Szánthó Miklós: A baloldal kifutott az időből a népszavazással kapcsolatban

2022. január 12. 13:05

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a baloldalon nem ismerik a szabályokat vagy azokat nem veszik komolyan.

2022. január 12. 13:05
null

Hiába szeretnék a balliberális erők, hogy az országgyűlési választásokkal egy időben sor kerüljön az általuk kezdeményezett népszavazásra, a jogi-eljárásrendi korlátok, valamint a referendumot övező érdektelenség miatt erre nem fog sor kerülni, írja a Magyar Nemzet. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központja igazgatója a lapnak elmondta, hogy „a baloldalon nem ismerik a szabályokat vagy azokat nem veszik komolyan és alaptalanul hitegetik a választókat. Miközben

Tudvalevő ugyanis, hogy az általuk kezdeményezett két kérdésben népszavazásra csak hosszú hónapok múlva tudna sor kerülni” – mondta el Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Hozzátette: „Már ha egyáltalán sikerül összegyűjteni az aláírásokat . Bár saját szimpatizánsaikat, a választópolgárokat azzal hitegetik, hogy »na most ezzel ma is megdöntjük az Orbán-kormányt«, az évtizedek óta lényegében változatlan jogi eljárásrend miatt már a kérdések tavaly nyári benyújtásakor is teljesen világos volt, hogy elegendő aláírás esetén azokról már csak a következő Országgyűlés tud dönteni” – hívta fel a figyelmet Szánthó.

Technikai problémák

Kiemelte: „Erre a referendumra leghamarabb nyáron, de inkább ősszel vagy legkésőbb jövő tavasszal kerülhetne sor. Gondoljunk csak bele, hogy a korábbi szociális népszavazást a Fidesz 2006 októberében kezdeményezte, a szavazás maga azonban csak 2008 márciusában volt! A baloldalnak mindenekelőtt össze kell gyűjtenie minimum 200 ezer aláírást, erre 120 napjuk van, a saját, időközben sokszor korrigált céldátumuk január közepe. Ezt követően a választási szerveknek ellenőrizniük kell az aláírásokat, hogy azok valódiak, érvényesek-e. Erre 60 nap áll rendelkezésre, de 30 napot minimum igénybe szokott venni” – emlékeztetett a szakértő. Megjegyezte: Az NVB ezen döntése ellen jogorvoslattal lehet élni, ami az eddigi összes hasonló magyarországi népszavazási kezdeményezésnél meg is szokott történni. A bíróság nagyon rövid időn belül dönt általában ilyen ügyekben, és ha zöld lámpát kap a kezdeményezés, arról az NVB tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, de ekkor már nagy valószínűséggel március közepét fogunk írni, az is lehet, hogy májust.

„A parlamentnek ilyenkor pár napon belül el kell rendelnie a népszavazást, már ha ülésezik, de a választási kampány miatt ilyenkor nem szokott, ezért rendkívüli ülést kellene összehívni, vagy adott esetben már az új Országgyűlés hozza meg a döntést. Ha ez megszületik, akkor még azt is meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon és támogató állásfoglalás esetén csak azt követően, leghamarabb áprilisban, de inkább június-júliusban tudja kitűzni a népszavazás időpontját a köztársasági elnök és ezen időpont a kitűzéstől számított 70-90 nap között lehet” – hívta fel a figyelmet az igazgató.  Mint ahogy arra Szánthó kitért, a folyamat valóban bonyolult és hosszadalmas, de a vonatkozó jogszabályok hosszú évek óta hatályban vannak, ahogy a kapcsolódó joggyakorlat is több évtizedes. „A baloldal tehát vagy nem ismeri a szabályokat, vagy nem veszi azokat komolyan, megtévesztve és alaptalanul hitegetve ezzel a választópolgárokat. A tudatlanság vádja ez esetben azért nem valószínű, mert a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást viszont minden eszközzel, minden egyes eljárási szakaszban igyekeztek meggátolni. A kérdéseket hitelesítő döntést megtámadták a Kúrián, majd a vonatkozó országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróságon, miközben

– rögzítette az Alapjogokért Központ vezetője.

Szánthó felhívta a figyelmet: „Mintha ez még nem lenne elég, kedden, a népszavazás április 3-ra történő kitűzését követően a nyílt társadalom hálózatához tartozó TASZ nevű emberi jogi fundamentalista szervezet újra megtámadta a gyermekvédelmi kérdéseket az Alkotmánybíróságon – most nem az országgyűlési, hanem a korábbi bírósági döntést kifogásolják. Emlékezetes, ők voltak azok, akik az ötödik gyermekvédelmi kérdést is megfúrták egy genderista bíró hathatós közreműködésével a Kúrián, melyet az AB csak utólag tudott alkotmányosan korrigálni” – folytatta. Az igazgató szerint bár a gyerekek genderérzékenyítését hevesen pártoló szervezet az újabb aknamunkájával már nem tudja felülírni az államfő döntését, látható, hogy antidemokratikus elkötelezettségükről tanúbizonyságot téve még

hogy gáncsolják a referendumot, ezáltal védelmezzék a genderőrületet, azt célozva, hogy védelem nélkül maradjanak a legvédtelenebbek: gyermekeink.

Fotók: Földházi Árpád

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fabulon a bőre őre
2022. január 14. 21:50
Már csak nyolcat alszunk! Ha Áder jan. 22-ig nem hirdeti ki az összefosási népszavazást, akkor az nem fogja megbuktatni a zorbánt. Akkor a makizajbéka még magasabbra mászik a létrán, mert látja a fényt.
masikhozzaszolo
2022. január 12. 16:45
A jobboldal is. Az 5. kérdés kimaradt, sajnos.
keltafan
2022. január 12. 16:35
Ne adj Isten meglenne, akkor úgyis be lehet vetni Kubatov fociultráit.
llnnhegyi
2022. január 12. 16:27
Bíztató előjele az országgyűlési választásokon történő moslekkoaliciosok bukásának! Hajrá márki Zay Péter Dobrev Klára ,durr pofára!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!