Gyönyörű látni, ahogyan Szájer József közéletbe való visszatérésének hírére beindult a buzizó, pedofilozó poszt+kommentfolyam
Gondolom a homofóbiát vizslató európai jelentéstevők innen merítik az információikat.
Anyák napi poszttal jelentkezett az énekesnő.
Anyák napja alkalmából egy nosztalgiázó bejegyzést tett közzé az énekesnő közösségi oldalán. A szövegből kiderült, hogy akadtak nehezebb időszakok az életében. Majd azzal folytatta, „aztán az idő elkezdte szépíteni a dolgokat, no és elkezdett engem is tanítani...”
„Volt azért ott szép is és tanítás a diófa tövében, a könnyek és nevetések súlya alatt.
Volt oka a lehetetlen helyzeteknek, a kilátástalanságnak.
Ha ütött, és megtört bennünket ott a sors keze, azért kaptunk is” – idézte fel.
„Mindez megtanított bennünket összetartozni, jó szomszédnak vagy rokonnak lenni. Akárhogy is, de szükségünk volt egymásra, hát összefogtunk. Ha semmink nem volt, nem volt, ha meg volt megosztottuk. Kicsik, nagyok” – sorolta az előadóművész.
Ezután arról írt, hogy „mégis csak van valami ebben a vajdasági levegőben, létben, ami megbabonáz újra és újra, a maga szomorú, olykor meg vidám múltjával együtt.
Sose hittem volna, hogy könnybe lábadt szemmel fogom majd megmutatni a gyerekeimnek ezt a naplementét, ami csak itt van a világon egyedül”.
„S közben nézem az arcukat s látom bennük a Krivajban békászó kicsi Magdit, meg a Horgász-szigeten betyárkodó kicsi Vilit. Aztán összemosódik előttem a kép és elcsuklott hangon mondom:
„No itt született, anya meg apa”.
– zárta bejegyzését az énekesnő.
A poszthoz egy kedves családi fotót is csatolt, ahol öten állnak háttal egy folyóparton. A felvétel jól mutatja, hogy milyen gyorsan cseperednek a hármasikrek.
A vonatkozó bejegyzést alább tekinthetik meg:
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás