A Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló előterjesztést tárgyalta a törvényalkotási bizottság.
Nem szűnik meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), nem a kultúráért felelős miniszter nevezi ki a jövőben a színházigazgatókat és nem veszik el a forrásokat a független művészektől – jelentette ki a kultúráért felelős államtitkár az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfői ülésén, ahol a kivételes eljárásban tárgyalt kulturális törvénycsomagot vették napirendre.
„Az NKA bezárásának a gondolata sem merült fel”
Fekete Péter az NKA-t a kulturális élet egyik legerősebb sarokkövének nevezte, amelynek célja a független előadóművészek támogatása. Mint mondta, bezárása még gondolatként sem merült fel, azt pedig a Magyar Művészeti Akadémia vezetője kérte, hogy a forrásait inkább a függetlenek támogatására fordítsák, és ne az állami, önkormányzati intézményekre. Kijelentette azt is: a kultúrstratégiai intézményekről több tucatszor tárgyalt a tárca a szakmai szervezetekkel, amelyek kérték egy-egy csúcsintézmény meghatározását. Minden szakágból a legerősebb intézményt emelték ki – fűzte hozzá.
Az államtitkár a társasági adókedvezmények rendszerének módosításáról szólva az épített örökség megőrzését a kultúra sarkalatos pontjának nevezte. Cáfolta, hogy az államilag támogatott színházi vezetők kinevezésénél vétójoga lenne a miniszternek a jövőben, megjegyezte ugyanakkor, hogy a múzeumok esetében ugyanakkor ez a gyakorlat él és az ellen még senki sem tiltakozott. Leszögezte ugyanakkor: ha az állam jelentős támogatást ad egy intézmény fenntartásához, akkor kontrollt is gyakorolnia kell felette. Szerinte számos vidéki önkormányzat „farol ki” az intézmények fenntartásából, így ezek vezetői kérték a felelősségi körök tisztázását.
Az ellenzék szerint káros az előterjesztés
A bizottság ülésén Arató Gergely (DK) többekkel együtt a kivételes eljárás alkalmazásának szükségességét vitatta, emellett károsnak ítélte az előterjesztést, így annak visszavonását kérte. Szerinte a kijelölt kultúrstratégiai intézmények nem az egész kultúrát jelentik, a TAO-módosítás pedig lehetővé teszi, hogy műemlék-felújításra hivatkozva vonjanak ki forrásokat. Úgy ítélte meg, hogy a szakminiszter vétójogot kap az intézményvezetők kinevezésében.
Hende Csaba fideszes elnök cáfolta, hogy vétójogot kapna a tárcavezető. Azt mondta: együttműködési kényszer alakul ki, amelyet a támogatás és annak felhasználásának ellenőrzése biztosítása indokol. Azt mondta: a közös működtetést az önkormányzat kezdeményezheti, így annak részletes szabályairól meg kell állapodni.
Bajkai István fideszes alelnök kijelentette: a TAO-forrásfelhasználás kiterjesztését pozitívan értékelte.
Balczó Zoltán (Jobbik) szerint is vétójog az, ha a miniszternek egyetértési joga van kinevezéskor. Úgy ítélte meg, az intézmények azért szorulnak állami támogatásra, mert számos forrást elvettek az önkormányzatoktól.
Varga László szocialista alelnök szerint azért nyúlnak bele a kulturális intézmények irányításába, mert októberben a kormányoldal számos helyen veszített az önkormányzati választáson. Több fronton is át akarják rendezni az állami támogatások körét, most a kultúra van soron – vélekedett. Frakciótársa, Szakács László arra várt választ, mekkora bevételkiesést jelent majd az államnak a TAO-rendszer átalakítása.
A Nemzeti Kulturális Tanács
A hétfőn benyújtott, és várhatóan szerdán szavazásra kerülő javaslat meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. A kormány előterjesztése létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amely szakmai alapot adna a kulturális ágazat stratégiai irányításához. Kimondja azt is, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős. A javaslat módosítja az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényt is. Eszerint az önkormányzat kérheti a kormánytól egy intézmény közös működtetését.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Beállt az Iszlám Államba a kislányával, majd visszament Angliába, és sztár lett. A Nyugat, az Nyugat.
Mi a Magyar Királyságban megittuk a levét annak, ahogyan az elfogadás lassacskán önfeladásba ment át, a nyugat még nem.
