Megjelent az új helyesírási kézikönyv

Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett kötet előszavában a szerkesztők rögzítik, hogy a nyelv és a nyelvről alkotott felfogás változását a helyesírási szabályzatnak is követnie kell, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága ezért látta szükségesnek, hogy áttekintse és megújítva közzétegye a magyar helyesírás szabályait tartalmazó kötetet. A bizottság nem tartotta észszerűnek az írásrendszer nagyobb mérvű átalakítását, és megítélése szerint a beszélőközösség sem igényelt nagyobb mérvű változásokat.

A nagyobb rugalmasságra való törekvés célját szolgálja a szabálypontokban szereplő kivételek számának csökkentése, a példaszavak esetében listák közlése, valamint egyes szabályok alkalmazásának választhatóvá tétele. Az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val, -vel és -vá, -vé ragos alakjait ezentúl kétféleképpen lehet írni, nem kötelező az elseje, elsejei szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni, ahogy megengedőbb a szabályzat a három szóból álló, hat szótagnál hosszabb szavak kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is.

Nem változott az a szabály, mely szerint a toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos magánhangzó kettőzött betűre egyszerűsödik (például orral), tulajdonnevek esetében azonban már nem lesz érvényesíthető (Mariann-nal, Tallinn-nak, Szerelmes szonett-tel). Bizonyos közszavak (például Alperes, Eladó, Szerző) ezután nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban. Bizonyos tárgynevek - nemzeti ereklyék, járművek, hangszerek, fegyverek, drágakövek - jellemzője ezentúl a nagy kezdőbetűs írás. A legfőbb változások egyike, hogy a tulajdonnevek toldalékolásában a képzőszerű utótagokat (-fajta, -féle, -szerű) nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat, az ésszerűt felváltja például az észszerű.

Megújult a szabályzathoz csatolt szótár is, amelynek anyaga a legutóbbi kiadáshoz képest 8000 új szóval bővült, míg az időszerűtlenné vált elemek kimaradtak.