Víz nélkül nincs élet: a kiszáradó tájak rossz példáiból tanulhat Magyarország
Coloradótól az Aral-tóig számos példát találhatunk arra a világban, hogyan lehet végzetesen elrontani a vízügyeket – Magyarországon is tanulhatunk belőlük!
A kánikulában nagyon jól tud jönni, ha a közelben van egy nyilvános kút, de van elég Budapesten?
A X. kerület önkormányzata a Facebook-oldalán tudatta, hogy a Zöld Kőbánya program keretében a kerület két forgalmas csomópontjára is „kulacstöltő állomást”, azaz ivókutat létesítettek. Az egyik a hivatallal szembeni buszmegállóban, míg a másik az Újhegyi sétányon, a Bányató utcai buszmegállóban van. A most telepített, bárki számára elérhető közkutak egy kerületi kezdeményezés keretében valósulhattak meg, azonban a számos olyan területe van a fővárosnak, ahol hiány van ezekből a kutakból.
Leginkább játszóterek és a forgalmasabb csomópontok környékén lehet víztöltő állomásba botlani Budapesten, azonban összességében nem sok ilyen eszközzel büszkélkedhet a főváros, holott a főpolgármester is a Zöld Budapest mellett kampányolt. Szerencsénkre számos olyan weboldal és mobiltelefonokra készített applikáció is rendelkezésre áll, amelyekkel nyomon lehet követni, hol van a legközelebbi közkút.
Ezt is ajánljuk a témában
Coloradótól az Aral-tóig számos példát találhatunk arra a világban, hogyan lehet végzetesen elrontani a vízügyeket – Magyarországon is tanulhatunk belőlük!
A Főkert, a Budapest GO, a Budapest.hu, a közkutak.hu és a MaVíz weboldalán is meg lehet nézni, hogy a város mely pontján vannak olyan kutak, ahonnan ivóvizet lehet vételezni.
A térképeket végignézve azt látni, hogy a fővárosban klasszikus ivóvizes kútból viszonylag kevés van. A helyzeten még évekkel ezelőtt úgy próbáltak javítani, hogy sok vidéki településhez hasonlóan Budapest akkori vezetése úgy döntött: tűzoltócsapokat alakítanak át úgy, hogy azok egyik végén van egy csap, ahonnan lehet friss ivóvizet inni.
A fővárosban még a tűzcsapokból is jó minőségű, iható víz folyik.. Ha a tűzoltóságnak szüksége van a tűzcsapokra, a rászerelt szerkezetek bármikor levehetőek a megfelelő eszközzel”
– mondta anno Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek korábbi elnöke. A dolog külön szépsége, hogy az ivócsap koncepcióját magyar egyetemisták gondolták ki és az ő kezdeményezésükre valósította meg az előző fővárosi vezetés.
Az elmúlt években azonban alábbhagyott a lendület, a fővárosban nem létesülnek nagyon új kutak az itt élők nagy bánatára. Levélben kerestük a Fővárosi Önkormányzat sajtóosztályát, hogy az elmúlt években hány közkutat létesítettek, ám nem reagáltak eddig a levelünkre, amint ez változik, frissítjük a cikket.
Ezt is ajánljuk a témában
Coloradótól az Aral-tóig számos példát találhatunk arra a világban, hogyan lehet végzetesen elrontani a vízügyeket – Magyarországon is tanulhatunk belőlük!
Karácsony Gergely választási kampányának is fajsúlyos eleme volt, hogy megválasztása esetén sokkal nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelemre. Az új Fővárosi Közgyűlés első lépése az volt, hogy az alakuló ülésen kihirdették a klímavészhelyzetet és megbízták a főpolgármestert és stábját, hogy a főváros csökkentse széndioxid-kibocsátását, valamint hogy Budapestet felkészítsék „az egyre szélsőségesebb időjáráshoz való alkalmazkodásra”. Ennek része akár lehetne az is, hogy több közkút lesz a városban.
A Fővárosi Önkormányzat el is indított egy Hűsítő Budapest nevű programot, melynek keretében némileg több lett az ivókút a fővárosban. Az MTI Fotóbankba utoljára tavaly tavasszal került fel kép ezzel kapcsolatban, akkor az Andrássy úton adtak át egy ivókutat, ám megjelentek ezek a csapok a metrómegállókban is a nemrég átadott 3-as vonalon, ha már klíma nincs. „Az akcióban a klímaváltozás és az azzal járó globális felmelegedés hatásait felismerve 35 ivókúttal várják a városlakókat, ezzel is arra ösztönözve a lakosságot, hogy palackos vizek vásárlása helyett töltsék újra kulacsaikat” – írták a tájékoztatóban.
A nyár elején interjút adott a Mandinernek Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő, aki lapunknak részletesen beszélt a kútamnesztia részleteiről.
Hazánk adottságainak köszönhetően ötven méter mélységig, az első vízzáró rétegig, úgy tudjuk használni a talajvizet – ráadásul ingyen -, hogy az nem érinti az ivóvízbázisunkat”
– fogalmazott a Mandinernek a kormánypárti politikus. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy Juhász Hajnalka mit nevez konzervatív környezetvédelemnek. A teljes interjút itt tudja elolvasni.
Ezt is ajánljuk a témában
A balliberális zöldpolitikát alapvetően politikai terméknek tekintem, ahol nem érzem azt, hogy valós társadalmi igényeket tükröződő megoldások születnek. A mi javaslataink a reális vállalások és teljesíthetőség talaján állnak – mondja a KDNP országgyűlési képviselője lapunknak.
Nyitókép: MTI Fotó: Bodnár Boglárka