Orbán Viktor Budapestre hívja Benjamin Netanjahut
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
Szanyi Tibor a Baloldali Sziget Fesztiválon „Auschwitz-lite”-nak nevezte a szerb határon álló kerítést, Orbán Viktort pedig száz évre börtönbe küldené. Az MSZP-s politikus beszélgetőtársa Mihalik Angelika, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség tagja volt, aki szerint a Szent Korona egy pogány bálvány, a miniszterelnök urat pedig nem kéne patkánynak nevezni. Tudósításunk.
Szanyi Tibor volt a Baloldali Sziget Fesztivál szombati napjának „sztárfellépője” Horányban, ahol a szocialista EP-képviselő a migrációs helyzetről beszélt Mihalik Angelika jogásszal, az Iványi Gábor-féle Magyarországi Evangélikus Testvérközösség tagjával. A főként idősebbekből álló közönség szinte teljesen megtöltötte az ifjúsági tábor – legyektől elárasztott – nagytermét, maga a sztárfellépő pedig nem vörösben, hanem talpig fehérbe öltözve, magabiztosan vonult a pulpitus felé. Tudósításunk a fesztivál szombati napjáról.
A Szent Korona egy pogány bálvány
Felvezetésként a közönség meg is tekinthetett egy érzékenyítő kisfilmet egy francia férfiről, aki a helyi törvényeket áthágva több éven át segített menedékkérőket Franciaországban, de a nem éppen ifjúkommunistákból álló nézők minden bizonnyal nem emiatt, hanem Szanyi szavaiért ültek be az előadásra.
A sort a migrációs helyzetről a jogász végzettségű, de ügyvédként nem praktizáló Mihalik indította, aki rögtön erős kijelentéssel lepte meg a publikumot: az Evangélikus Testvérközösség tagja ugyanis úgy tartja, „Magyarország egyvallási állam, mely egy pogány eszmét, a Szent Korona Tant követi”. És mivel az alaptörvény a Szent Korona tiszteletére is szólít, Mihalik szerint emiatt keresztényként nem esküdhetett fel arra. Ezáltal ügyvédként sem működhet, mivel szerinte
a tízparancsolatot sértené, ha felesküdne erre a „pogány bálványra”.
Ezek után a migrációra terelődött a szó, itt pedig nem kellett sokat várni a szinte már kötelező, az Orbán-kormány migrációs politikáját a nácikhoz hasonlító kijelentésre sem: Mihalik úgy vélte, „embertársainkat propagandával dehumanizálták”, és már a „migráns”-kifejezés használata is megfosztja emberi mivoltuktól a menedékkérőket. A jogász leszögezte: ez hasonlatos ahhoz, amit a holokauszt idején a zsidókkal is tettek.
Hanti Vilmos, a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének elnöke tart rögtönzött fotókiállítást kubai élményeiről a fesztivál pénteki napján.Mihalik felemlegette: a magyar jogszabályok szerint a tranzitzónákban tartózkodóknak egyes esetekben az állam nem köteles ellátást – ezáltal ételt – szolgáltatni, Iványival pedig augusztus 20-án maguk akartak ételt adni a menedékkérőknek. Azt állítja, a kormány dehumanizáló kampányát nagyon is érzékelte a határon, miután egy katonát is látott, aki a tranzitzónában játszó kisgyerekeket látva azt mondta, alig várja, hogy lőparancsot kapjon, mert ha tehetné, „lelőné őket”. „Ez az egész plakátkampány azt érte el, hogy vannak embertársaink, akikre úgy gondolunk, mint egy csótányra. És ez oldalfüggetlen”. Ezen kijelentésével közönség soraiban már-már szimpátiát váltott ki Mihalik, de a gondosan felépített imázst egy mondattal sikerült lerombolnia. Ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy a migránsok dehumanizálásánál semmivel sem jobb, mikor egy DK-s, vagy szocialista szavazó „patkánynak vagy orsós cigánynak” nevezi a „miniszterelnök urat”.
Orbán úrnak száz év börtönt
A „miniszterelnök úr”-kifejezést hallva rögtön nagy morgolódás támadt a teremben, egy idősebb néző pedig be is kiabálta, hogy neki Orbán Viktor „nem úr”. A megszólítás-vita viszont olyan égető kérdésnek bizonyult, hogy az még a kérdezz-felelek szekcióban is kiemelt helyt kapott: A már fentebb is említett néző kijelentette, hogy ő bizony kommunista, és ha emellett is megkapja a tiszteletet Orbántól, akkor majd ő is megadja neki. Egy másik bácsi még tovább merészkedett: szerinte ugyanis „ha Hitlert nem uraztuk le, akkor Orbán Viktort sem urazzuk le”. A parázs vita végére Szanyi Tibor sietett pontot tenni: a miniszterelnök urat úrnak nem nevező bácsit ugyanis azzal próbálta kiengesztelni, hogy szerinte jó kompromisszum lenne, ha azt lehetne mondani, „Orbán úr, tessék befáradni a börtönbe!” Hozzátette:
Ha már Szanyiról beszélünk: a szocialista képviselő előadását arra fűzte fel, hogy a klímaváltozás, ezáltal pedig a globális méreteket öltő migráció okozója a nemzetközi nagytőke. Ugyanakkor úgy tartotta, Európa nem teheti meg, hogy embertelenül bánjon a menedékkérőkkel, miután 2013-ban az Európai Unió egésze Nobel-békedíjat kapott. „Egy Nobel-békedíjas Európa nem lőheti a tengerbe a menekülteket. Humánusan kell bánnunk mindenkivel, még a bűnözőkkel is!” – vélte, szerinte ugyanis a bűnözőket meg lehet büntetni, de humánusan kell velük bánni.
