A gázársapka nem lenne más, csak egy újabb szankció, amelyet piacszabályozó intézkedésnek próbálnak eladni – mondta Kovács István stratégiai igazgató, aki az energiaszolidaritás ötlete kapcsán feltette e kérdést: vajon melyik tagország vezetője adna át egyetlen köbméter gázt más államnak a saját készletei rovására?
A ma kezdődött európai uniós csúcson felvetődő elképzeléseket és javaslatokat értékelte mai sajtótájékoztatóján az Alapjogokért Központ. Kovács István stratégiai igazgató a tárgyalandó témák közül a gázársapkát emelte ki, amelyet bár piacszabályozó intézkedésnek próbálják eladni, de ez nem más,
A javaslatról ráadásul már most lehet tudni, hogy hazánk mellett olyan tagállamok sem támogatják, mint Németország, vagy Hollandia. Kovács szerint beláthatatlan következményei lennének egy ilyen intézkedésnek.
A stratégiai igazgató arra is kitért, hogy már a javaslat bejelentésére elkezdett emelkedni a gáz ára, ahogy az Északi Áramlat megrongálása után is történt.
A Bizottság további javaslatai között szerepel az energiaellátás biztonságának erősítésére kitalált energiaszolidaritás, bár ennek még nem ismertek a részletei. „Ennek kapcsán a közös gázbeszerzés irányába kellene a tagállamoknak elindulniuk, amely viszont szembemegy az alapvető közgazdasági elvekkel, egy alapvetően elhibázott elképzelés” – értékelt Kovács István.
Emlékeztetett, hogy ugyanilyen próbálkozás volt a közös uniós vakcinabeszerzés, amelynek az lett az eredménye, hogy
Kovács ennek kapcsán kitért az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciógyanús ügyére.
Kovács István az energiaszolidaritás kapcsán feltette a kérdést: „Vajon melyik tagország vezetője adna át egyetlen köbméter gázt más államnak a saját készletei rovására, amikor saját országának sincs elég. Ez is ellentmond a józan észnek. Morállal nem lehet fűteni” – jegyezte meg a stratégiai igazgató.
Kovács leszögezte: „a szankciós politika többet árt Európának, mint az oroszoknak. Ezt egyre többen ismerik fel, de csak Magyarország cselekszik, így nemzeti konzultáció keretében kérdezi meg az állampolgárokat az uniós szankciós politikáról.”
Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató szerint a mostani válság kezelése a migrációs válság félrekezelésére emlékeztet. Akkor is a szolidaritás gondolata mögött akarták bevezetni a kötelező kvótát. Most ugyanez megy a szankciókkal. Felhívta a figyelmet, hogy
Felidézte, hogy a keddi európai parlamenti ülésen is ez volt a téma, de sajnálatosan a főbb politikai pártcsaládok vezetőinek szájából egyszer sem hangzott el a béke vagy a konfliktus tárgyalásos rendezésének lehetősége.
Ugyanakkor kiderült, hogy az unió vezetői az olasz és svéd választások után erősen félnek a jobboldali, nemzeti-szuverenista erők megerősödésétől. Brüsszel már ezeket az országokat is a szőnyeg szélére állítaná, szerintük ugyanis
Ezt annak tükrében érdemes vizsgálni, hogy brüsszeli körökből egyre többen demokratikus ellenálló képességi eszközért kiáltanak.
„De itt most nem a gazdasági ellenállóképesség növeléséről van szó, hanem a választópolgárok akaratával szembeni ellenállásnak, akik nem a brüsszeli iránymutatásoknak megfelelő erőket tüntetik ki a bizalmukkal. Az európai politikai közhangulat kezd szembefordulni a Brüsszelben elvárt iránnyal, az európai politikai vezetők egyre inkább szembesültek azzal, hogy az uniós polgárok mást gondolnak, hogy ezt a mostani konfliktust hogyan kellene kezelni ” – mondta Kovács Attila.
Nyitókép: Ursula von der Leyen az Európai Parlament ülésén (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főképviselője foggal-körömmel próbálta meggyőzni Belgiumot orosz eszközökből finanszírozott ukrán kölcsön szükségességéről.
Minden várakozást felülmúló érdeklődés övezte az első Mandiner Díjátadó Gálát.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője élesen bírálta azokat a békejavaslatokat, amelyek Ukrajna katonai létszámának korlátozását céloznák.
A döntés egy lengyel ügy kapcsán született.
Az euroszkepticizmus minden eddiginél jobban terjed, egyre többen fordulnak el az EU-tól.
Az uniós segítségnek lesz ára, ami akár Zelenszkij székébe is kerülhet.
Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főképviselője foggal-körömmel próbálta meggyőzni Belgiumot orosz eszközökből finanszírozott ukrán kölcsön szükségességéről.
Minden várakozást felülmúló érdeklődés övezte az első Mandiner Díjátadó Gálát.
