A profit kis százalékát érinti csak árak befagyasztása.
A meghatározott élelmiszerek februártól érvényes rögzítése nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozta szerdai közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A döntés védi a beszállítókat, és
– tették hozzá. A NAK fontos eredménynek tartja, hogy a hat termék árának átmeneti maximalizálását előíró szabályozás az esetleges áruhiány elkerülése érdekében a kereskedőket, és nem a beszállítókat kötelezi garantálni az érintett termékek jelenlétét a boltokban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítói ennek köszönhetően jelentős tehertől mentesülnek.
Az agrárkamara azzal számol, hogy a kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőinek 2020. évi profitja megközelítette a 80 milliárd forintot, a mostani intézkedés pedig a legnagyobb üzletláncok akkori profitjának legfeljebb 5-10 százalékát érintheti. A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az árrögzítés nem vonatkozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóinak beszállítói áraira. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a hatályosan alkalmazott beszállítói árakat kell majd fenntartani, azaz a forgalmazók nem mondhatják fel a meglévő szerződéseket a fogyasztóiár-stopra hivatkozva.
Az agrárkamara szakértői szerint
Másik beszállítókra átállni egyrészt időigényes folyamat lenne, másrészt a nagyobb élelmiszerláncoknál is komoly érték a beszállítói stabilitás és megbízhatóság. A szabályozás átmeneti jellege miatt a kiskereskedelmi üzletek nem mondanának le a meglévő megbízható beszállítói kapcsolataikról – tették hozzá. A kamara felidézi, hogy a beszállítókat védi a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény is, amely szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek – így különösen az akciók és promóciók – lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.
(MTI)
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Szeptemberben a friss KSH-adatok szerint az infláció elérte a jegybanki 3 százalékos célt, részben az üzemanyagárak 9,5 százalékos éves csökkenésének köszönhetően. A kőolaj világpiaci ára viszont a közel-keleti konfliktus miatt 70-ről átmenetileg 80 dollár fölé ugrott, ami jelentős hatással lehet az üzemanyagárak alakulására a következő hónapokban is – jegyzi meg a Makronóm Intézet elemzője.
Az élelmiszerárak elmúlt években tapasztalt megugrása több okra is visszavezethető. Magyarázzák a geopolitikai konfliktusokkal, az energiahordozók, a műtrágyák árának megugrásával, a megnövekedett kereslettel, az ellátási láncok zavaraival, a kapzsinflációval, de ebből a klímaváltozás is kivette a részét. A rossz hír az, hogy az áringadozások velünk maradnak.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Júniusban az infláció a vártnál jobban alakult: éves szinten 3,7 százalékkal nőttek az árak, míg havi szinten nem változtak. Az élelmiszerárak mindössze 1,1 százalékkal kúsztak fel tavalyhoz képest, sőt havi alapon 0,3 százalékkal estek, köszönhetően a bőséges termésnek és az olcsóbb alapanyagoknak. Bár az infláció az év második felében enyhén gyorsulhat, éves átlagban 4,3 százalék körül alakulhat, és 2025 nyarára érhetjük el a jegybank áhított 3 százalékos célját – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A multiknak, a bankoknak és az energiacégeknek védelmi hozzájárulást kell majd fizetniük.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