Marabu, Halász Géza és Pápay Gábor karikaturisták a fesztivál politikai karikatúra kiállításának pénteki megnyitóján.Azt azonban beismerte, Európa nem fog tudni minden menekültnek segíteni, mivel a közel-keleti térség népessége az elmúlt időszakban megnégyszereződött, a klímaváltozás miatt pedig „bele van kódolva a rendszerbe a békétlenség”. Szerinte Afrikában még komolyabbak a problémák: a falvakból az emberek elmenekülnek, és olyan nagy városokban tömörülnek össze, ahol segélyekhez is hozzájutnak. Innen pedig már megnyílik az út előttük az ígéret földjének is tekintett Európába való eljutáshoz.
Auschwitz-light
A magyar-szerb határon levő helyzetről szólva elmondta: „Próbáljátok ki. Fél napig nem esztek, nem isztok, nem mentek tető alá. Borzalmas! És vannak emberek, akik egész életükben így vergődnek.” Nehezményezte, hogy arra vonatkozóan nem léteznek statisztikák, hogy a többnyire papírok nélküli menedékkérők milyen hányada is pusztul el az Európába vezető út során: „papírok nélküli gyermekek tűnnek el, utána meg már csak a veséjük és a májuk utazik tovább!” – kelt ki.
Várható volt, hogy Szanyi a déli határon álló kerítésről is erősen fogalmaz majd. Azt mondta, semmi értelme nincsen kerítéseket építeni, mivel „eddig minden kerítést az első jelentősebb nyomást elsöpört”, példának pedig felhozta Hadrianus falát és a kínai nagy falat is.
Tulajdonképp ez a kerítés egy Auschwitz-lite
– szögezte le, hozzátéve, hogy az már akkor értelmét vesztette, mikorra egyáltalán megépült.
Szanyi odáig is eljutott, hogy szerinte az Európai Unióba érkező migrációs hullám történelmi viszonylatban egyáltalán nem nevezhető nagynak. Felemlegette: 1992-ben több mint hatszázezer menekült jugoszláv menekült érkezett az Európai Közösségbe, ehhez képest pedig még 2015-ben is „csak 1,2-1,3 millióan érkeztek” az akkorra már jóval nagyobb EU-ba. A legújabb adatok évi 200-300 ezer menekültkérelemről szólnak, Szanyi szerint viszont „ezek a közösség méretéhez képest nem számok”. Viszont úgy tartotta, az Európai Unió nemzetek fölötti szinten már megoldotta a kérdést, ugyanakkor azt „a tagországok viszont makacsul nem akarják megoldani” azt. Emlékeztetett például arra az Afrikának szánt, óriási szintű segélycsomag-tervezetre, melyet végül Szijjártó Péter külügyminiszter vétózott meg, ezért pedig Szanyi szerint „Orbán nem a megoldás, hanem maga a probléma”.
Tranzitzóna a szerb határon
Bár a szocialista politikus igencsak kitett magáért, az előadás legerősebb kijelentését ezúttal kénytelenek vagyunk Mihaliknak adni. Mikor ugyanis a Civil Parlament nevű szervezet elnökeként felszólaló úriember az iszlám lehetséges hatásairól kérdezte az előadókat, a jogász igen érdekes választ adott. Azt mondta, sajnálta a Magyarországra bevándorló, és a Keletiben a továbbhaladásra várakozó fiatal férfiakat, mivel jóllehet, hogy még csak csadoros nőt láttak, és számukra valóságos kínzás lehetett több hónap gyaloglás után az európai nőket látni miniszoknyában és spagettipántos felsőben.
Mihalik továbbá kifejtette: ha az Európába érkező harmadik generációs migránsok gondot okoznak, az valójában a mi hibánk, mivel nem sikerült eléggé integrálnunk őket. Egy ilyen eszmefuttatás után Szanyi az iszlámról adott válasza szinte elszürkült. A politikus azonban sietett leszögezni: Brüsszel lakosságának fele migrációs hátterű és harmada muszlim vallású, ő ugyanakkor nem talál semmi gondot ebben – szerinte ugyanis a bevándorló hátterű közösségekben kisebb a kriminalizációs hajlam. „Ott mozogva én semmi problémát nem látok a dologban. Semmit” – jelentette ki.