Magyarország irtózatosan lemaradt a gondolkodásban. Interjú.
„Következő könyve már előrendelhető. Miről fog szólni?
A digitális kapitalizmusról. A globalizáció következő nagy kihívása lesz, hogy a digitális nagyvállalatok által dominált kapitalizmusban, amelyben élünk, mi történik majd, ha az algoritmusok, a robotok, a mesterséges intelligencia elterjedése nagyrészt szükségtelenné teszik az emberi munkát. A küszöbén vagyunk ennek, sőt, ez a folyamat már zajlik is. A másik kihívás: az adat-, vagy megfigyelő kapitalizmus, amikor mindent tud rólad a nagyvállalat. Ma már egy digitális nagyvállalat sokkal veszélyesebb, mint egy állam, mert sokkal inkább függünk tőlük. Megkerülhetetlen téma, de nincs feldolgozva Magyarországon, ahol inkább minden Orbán Viktorról szól, miközben itt a klímaváltozás, a digitális kapitalizmus és Kína felemelkedése. Utóbbiról szintén szeretnék könyvet írni. Olyan események zajlanak, amelyek sokkal nagyobbak annál, mint amibe bele vagyunk ragadva, de ezt a magyarok nem veszik észre.
Figyelemfelkeltésnek szánja a könyvsorozatát?
Az a benyomásom, hogy Magyarország irtózatosan lemaradt a gondolkodásban. A magyarok többsége nem olvas külföldi nyelveken, és lefordítva sincsenek azok a könyvek, amelyek a tágabb világról szólnak. Két lehetőség van: vagy le kell fordítani ezeket a könyveket, de erre a kiadóknak nincs pénze, vagy zanzásítod őket, és megpróbálsz figyelemfelkeltésként nagy köveket bedobálni a tóba.
Nagyon-nagyon nehéz kirángatni a beragadt magyar közvéleményt, annyira beálltak a frontok. De közben azt érzem, hogy a mai huszonévesek sok szempontból már vállat rándítanak a pro-Orbán és anti-Orbán civakodásra.
Külföldre mennek dolgozni, és sokkal jobban érdekli őket a klímaváltozás, a digitális világ, a Távol-Kelet felemelkedése, mint ezek a viták. A mai huszonéveseknek, akik nyelveket beszélnek és nyitottak a világra, már sokkal inkább azok a kérdések fontosak, amelyekről én is beszélek.
Onnan indultunk, hogy mennyire optimista vagy pesszimista az emberiség jövőjével kapcsolatban, amit azonban most mondott a fiatal generációról – amelynek a kezében a jövő –, mégiscsak optimista.
Csakhogy az a baj, hogy nem az ő kezükben van a jövő. Azokat a döntéseket, amelyek az életük jövőjét befolyásolja, nem ők hozzák meg. Greta Thunberg felháborodása arról szól, hogy basszus, idős fehér férfiak hoznak döntéseket egy olyan jövőről, amelyben nem ők fognak élni. Még csak nem is a fehérek lesznek többségben. Az Egyesült Államok már nem dominánsan fehér ország, Afrika népessége négyszer akkorára fog nőni, mint Európáé. A mostani politikusok évtizedekkel ezelőtti szocializációs élményeik alapján hoznak döntéseket a mai huszonévesek klímajövőjéről, amit azért nem képesek megérteni, mert még mindig a huszadik század vitáit vívják.”
Nyitókép: YouTube
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
