden: Gergely pápa naptárreformja nem a szökőnap bevezetèséról szólt - ez a előtte használt Julianus-naptárban is megvolt. Hanem arról, hogy a kerek 100-as évszámokban elmaradnak a szökőnapok, kivéve, ha 400-zal is oszthatók. Ez okozza az elcsúszást a mai napig az ortodox egyházhoz képest, amely nem alkalmazta a naptárreformot.
kep3144-2
2024. február 24. 16:04
364/13=28 13 huszonnyolc napos azaz pontosan négy hetes hónap kéne. Lenne plusz egy ünnepnap és kész lenne a tökéletes naptár.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!