Az Országgyűlés elfogadta a kulturális törvénycsomagot

A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóvá hagyta a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé. A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály – a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról – meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához. A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja. Az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. A kormány pozitív döntése esetén –a határozat közzétételétől számított 30 napon belül – a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről.

A megállapodásnak garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát. A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét. Az előterjesztő célja a fenntartói felelősség elvének érvényre juttatása az előadó-művészeti szférában – hangzott el az indítvány parlamenti vitájában. Párbeszédes, MSZP-s és DK-s képviselők a szavazás alatt tiltakozásul felálltak, és fekete maszkot tartottak az arcuk elé.

Módosult a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 

Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem és 14 tartózkodás mellett elfogadta a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását, amely pontosítja a kutatás-fejlesztési és az innovációs szakpolitikát alakító állami szereplők feladat- és hatásköreit, illetve együttműködésük kereteit. Törvényi szinten jelenik meg a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének kutatási, fejlesztési és innovációs ügyekben való felelőssége, feladat- és hatásköre. A hivatal jogállását törvény helyett kormányrendeletben határozzák meg. Lehetőséget kap a kormány, hogy a felügyelete alá tartozó szervek körében új, a hatályoshoz képest eltérő ellenőrzési rendszert alakítson ki.

Pontosították az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, az innováció, a kísérleti fejlesztés a kutatás-fejlesztési és innovációs program fogalmát, valamint újként vezették be a kutatási infrastruktúrát és a kutató-tudásközvetítő szervezetet, valamint a technológia- és a tudástranszfert. Módosulnak a pályázatokkal és az azok értékelésével kapcsolatos szabályok is.

(MTI)