Téphetik a hajukat a környezetvédők: magasról tesz az elvárásaikra az új amerikai elnök

Már most aggódhatnak a demokraták Trump egyik új rendelete miatt.

A vonós hangszerekből álló zenekarok a kései reneszánsz óta részei a magyarországi népzenei hagyománynak.
Az UNESCO 2022-ben felvette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára a vonósbandák hagyományát. Július 26-án, Balatonfüreden adták át az erről szóló dokumentumot.
A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok a kései barokk idején jelentek meg a Magyar Királyságban, majd beleépültek a Kárpát-medence hagyományos zenei kultúrájába.
Ezt a hagyományelemet tette fel az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló okiratot Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, valamint Závogyán Magdolna a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára adta át a vonós népzenészek közösségét képviselőPál István Szalonna népzenésznek, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettesének, számolt be a Krónika Online.
Nyitókép: Hagyományok Háza