A ma kezdődött európai uniós csúcson felvetődő elképzeléseket és javaslatokat értékelte mai sajtótájékoztatóján az Alapjogokért Központ. Kovács István stratégiai igazgató a tárgyalandó témák közül a gázársapkát emelte ki, amelyet bár piacszabályozó intézkedésnek próbálják eladni, de ez nem más,
mint egy újabb – kifejezetten az orosz gázra vonatkozó – szankció.
A javaslatról ráadásul már most lehet tudni, hogy hazánk mellett olyan tagállamok sem támogatják, mint Németország, vagy Hollandia. Kovács szerint beláthatatlan következményei lennének egy ilyen intézkedésnek.
A stratégiai igazgató arra is kitért, hogy már a javaslat bejelentésére elkezdett emelkedni a gáz ára, ahogy az Északi Áramlat megrongálása után is történt.
A Bizottság további javaslatai között szerepel az energiaellátás biztonságának erősítésére kitalált energiaszolidaritás, bár ennek még nem ismertek a részletei. „Ennek kapcsán a közös gázbeszerzés irányába kellene a tagállamoknak elindulniuk, amely viszont szembemegy az alapvető közgazdasági elvekkel, egy alapvetően elhibázott elképzelés” – értékelt Kovács István.
Morállal nem lehet fűteni
Emlékeztetett, hogy ugyanilyen próbálkozás volt a közös uniós vakcinabeszerzés, amelynek az lett az eredménye, hogy
a kontinens állampolgárai jutottak hozzá a legkésőbb és a legdrágábban a koronavírus elleni oltásokhoz.
Kovács ennek kapcsán kitért az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciógyanús ügyére.
Kovács István az energiaszolidaritás kapcsán feltette a kérdést: „Vajon melyik tagország vezetője adna át egyetlen köbméter gázt más államnak a saját készletei rovására, amikor saját országának sincs elég. Ez is ellentmond a józan észnek. Morállal nem lehet fűteni” – jegyezte meg a stratégiai igazgató.
Kovács leszögezte: „a szankciós politika többet árt Európának, mint az oroszoknak. Ezt egyre többen ismerik fel, de csak Magyarország cselekszik, így nemzeti konzultáció keretében kérdezi meg az állampolgárokat az uniós szankciós politikáról.”
Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató szerint a mostani válság kezelése a migrációs válság félrekezelésére emlékeztet. Akkor is a szolidaritás gondolata mögött akarták bevezetni a kötelező kvótát. Most ugyanez megy a szankciókkal. Felhívta a figyelmet, hogy
a szankciók bevezetése nem a tagállamok ötlete volt, ezt az Európai Bizottság elfogadtatta a tagállamokkal.