Rogán Antal szerint nincs olyan jogszabály, ami előírná a trafikok lefóliázását. Megnéztük a jogszabályokat: fóliázásról valóban nincs szó bennük, a törvény azonban egyértelművé teszi, hogy nem szabad belátni az üzletbe. Ezt mutatják be az arculati kézikönyvben megjelent trafiktervek is. A trafikosok továbbra sem érzik biztonságban magukat.
Húszéves eladóval végzett egy kaposvári trafikot megtámadó fiatalember az előző héten. A támadó öt késszúrással végzett áldozatával: a bezárt, elfóliázott trafikban történt brutális gyilkosságot senki sem láthatta az utcáról. Lázár János miniszter később közölte: ha van összefüggés a dohánybolt külleme – például az eltakart kirakat – és a bűncselekmény között, akkor jogszabály-módosítást kezdeményez. Rogán Antal viszont szerdán azt mondta: eddig sem volt olyan jogszabály, amely előírta volna a fóliázást, így ha ez kell a biztonsághoz, vegyék le.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény valóban nem ejt szót a kirakat letakarásának mikéntjéről. Az egyetlen erre utaló passzus az általános rendelkezésekben az, miszerint „a dohánytermék-kiskereskedelem folytatásakor mindenkor arra kell törekedni, hogy dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon történjék, illetve dohánytermék a fiatalkorúak számára ne legyen hozzáférhető”. Azt nem részletezi a törvény, hogy mit ért „elzárt módon” alatt.
Egy másik kitétel az értelmező rendelkezésekben a dohánybolt fogalmát írja körül. Eszerint: „dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült olyan önálló üzlethelyiség, amelynek külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve”. A szöveg itt sem tér ki pontosan arra, hogyan érje el a törvényben előírtakat a koncessziótulajdonos, ahogy nem foglalkozik ezzel a Tájékoztató Nemzeti Dohánybolt nyitásához és üzemeltetéséhez című kézikönyv sem.
Ezután az arculati kézikönyvhöz fordultunk, hátha ott esik szó erről részletesen, azonban az írott részben nem találtuk meg még a fenti rendelkezéseket sem. Mindössze a mára jól ismert trafik-arculat képi megjelenítései szerepelnek a 175 oldalas dokumentumban. Ezeken viszont mindegyik bemutatott trafik vagy sötét üveggel, vagy fóliával takarja el kirakatát.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy míg a törvény fóliázást kifejezetten nem ír elő, azt viszont világossá teszi, hogy kívülről nézve nem lehet látható dohánytermék az üzlethelyiségben, illetve, hogy a kereskedelemnek „elzárt módon” kell történnie. Tehát fólia ide vagy oda, a szabály szerint nem szabad lehetővé tenni, hogy az utcáról be lehessen látni az üzletbe.
Ezt erősítette meg nekünk egy névtelenséget kérő, trafikok működtetésében jártas fiatalember is. Elmondása szerint a fólia nem kötelező, a lényeg az, hogy ne lehessen belátni az üzletbe. Ők ezt egy reluxával oldották meg. Hozzátette: részt vett egy továbbképzésen az Iparkamaránál, ahol népszerű téma volt ez a fenti kitétel: a résztvevők kérdéseire azt válaszolták, az a biztos, ha valahogy megoldják, hogy ne lehessen belátni az üzletbe. A trafikos szerint őket emiatt nem ellenőrizték.
A Cívishíren viszont azt írta egy névtelen trafiktulajdonos olvasó, hogy őt a fólia hiánya büntették meg, egy olyan üzletben, ahová egyébként fólia nélkül sem lehet belátni – ráadásul fólia is volt a kirakaton, de azon kifelé lehetett látni, és ez nem tetszett az ellenőrnek. Az ellenőrzés tényét a jegyzőkönyv fényképével is igazolta.
Elmentünk néhány trafikba is, ahol azonban nem szívesen válaszoltak kérdéseinkre. Ahol mégis, ott elmondták: egyértelműen az a feltétel, hogy ne lehessen belátni az üzletbe, ezt azonban mindenki másképp oldotta meg. Az eladók nem érzik biztonságban magukat, ezt jelezte, hogy sok helyen – szabályellenesen – nyitva találtuk az ajtót.
Megkerestük a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t is, akiknek a következő kérdéseket tettük fel:
1. Előfordult, hogy az üzlethelyiségek nem megfelelő eltakarása miatt büntetett a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.?
2. Ha a fenti eset előfordult, milyen jogszabály, vagy belső szabályzat, rendelet, szerződési pont alapján büntetett a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.?
3. A jogszabályban nem szerepel részletes kikötés. Ha az önök által kötött szerződések kötik ki az eltakarást, készülnek ezt megváltoztatni?
Amint válaszokat kapunk, újabb cikkel jelentkezünk.
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A szabályszegők akár 30 ezer forintos helyszíni bírságra is számíthatnak.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
Az eladó alighanem jó eséllyel pályázna a világ legelhivatottabb dolgozója címre.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Eredményesek voltak a kedd esti küzdelmek.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
